
Ökörsütő Bartha Ernő előbb Háromszék nagyrendezvényének, a Szent György Napoknak (1992) volt az első számú látványembere. Sokan emlékezhetnek, amint a Park vendéglő előtti betonplaccon a csodatételre összegyûlt sokaság az ökörsütőkkel együtt drukkolt a sikerért. Csupa csetlés-botlás volt az indulás, nagy tömeg előtt lebonyolított kísérlet, vizsga, mert egy csirkével még kísérletezhet az ember, mikor ősei módján agyagban próbálja megsütni, de a féltonnás bikával, amelynek kilója mai áron a híg lejből hatvanat kóstál, drága mutatvány. Azok is, akik idén megízlelték, emlékeznek rá, hogy tíz deka ökörpecsenye ára 70 000 lej volt.
Szóval, az első kísérlet rizikóval is pácolódott - ha jól emlékszem, le is szakadt az egész marha a fémnyársról.
Manapság viszont Bartha Ernő és társa, az ugyancsak sepsiszentgyörgyi Gödri Barna, mikor felveszik a mesterszakács-formaruhát, felteszik a süveget, a Kárpát-medence egészében mindenki bizonyos az ökörsütés sikerében. Az újabb kori ökörsütés szokása ugyanis az egész térségben elterjedt, Bartha Ernő mesterszakács bajszát és elsősorban a Gödri Barnával együtt sütött pecsenyének ízét, omlósan puha, a szájban elolvadó húsának fûszeres zamatát Magyarhonban is ismerik, sőt, itthon, a Kárpátokon túli térségben is elkínlódnak az ótörök nyelvekből a mi beszédünkbe bekérezkedő ökör(sütés) szóval.
Ökörsütés szavunk a kürtőskaláccsal együtt olyan - a szomszédság számára nehezen kiejthető - hangokból alkotott szó, amely nyelvgyötrő hangalakjával annak az elméletnek is cáfolata, amely szerint a szó hangteste és kellemes jelentése között közvetlen összefüggés lenne.
Szóval, Bartha Ernő és társa ökörsütéses karrierje sikertörténet, a Guinness-rekordok könyvébe kívánkozó bravúros vállalkozás, amely mára a mamutrendezvények egyik legvonzóbb látvány- és gasztronómiai eleme. Térhódítását jelzi, hogy a sokasodó nyári falunapokon s az arisztokratikus vonzatú rendezvényeken is az események központjába kérezkedett. A felső tízezer s úgymond a vásári népség és katonaság között is.
Nemrég Miklósváron a Kálnoky-kastély parkjában gróf Kálnoky Tibor és Anna asszony házasságának tizedik évfordulóján rendeztek ökörsütéses fogadást, amelyen a hazai - erdélyi, romániai - elit vendégsereg és a helybeli lakosok mellé Európából és egy kontinenssel arrébb lévő országokból érkeztek idegen ajkú meghívottak, akik nem kis távolságokra viszik magukkal a fogadás kulturális programja mellett a székelyföldi ízek, aromák, az ökörsütés rusztikus látványának ismétlésre ösztönző emlékét.
Az erdővidéki ökörsütéses fogadás másnapján Bartha Ernő és Gödri Barna a Gidófalvi Falunapokon forgatta a mintegy négymázsás állatot az általuk megtervezett és kikísérletezett vasrúd nyárson. A hajnalhasadás előtt nyársra tûzött és a test tömegével arányosan elhelyezett, parázson forgatott ökörhúst délután két óráig tizenkétféle természetes fûszernövényből, saját recept szerint összeállított páclével kenegették, miután irdalták és szalonnával tûzdelték a húst. Az ökör gyomorüregét ugyanebből a gyógy- és fûszernövényből készített pasztával kenték be. Semmi mûdolog nincs benne - mondják az érdeklődőknek a hússütő férfiak.
Miután az ökör hasát gondosan bevarrták, s a testnyílásokat a hájból kialakított dugóval elzárták, a délutáni tálalásig önnön levében pácolódott, sült az ökörpecsenye.
És most játsszunk a szavakkal: ezek az ökrök rendszerint nem is azok, aminek mondjuk, hanem szépen fejlett bikaborjúk. Bartháék eddig a legtermetesebb állatot Sepsiszentgyörgyön a Szent György Napokon sütötték, súlya 700 kg volt.
Maga az ökörsütés szó is cseles. A székelyek Mátyás király idejében és később - írják a krónikások - bizonyos alkalmakkor adófizetésre szoríttattak, amit marhában tartoztak leróni. Ha a király megkoronáztatott, ha megházasodott, ha fia született, a szabad székelyek minden családjától királyi adóban egy-egy ökröt szedtek. Az adóban kapott ökrök mindenikére rásütötték a király bélyegét, s az eljárás után az egész adózást ökörsütésnek - ökörbélyegzésnek - nevezték.
Vannak kutatók viszont, akik - köztük Ipolyi Arnold - az ökörsütésben a pogány magyarok ököráldozatának emlékét vélik felfedezni. Egy ókori görög feljegyzés szerint ugyanis a turkok ökröket is áldoztak.
Az Erdélyi Szótörténeti Tár ,,székely adózó nemként? 1571-ből datálva jegyzi: Emlékezzék ti kegyelmetek országul kiváltképpen ti kegyelmetek közül akik egy adót említenek, mi nemû állapotban a székelység állapotja volt? soha semmi rovás se adóvétel egyéb nem volt egy magok szerint való ökör sütésnél ez előtt való fejedelmek idejében.
Az ökörsütés a fantáziát serkentő meseelem is: az ökör hasába más állatokat, vérét vett ökörborjút, juhot, tyúkot helyeznek el, s ezt egymás levében sütik kívül ropogós, belül omlós pecsenyévé.
Tény, hogy a Bartha Endre és Gödri Barna irdalta, pácolta, parázson forgatta bikaborjú vagy a többmázsás marha húsának ízét, zamatát a székelység romantikus ököradós, ökörsütéses históriájának fûszerei is kívánatossá teszik.
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.