Párkák, 2007
Világvárosi kiállÃtóterekbe is tökéletesen illeszkedÅ‘ tárlat nyÃlt csütörtök este a sepsiszentgyörgyi Gyárfás JenÅ‘ Képtárban. A magyarországi Munkácsy-dÃjas Csáji Attila festészeti és fényművészeti bemutatkozása ugyanis — miként Vargha Mihály fogalmazott — városunkban „korszaknyitó" esemény.
Újfajta, sajátos rend művészi megteremtése jellemzi Csáji Attila munkáit, egy állandóan kÃsérletezÅ‘ alkotóval állunk szemben, aki eljutott a tudományos fénymegismerés esztétikai kutatásáig, a lézerfestészetig, lézerszobrászatig, hologramokig — vélekedett a kiállÃtás házigazdájaként Sántha Imre Géza. Roppant fontos, hogy klasszikus összmagyar értékeinken kÃvül bemutassuk azokat az avantgárd és modern törekvéseket, amelyekrÅ‘l a széles publikumnak igen kevés információ adatik meg — hangoztatta Vargha Mihály képzÅ‘művész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. ,,Csáji Attila a klasszikus magyar avantgárd kulcsfigurája, egy olyan ember, aki az 1956-os forradalom utáni kulturális béklyók lerázásában döntÅ‘ szerepet játszott" — tette hozzá. MunkásságáÂhoz számos dÃj, alapÃtványi tevékenység fűzÅ‘dik, s mint Vargha Mihály kiemelte: „Nem elégedett meg a műtermi magánnyal és a magával való vÃvódással, az Å‘ festészete, az évtizedek alatt a tudománnyal, a tudományos kutatással ötvözÅ‘dve, eljutott a fényÃrásig, a fényfestészetig; ez a művészet kilépett a laboratóriumból, de nem csak a kiállÃtótérbe lépett ki, hanem Csáji Attilának gondja volt arra, hogy nemzedéktársait megszervezze, mozgósÃtsa és munkába állÃtsa." Végül Csáji Attila vetÃtett képes elÅ‘adáson beszélt művészetérÅ‘l, kiemelvén: „Jelenleg egy olyan idÅ‘höz érkeztünk el, amikor az alapkérdéseket ismét fel kell tennünk, mert a huszonegyedik század elején kaotikussá vált a világ, és mozaikokká zúzódtunk szét; segÃteni kell annak az erÅ‘nek a megteremtésében, létrehozásában, amely közösségeket tud teremteni, fel kell fedeznünk, hogyan, miféleképpen tudunk egymásra találni."