Kultúra: Könyves jelentés Moldvából

2005. július 9., szombat, Archívum 2003–2007

A moldvai magyar katolikus lakosság kultúrájának tanulmányozása és bemutatása kiindulópontjaként a néprajzosok a terepmunkát tartják a legfontosabbnak. Adatközlőket szólaltatnak meg, hangszalagra veszik meséiket, dalaikat, balladáikat, a szokásokra, hiedelmekre vonatkozó ismereteiket, visszaemlékezéseiket, de ritkán jut el az olvasóhoz olyan kiadvány, amelyből többek között azt is megtudhatjuk, hogy mit gondolnak a moldvai csángók saját eredetükről, magyar beszédük másként hangzásáról, az elrománosító törekvésekről, katolikus vallásukról, etnikai hovatartozásukról. Szintén ritkán olvashatunk arról, hogy milyen magyarságélményeik vannak a csángóknak Székelyföldön, illetve Magyarországon, tisztelnek-e magyar történelmi személyiségeket, vagy milyen hithûségi konfliktusokba keverednek, ha vállalják magyarságukat.
Pávai István erdélyi néprajzkutatónak a budapesti Hagyományok Háza kiadásában, a Mester Nyomda kivitelezésében megjelent, Zene, vallás, identitás a moldvai magyar népéletben címû tanulmány- és interjúkötete abban újszerû a korábbi csángó témájú kiadványokhoz viszonyítva, hogy a néprajzkutató említett témakörökben tudományosan megalapozott kérdéseire maguk a csángók válaszolnak, mintegy látleletét adva az 1990 utáni csángó népérzésnek. A nyelvi szépségen és érzelmi tölteten túl olyan érdekességeket is tartalmaznak az interjúk, hogy miként becsülték meg a csángókat a magyarországi pápalátogatáson, milyen volt Demeter Pál Péter temetése: B. M.: ,,?S akkor mentünk innet a Romániából két autóbusz, amit én tudok, azon kívül még mentek vonatval es sokan, ugye mindenki vittünk valami földet innet a helyre, a lakóföldet a, hogy mondjam, a szülőföldről vittünk neki, s oda a temetőire reahánytuk akkor?? (37. oldal)
A korábbi népzenei és néprajzi kiadványokból ismert klézsei Lőrincz Györgyné Hodorog Luca tilinkáról szóló elbeszélése és a sípkészítőt éjszaka elvivő asszonyokról szóló hiedelem ismertetője a többi adatközlő életközeli mondókájával együtt olvasmányossá teszi a szerzőnek a magyar népzene moldvai dialektusáról, a jellegzetes csángó hangszerekről és hangzásvilágról szóló értékeléseit.
Stílusosan azt is mondhatnánk, Pávai István könyves jelentése Moldvából olyan, mint a ficfából (fûzfa) készített tilinkán elfújt havajgatás, ami egyes hiedelmek szerint a tavaszra hívja fel a figyelmet, más értelmezésben leánycsalogató, de mindenképpen azt sugallja, hogy valami szép és jó történik, aminek érdemes örvendeni.
Fekete Réka
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép