A 2002-es Etnobarométer-felmérések adataira alapozva elemezte a kisebbség és többség viszonyát Ioana Paul, Mirela Tudoran és Luiza Chilaru kolozsvári szociológus Etnikumközi viszonyok címû, most megjelent tanulmánykötetében.
A szerzők tanulmányuk megírásakor kiindulópontnak tekintik: ha valaki egy csoport tagjaként határozza meg magát, akkor mindig leegyszerûsíti és kategorizálja a ,,társadalmi valóságot?. A csoport rendszerint diszkriminálja a többi csoportot, hogy sajátját szimbolikusan versenyképesebbnek lássa. Eszközei a lenézés, illetve a saját csoport pozitív értékeinek kiemelése.
A román megkérdezettek 40-60 százaléka saját csoportját vendégszeretőnek, szorgalmasnak és rendesnek, becsületesnek látta. A magyarokat a román megkérdezettek 19-30 százaléka látta összetartóknak, szorgalmasaknak, civilizáltaknak, de ugyanakkor gőgöseknek és önzőknek tarják őket. A magyarok a románokat rendeseknek, vallásosaknak és szívélyeseknek mondták. A magyar csoport 37-45 százalékának véleménye az volt, hogy a magyar szorgalmas, vendégszerető rendes és becsületes.
Az eredmények láttán kutatók feltételezik, hogy a román-magyar kapcsolat eltér a kiegyensúlyozottól. Szerintük a Székelyföldön kívül élő, kiegyensúlyozott csoportok hajlamosak kissé pozitívabbaknak látni a románokat, mint a románok saját magukat. A románok - legyenek akár kiegyensúlyozottak vagy etnikumban gondolkodók - saját magukat pozitívabb csoportnak látják, mint a magyarok önmagukat. A magyar nemzeti elkötelezettek valamivel képzettebbek, fiatalabbak és egy fokkal kevésbé szegények, mint a hasonló román csoport. A magyarok általában hajlamosabbak aktívabban részt venni a civil társadalom életében, mint a románok. A nemzettudat a Székelyföldön élő magyarokban erősebb, ugyanakkor a romániai magyarság 21 százaléka vállalja öntudatosan nemzeti voltát, míg a román lakosság esetében az arány 30,4 százalék.
A román-magyar viszonyrendszer jelentősen javult 1996 óta, mióta az RMDSZ különféle jogi formában, de részese a kormányzati munkának. A magyar közösségen belül viszont kezd felhalmozódni a kollektív kudarc érzése, ugyanis az RMDSZ ?90-es években kitûzött fő céljai nem kielégítő mértékben teljesültek, rosszabb esetben megvalósíthatatlannak bizonyultak. Ilyen például az állami magyar egyetem ügye, a tanügyi törvény reformja, a helyi önkormányzatiság kérdései. Az ugyan kérdéses, hogy az RMDSZ céljai milyen mértékben esnek egybe a magyar etnikuméival, de pont az említett felmérések bizonyítják, hogy ezeket a témákat a magyarok erőteljesen felvállalják. A legnagyobb vitatémák a nacionalizmushoz és az etnikumok közti türelmetlenséghez kapcsolódnak; ezek egyúttal a romániai magyar politizálás toposzai is. A szerzők a kisebbségi jogok, a helyi autonómia, a magyar, illetve a román állam lépései/passzivitása kérdéskörét emelik ki.
A két etnikum értékvilága között kevés a kapcsolódási pont: itt a szórakozással kapcsolatos, szabadidős kérdések, az etatizmus és az autoriter attitûd közös elfogadása képezhet alapot egy stabilabb etnikumközi párbeszédre. További közös téma, hogy mindkét etnikum ugyanolyan mértékben látja fontosnak a családi kapcsolatokat. A kutatók végkövetkeztetése: elmondható, hogy a két etnikum között jelentős mértékû konfliktuspotenciál halmozódott fel, melyet egyes, erre vállalkozó politikai szereplők ki is használhatnak
Salat Levente, a BBTE rektorhelyettese ennek lehetőségét ugyan elismerte, de azt emelte ki: hogy nem vezet jóra a jelentős eltérés, mely aközött mutatkozik ahogy a magyarok a románokat és ezt az országot látják, illetve ahogy a románok a magyarokat szemlélik. A két kép ugyanis inkompatibilis egymással. Erőszakos konfliktusról viszont nincs szó: a magyarok úgy oldják meg a beilleszkedés kudarcát, hogy kivándorolnak - jelentette ki Salat. Kissé cinikusan fogalmazva ennek kapcsán 1918 óta először esik egybe Románia és Magyarország érdeke. A nehezen asszimilálható magyar közösség bukaresti részről állandó problémát, akadályt jelenthet a demokratizálás folyamatában. Ezzel párhuzamosan Magyarországnak egyre nő a munkaerő-piaci vonzereje, emellett a demográfiai helyzet is kedvez a kivándorlásnak. Számos fenntartással ugyan, de megfogalmazhatjuk azt a kijelentést, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a romániai magyarok a zsidó vagy a szász közösség sorsára jutnak - hangoztatta a politológus.
(A Transindex nyomán)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.