
Beszélgetés dr. Demeter János megyei tanácselnökkel
Dr. Demeter J?nos megyei tanácselnökkel útban Középajta felé a háromszéki utak állapotáról beszélgettünk. A téma ,,adta önmagát?, állunkat majdnem a térdünkhöz verve, araszolva zötyögünk az úti cél felé. Sok reménységgel, mert Előpatakot már majdnem elérték a folt hátára foltot foltozók, Árapatakon az aszfaltkaparó kolosszus állja utunkat, Bölön, éppen az ottani falunapokra való tekintettel, bizonyos útszakaszokat rendbe rakott, s Középajtán is - ugyancsak a falunapokra való tekintettel - kátyúznak. Mindannyian tudjuk, hogy ezeket a mostani útjavításokat kényszermegoldás szüli, pancsermunka az egész, mert a most kikapart kátyúkba öntött aszfalt egy ideig - foltként - megmarad ugyan, de körülveszik a régi aszfalt repedezett darabjainak helyén képződő feneketlen gödrök.
Dr. Demeter Jánost útügyeink kilátásairól kérdeztem. A ,,hely szelleméhez? igazodva a sepsikőröspataki-ajtai Hadi út tervezett felújításáról.
Demeter János: amennyiben tervünk sikerül, egy komplexebb fejlesztést indíthatnánk el ezen a vidéken. Ha sikerül egy tetemesebb összeget hitel formájában útjavításra fölvenni, akkor a Vadason át vezető út mindenképpen a javítandó, illetve a járhatóvá teendők között fog szerepelni. Szeretnők, ha már jövőre lehetne jó körülmények között járni Kőröspatak és Középajta között. Ez, nyilván, egy új dimenziót nyit a térség turisztikai kiaknázása szempontjából.
- Ez egy romantikus terv, de mi történik a többi úttal?
- Több változat között tapogatózunk. Első perctől kezdve arra számítottunk, hogy a tavalyi kormányváltás után elmozdul valami. Azt tudtuk, hogy a távozó szociáldemokrata párt nem hagyott maga után kincstárat a jobboldali vagy polgári kormányzatnak. De ilyenfajta önkormányzati szegénységre senki sem számított. Tudtuk az első perctől, hogy talán ebben az évben nem tudjuk útjainkat rendbe tenni, de hogy ennyire üres lesz az államkassza, arra nem gondoltunk. Abból a jelenlegi nyolcmilliárdos összegből, ami a rendelkezésünkre áll, öt kilométer utat tudnánk építeni. Holott megyei útjaink hossza 200 km. Én arra számítottam, hogy a mostani kormány talál valamilyen lehetőséget ilyen célokra. Sajnos, kiderült, hogy ebben az évben a minisztériumnak nem az a dolga - nem tud az a dolga lenni -, hogy nekünk pénzt adjon. Az a dolga, hogy az előző kormány által ki nem fizetett számlákat törlessze. Például csak a Borbély László által vezetett minisztériumnak - illetve a minisztérium azon részének, amelyet ő vezet - kilencmillió euró ki nem fizetett számla terhelte a kasszáját. A kormány felől nem tudunk segítségre várni.
- Az csak magyarázat, de nem mentség. Mit lehet tenni? Az utak állapota a középkori földutak állapotánál is alábbvaló.
- Igen, a helyzet tarthatatlanná vált. Ezért állítottuk le a Megyei Út- és Hídépítő Rt. privatizációját. Ennek a cégnek is meg kell adni az esélyt arra, hogy a versenytárgyalásokon részt tudjon venni. A cél az, hogy öt, adott esetben tíz évre is a megyei tanács koncesszióba adja a megyei utak egész rendszerét, a karbantartást és minden vele járó egyéb tevékenységet. Ezzel elkötelezi magát arra, hogy a megyei utak javítására és karbantartására érkező összegeket automatikusan a nyertes cégnek utalja át annyi időn át, amennyire szól ez a koncessziós szerződés. Hogy egy cég megnyerjen egy ilyen szerződést, alapfeltétele az, hogy minél nagyobb hitelt vegyen fel. Számításaink szerint egy százmilliárdos hitelről kellene szó legyen. Régi lejben. Ennyire volna szükség ahhoz, hogy jó minőségû útjaink legyenek. Most éppen azon a változaton dolgozunk, hogy a megyei tanács a Megyei Útépítő Rt. százszázalékos részvénytulajdonosa. Bankokkal tárgyalunk, hogy a koncessziós szerződés előtt próbáljunk úgy hitelt felvenni, hogy garanciába bevisszük a százszázalékos részvénycsomagot. Ha meg tudnánk mozdítani egy negyvenmilliárd lejes hitelvonalat, akkor ez azt jelentené, hogy szeptemberre felújított állapotba tudnók hozni útjainkat.
- Az országot elöntő árvizek után lehet-e olyan volumenû dolgokban gondolkodni, hogy elővegyék a félbehagyott vagy meg sem kezdett víztározóépítési terveket? A Kászon vizére, a Kommandó alatti Cseres víztározóra gondolok. A Cseres víztározó megépítésének a vráncsai katasztrofális árvizek után nagy esélye lehetne, ilyen volumenû rendezés minden bizonnyal uniós támogatásra is számíthatna. Egyben a víztározó román nevét is korrigálni kellene. Ez apróság, de a helyismeret teljes hiánya miatt nevetséges. Cire?? Nincs abban a cseresznye! Van viszont Cseres nevû tőzeges talajú felláp, és ebből kifolyó, cserefa kéregből készülő, cserző léhez hasonló színû patak. Ebből is kitetszik, hogy névtanilag nem képesek birtokba venni ezt a régiót.
- A Cseres Víztározó ügyét már az előző kormányzat tárgyalta. A geológiai kutatások megtörténtek. Én is benne voltam abban a bizottságban. A zágoni és a kommandói polgármesterrel együtt, mert az ő közigazgatási területük oda nyúlik, ahol maga a víztározó lesz. A bizottságnak tulajdonjogi kérdéseket kellett rendeznie. Minden jel arra mutatott, hogy elkezdik a munkálatokat. Ez általam nem ismert okok miatt mindeddig elakadt. De itt nem csupán az ilyen nagy horderejû dolgokat kell megnézni, hanem a megyei útügyi, vízügyi igazgatóságnak fel kell mérnie, hogy a mostani védő gátrendszer több mint harmincéves. Alig néhány napig volt a víz Szentgyörgy határában a gátak szélénél, és már átszivárgott a töltések alatt. Ezekre oda kellene figyelni. Mint ahogyan oda kellene figyelni, hogy azon a néhány méteres Olt-szakaszon, ahol a megyei vízügyi igazgatóság dolgoztatott - valahol Málnásfürdő magasságában -, mi történik? Gyakorlatilag ezek a munkálatok elakadtak.
Állóháború az intézmények között
- A patakmedreket benőtte a növényzet, a bokrok, fák. Ez a helyzet például a Kovászna pataka esetében. Az előző árvíz idején ezért öntötte el Páké és Barátos térségét a víz? Hiányos az intézményi kommunikáció. Kovászna megyében a prefektusok gyakorlatilag éveken át állóháborúkat folytattak, főleg az önkormányzatokkal, teljhatalmú urakként kezelték ezeket a nem központosított intézményeket. Többek között a megyei vízügyi igazgatóságot is. Gondolom, hogy a mostani új helyzetben fel lehet pörgetni ezt a dolgot. Berendeltem a vízügyi igazgatóság vezetőjét, hogy beszámoljon: az árvizek után milyen következményeket vontak le. Hol kell beavatkozni, milyen mûszaki terveket készítettek el. Úgy vélem, a mostani árvizes események elgondolkoztatják az unió szakembereit is, mert a ?70-es árvíz méreteit nem érte el ugyan a mostani, de a pusztítás nagyobb volt. Az a klímaváltozás, amely Európának ezt a részét érheti, potenciális árvízveszélyt jelent az egész térségre nézvést. Kovászna megye nem annyira árvíznek kitett térség, de ahol ilyen veszély van, ott a teendők nagyok. Bükszádnál, a bálványosi elágazásnál leszakadt az út. Ezt sürgősen meg kell oldanunk. Időben nem lenne nagy munka. De nincs pénz. Jelenleg az országban sokkal nagyobb bajok vannak, mint nálunk. Van olyan megye, amelynek 70 százaléka víz alá került. Kovászna megyében a hidakkal van nagy gond. Sok a régi, és sok a fahíd. Nagyon nehezen tudták megmenteni a málnásfürdői hidat. Szerencsére sikerült. De Oltszemen egy fahidat nem sikerült megmenteni. Illyefalván is megrongálta az áradás a hidat. Apáca és Nagyajta között is problémák vannak. Óriási beruházásokra van szükség. Csakhogy érzékeltessem: az a híd, amely összeköti Apácát Nagyajtával, az elkészített mûszaki terv szerint körülbelül 90 milliárd lejbe kerülne. El lehet képzelni, hogy Kovászna megye hídjaira mennyi pénzt kellene költeni.
Segíts magadon?
- Mit tesznek a helyi önkormányzatok?
- Szerencse, hogy az önkormányzatok többsége ezt az ügyet nagyon komolyan kezeli. Van községi erdő, abból tudnak faanyagot előteremteni. Erre példaként Bodokot hoznám fel. Már megkeresett a polgármester, hogy ők fával, kaviccsal, cementtel beszállnak az építkezésekbe. Nézzük meg, mi a teendő. A technikai segítséget a vízügytől várjuk. A védelmi gátrendszer megerősítése a következő időszak legfontosabb feladata. Ezt egy komoly felmérő, értékelő munkálatnak kell megelőznie. Az egész gátrendszert felül kell vizsgálni. Nem jött le túl nagy vízmennyiség az Olton, de percek alatt szétszakította Gidófalva és Zoltán között a gátat. Ilyen nem fordulhat elő.
- Bodza vidéke hogy úszta meg?
- Földcsuszamlás is volt. Az országút mentén oda is temetett egy embert.
- Milyen utakon lehet a megyéből kijutni?
- Az ojtozi út a teherforgalom számára nem járható. Egyik hidat még a múltkor elvitte a víz. A legjobb megoldás Moldvába Ploie?ti felől menni. A gyimesi út is járhatatlan. Com?ne?ti tájékán vasutat, utat, mindent elvitt a víz. A Bodza völgye sem járható.
Lejegyezte: Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.