Legalább 337-en meghaltak és több mint nyolcszázan megsebesültek a Perut sújtó földrengésben. A Richter-skála szerinti 7,9-es erősségű földmozgás szerdán este rázta meg a dél-amerikai ország partvidékét. A legnagyobb pusztítást a tengerparti Ica tartományban okozta az elemi csapás.
A legerősebb, Ecuadorban és Brazíliában is érezhető földmozgás epicentruma hivatalos közlés szerint 41 kilométer mélyen volt a tenger alatt, Peru középső részének partvidékén, a perui fővárostól, Limától 145 kilométerre délre. A földrengés után szökőárriadót rendeltek el, de ezt később lefújták.
Tom Lantos óva int
Az amerikai képviselőház külügyi bizottságának demokrata párti elnöke, Tom Lantos helyeselte ugyan, hogy a washingtoni kormányzat hamarosan a terrorszervezetek listájára teszi az iráni Forradalmi Gárdát, de egyben óva intett attól, hogy az Egyesült Államok katonai akcióval próbálkozzék a közép-keleti ország ellen. A Forradalmi Gárda egyik vezetője egy teheráni lapnak úgy nyilatkozott: az amerikai fenyegetés csak erősítené a testületet. Átfogó tárgyalásokat kellene kezdenie Iránnal az Egyesült Államoknak — írta a tegnapi The New York Times, amely ,,komédiázásnak" nevezte, hogy Washington terroristaszervezetté nyilvánítaná az iráni Forradalmi Gárdát. Az Irán jelentette veszély komoly, amelyre Amerikának komoly politikával kellene válaszolnia — véli a liberális újság.
Rekordösszegű segély Izraelnek
Rekordösszegű katonai segélyt kap Izrael az Egyesült Államoktól a tegnap Jeruzsálemben aláírt egyezmény értelmében. A zsidó államnak juttatott amerikai katonai segélyek tíz év alatt összesen 30 milliárd dollárt tesznek ki. Ez 25 százalékos emelkedés az eddigi összeghez képest, amely évi 2,4 milliárd dollárra rúgott. Az egyezményt Nicholas Burns, az amerikai külügyminisztérium politikai ügyekért felelős államtitkára és Aharón Abramovics, az izraeli külügyi tárca főigazgatója írta alá. A csomag részben azt a tervet hivatott ellensúlyozni, amelynek során Washington korszerű fegyvereket és légtérfigyelő rendszereket kíván felajánlani Szaúd-Arábiának.
Kevesebb gabona lesz az EU-ban
Az elemzők szerint 2007-ben a huszonhét tagállamban várhatóan 257 millió tonna gabonát takarítanak be. Ez 13,7 millió tonnával kevesebb, mint amire júliusban számítottak, és 2 százalékkal marad el a tavalyitól. A csökkenés jó része abból adódik, hogy a vártnál kevesebb kukoricát fognak az Európai Unióban betakarítani — a júliusban várt 54,7 millió tonna helyett 46,8 milliót —, és ez jórészt a kelet-európai országok számlájára írható: elemzők szerint rendkívül alacsony hozamok várhatók Romániában és Bulgáriában, és Magyarországon is jóval elmarad a hozam a tavalyi szinttől.