Szakemberek fórumaGazdakör: A szarvasmarha nem fertőző eredetû betegségei

2005. augusztus 23., kedd, Archívum 2003–2007

A nem fertőzéses eredetû betegségek nagyon sokfélék, de legnagyobb hányaduk az emésztőrendszer megbetegedéséhez kapcsolódik. A rendszertelenül, rossz sorrendben adagolt takarmány ún. bendőrenyheséget okoz. Ez a bendőmozgás lassulásában nyilvánul meg. Ugyanakkor a bendőben élő és hasznosan tevékenykedő mikrobák száma is nagymértékben csökkenhet.
A takarmány etetésének célszerû sorrendje: abrak, lédús takarmány (siló, répa) és széna. Az etetések számát az állatok kora is meghatározza, a fiatal állatokat többször kell etetni. A kifejlett kérődzőket általában naponta kétszer, esetenként háromszor etetjük. Az etetések idejét ugyanakkor egyenletesen kell beosztani, és igyekezzünk mindig azonos időben takarmányozni. Rendszertelenség esetén az állatok nyugtalanok, romlik a takarmányértékesülés, csökken a termelés, és renyheség alakulhat ki. A bendőmozgást a bal horpaszgödörbe illesztett ököllel érzékelhetjük. A renyheség gyógyszeres kezelést igényel, mellette pedig diétára is szükség van. A nagy mennyiségû, apróra darált abrak etetése idézheti elő a recés és a százrétû előgyomrok károsodását. Megelőzhető azáltal, hogy az abrakot a tömegtakarmánnyal (pl. siló) összekeverve adjuk, a gabona­mag­vakat roppantott állapotban vagy durva őrlésûen etetjük.
A szarvasmarha szájának felépítése, a nagy falatokban lenyelt takarmány lehetővé teszi, hogy szeg, drótdarab vagy egyéb hegyes tárgy a bendőbe, illetve a recés előgyomorba kerüljön. Az előgyomor bélmozgása ezeket olyan helyzetbe hozhatja, hogy a recés előgyomor falát, rosszabb esetben a szívburkot, a tüdőt is megsértik. A fellépő hashártyagyulladás étvágytalanná, borzolt szőrûvé teszi az állatot, hátát felpúposítja, és könyökét igyekszik a törzsétől távol tartani. Ez a bendőbe juttatott mágnessel megelőzhető, illetve operációval is gyógyítható az állat.
Az oltógyomor és a belek megbetegedését legtöbbször a penészes vagy rothadt tömegtakarmányok etetése idézi elé. A takarmánytárolóban el kell különíteni a károsodott takarmányt, és meg kell akadályozni, hogy ezek a jászolba kerüljenek.
A felfúvódást fokozott bendőbaktérium-tevékenység vagy a hibás takarmányozás okozza. A bendőben nagy mennyiségû gáz képződik, ami nem tud eltávozni. A képződő gáz elhabosítja a bendőfolyadékot, ami fokozott veszélyt jelent. A has bal oldalának erős kidomborodása jelzi, hogy a belső nyomás erősen növekszik. Ez olyan méretû is lehet, hogy a légzést lehetetlenné téve fulladásos halált okozhat. Az állatorvosi beavatkozást megelőzve megtörténhet, hogy az elsősegélynyújtást a tenyésztőnek kell elvégeznie. Ez okból az állatot az elülső lábaival magasabbra kell állítanunk, majd egyszerû gumicsővel vagy ún. bárzsingszondával a gázt a végbélen keresztül kiengedni. Ha ez nem segít, szúrcsapolni kell az ismeretes trokárral. Ezt a bal horpaszban, a jobb könyök irányában, a bendő bőrtakaróját átszúrva végezzük. A felgyülemlett gáz a seben át távozik.
A végtagok megbetegedései sántasággal járnak. A megsántult állat nehezen mozog, nem szívesen kel fel, így a takarmány- és vízfogyasztás korlátozott, ezért a tejtermelése csökken. Sántaságot ütés, rúgás, rossz padozat - tehát mechanikai hatások - vagy az ápolatlan csülökszaru kipállása következtében kialakuló fekélyesedés, bőrgyulladás okozhat. Előbbit a kövektől, gödröktől mentes pihenőhelyekkel és hajtóutakkal előzhetjük meg, utóbbit a szükség szerinti, esetleg az évente legalább kétszer végrehajtott körömápolással.
A nem fertőző betegségek csoportjába kell sorolni az anyagforgalmi betegségeket is. Az etetett takarmányokban a fehérjéknek, a cukroknak, valamint az ásványi anyagoknak (kalcium, foszfor, magnézium, nátrium stb.), továbbá a nyersrostnak megfelelő mennyiségben és arányban kell jelen lenniük. Ha ez nem így van, zavarok lépnek fel az anyagforgalomban. Ez a betegség termeléscsökkenéshez, szaporodásbiológiai zavarokhoz, elhízáshoz vagy lesoványodáshoz vezet. Elhanyagolt esetben elhullással jár.
Sajátos hiánybetegséget okoz az egyes vitaminok (szarvasmarhánál az A- és a D-vitamin) hiánya vagy az élettanilag nagyon fontos mikroelemek (pl. mangán, jód, réz, szelén stb.) nem kielégítő mennyisége. A hiány laboratóriumi vizsgálatokkal (takarmány-, vér-, szőrvizsgálat) könnyen kimutatható, és speciális premixekkel a hiánybetegségek meggyógyíthatók. Ugyanakkor a gazdaságban sokféle mérgező anyagot, gyomirtót, állati kártevők elleni mérget, mûtrágyát használunk, amelyek az állati szervezetre nagyon károsak vagy egyenesen halálos hatásúak. Az emberi mulasztás vagy helytelen tárolás következtében gyakoriak a mérgezések. Ha erre utaló jeleket észlelünk, azonnal értesíteni kell az állatorvost, hogy megtehesse a szükséges intézkedéseket. A mérgezés tünetei igen változatosak lehetnek, a méreg hatásmechanizmusától függően. Az idegmérgek szervezetbe jutását az izomremegés, a kényszermozgás, az eltompult vagy a túl élénk viselkedés jellemzi. A gyomormérgek kólikás fájdalmakat vagy híg bélsár gyakori ürítését okozzák.
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép