Közélet: Árvíz ellen nincs orvosság

2005. július 27., szerda, Archívum 2003–2007

Mári néni sírva emlegette, hogy neki olyan ura volt, de olyan, aki reggel kiállt a tornácra, s azt mondta: ma vagy jó idő lesz, vagy nem, s mindig eltalálta. Akár a meteorológusok. Ha előre nem is tudják megjósolni, de utólag mindig meg tudják magyarázni, hogy miért lett szárazság vagy árvíz. Tavaly halottak napján ingujjban voltam a temetőben, azután meg enyhe volt a tél. Azt mondták, a globális felmelegedés miatt. Aztán márciusban megjött az igazi tél. A kevés hajam, ami maradt, égnek állt, mert azt mondták, hogy a márciusi hideg tél is a globális felmelegedés miatt van. Ki érti ezt? Anyósom január elsején jósol a hagymakalendáriumból, persze, nem találja el. Tetszik tudni, mit mond, amikor csúfondároskodom vele? Hogy a globális felmelegedés miatt téved. Ezelőtt három évvel nagy szárazság volt, és akkor jósoltak még egy száraz évet. Azóta egyfolytában esik. Most azt mondják, hogy a sok eső is a felmelegedés miatt van, és azért, mert ki van lyukadva az ózonlyuk, amit - gondolom - egy jó likdugó cigány csak be tudna dugni. És a globális felmelegedést mi is okozza? Hát a füst. Na ez az, a dohányosok miatt vannak az árvizek.
Másrészt azzal ijesztgetnek, hogy leáll a Golf-áramlat, és jön a jégkorszak. Hát mondják már meg végre, mi lesz: felmelegedés vagy jégkorszak? Hogy a turkálóból eszerint öltözködjem. Az is nagyon tetszik, hogy azt mondják a meteorológusok: elvétve meg helyenként, elszórtan ilyen meg ilyen idő lesz. Csak azt nem tudom, hogy én elvétve vagy elszórtan vagyok-e? Rám mi is ervényes? És mi itt, Szentgyörgyön nyugodtan üldögélünk száraz babérjainkon. Tes­sék majd megnézni, ha lesz egy istentelen nagy zuhé Sugás felé - olyan száz liter négyzetméterenként -, hogy fogja majd lábát mosni a város a Debren-patakban! Mert soha nem vagyunk felkészülve. Sem a szárazságra, sem az árvizekre. Ha megmondanák előre: sok eső lesz, nem mûtrágyáznám meg a búzámat, hogy úgy ledőljön, mintha az úthenger ment volna rajta végig. A több száz millió kilométerre levő üstököst egyből magon találjuk. Az időjárást viszont nem találjuk el. Az ókori Egyiptomban a Nílus áradása mindig áldás volt. Az áradás termékeny iszapot hozott, és utána virágzott a mezőgazdaság. Szóval, a maguk javára fordították az árvizet is. Nálunk az árvíz csak nyomort, szemetet, piszkot hoz. Hiába készítettem leltárt, vigasztalásként a haszon elenyésző a károkhoz képest. Például: jó lesz idén a gombatermés, még a lábamon is gomba nő. Jól el lehet adni az esernyőket. Zöldmezős beruházásban lehetne építeni egy eser­nyőgyárat. Megüti a ragya a pityókát, így gyenge termés lesz, viszont jó lesz az ára. Nem szenvedünk hiányt belőle, mert jó drágán behozzuk Hollandiából. Idén aratni sem kell, a búza kikel a kalászban, és az ősszel nem is kell vetni. Ami most kikel, learatjuk jövőre. Az utakon a nagyobb gödrökben kisebb halastavakat lehet kialakítani. A pincémben úszómedencét rendezhetek be anélkül, hogy csapvizet kellene használnom. A kertben nem kell locsolnom, s így nem kell fizetnem ezekre a csatornadíjat. De a legnagyobb haszon az egész árvízben, hogy elmosta a kormányválságot és az előrehozott választásokat. Ahogy a költő is mondaná: a víz szalad, de a kormány marad. A kormányfő le-lemond, de aztán marad. Így aztán mi kényelmesen megyünk az EU-ba. Az EU meg azzal segít, hogy olcsón ad jó tanácsokat, hogy például termesszünk rizset, és tanuljunk kínaiul, így talán megszeretjük a rizset is. És nem igaz, hogy nem költöttünk árvízvédelmre. Kiderült, hogy igenis költöttünk. Az is igaz, hogy a pénzek másfelé folynak, mint ahova kellene, de ez már ilyen. Mint az áradat. A gátépítési munkálatokat különben is a szak­mi­niszter feleségének cége végezte. Innen is látszik, hogy milyen magas helyeken figyelnek az ilyen fontos és pénzes dolgokra. A pénzeket (el)terelgették, mint a hirtelen támadt áradat a folyómedert. És ez kinek használt, kinek ártott? Aki építette a gátakat, annak használt, de a gátaknak nem. Ennek ellenére én állítom, hogy igenis a pénzt az árvíz elleni védekezésre fordítják. Tessék megnézni: ha sokszor nem is gátak épülnek belőle - amire szánták, de olyan paloták igen, amiket az árvíz nem egykönnyen mos el. Ez a bizonyíték, hogy a pénzeket mégis árvíz elleni védekezésre költötték el.
Kuti János
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép