
Baj volt az átalvetővel: át kellett vágni a kátyússá romlott mezőföldi mûutat, hogy számba vehessük a vidék baját-gondját. Szentkatolnától Mátisfalváig hosszú az út, s közben Hatolykán, Martonfalván és Márkosfalván is alaposabban szétnéztünk. Örömben is volt részünk, hisz két helyen: Martonfalva és Hatolyka, illetve Alsócsernáton és Mátisfalva között már dolgoztak a ,,mezőföldi sztráda? foltozásán.
Dacolva az időjárással
Nagy esők hullottak a Mezőföldön is, kerékkötői voltak az aratásnak, mégis, augusztus közepére községi viszonylatban (a Mezőföld e része Szentkatolna községhez tartozik) fedett és száraz helyre került a frissen aratott szemes gabona. Négy Csíki kombájn segített a helybeli arató-cséplőknek a fogyatásban. Gépben tehát nem volt hiány. A községben - mert nehezen értékesíthető a krumpli, gyenge a felvásárlási ár - ebben az esztendőben nagyobb területre vetettek kalászosokat, mint ennek előtte. Az átlagtermés itt jobbacska, hektáronként 3000-4000 kg közötti a hozam. A termelők nemigen gondolnak a gabona eladására. A szép búza kilójáért 3500 lejt ígér az egyik nagyobb felvásárló. Ha nem üti a mértéket, esik az ára. A termelők inkább sütnek belőle házi kenyeret, és feletetik a jószággal. Katolna térségében, bár jó itt a mezőföldi televény, nincsen hát tetemes mennyiségû eladni való kenyérgabona.
Kételyek közt
Bár belekezdtek a vidéket átszelő mûút javításába, a helybeliek nem hisznek abban, hogy be is fogják fejezni. Így csináltak régebben is - mondták -: belekezdtek, majd abbahagyták.
- Van benne sok igazság - mondja Tusa Levente polgármester -, mert pillanatnyilag is áll a munka. Eredetileg ezer négyzetméterre kaptunk pénzt, azt még megpótolták később ezerrel. De a Martonfalvától Hatolykáig terjedő szakasz már ezerkétszáz négyzetmétert felemésztett. Vajda Lajos megyei alelnök úr megígérte, hogy még bepótolnak, s én nagyon remélem, hogy akkor be is tudjuk fejezni az egészet. Annyi bizonyos, hogy az idei foltozás jobb minőségû volt, mint ennek előtte. Nekünk a mellékutakra is volt valami pénzalapunk. A tanács úgy döntött, hogy lemond a könnyen porló brassói mészkőről, jobb lesz a pataki kavics. A kavicsozást meghirdettük, és egy gelencei cég hordja már a kavicsot a Gelence patakából. Tíz utánfutóval vitettünk Imecsfalvára, hárommal Hatolykára és Márkosfalvára, de kap a községközpont és Martonfalva is.
Rövid távú célok
Csak ezeket tudja dûlőre vinni az önkormányzat, hisz a stratégiai fontosságú, a jövőt célzó nagy gondok megoldásához pénz, pénz és megint csak pénz kell. De mi is a távlati óhaj itt? Kettős: az infrastruktúra kiépítése minden faluban, illetve a mezőföldi fürdőzőturizmus feltámasztása. A pénzközpontú társadalom fintora, hogy ott, ahol széles e táj egyik legjobb minőségû gyógyvize tör fel a földből, ahol minden idők egyik legerősebb mofettája (száraz gázfürdője) mûködött, ahol gyógyírt nyertek szív-érrendszeri bajaikra a betegek, romokban hever a hatolykai gyógyfürdő és mofetta. Nem is olyan rég a Kövér család pincéjében borvíz tört a felszínre, de a falusi kutakban is van savanyúvíz. A rendszerváltás utáni tizenöt esztendő próbálkozásai gyengéknek bizonyultak ahhoz, hogy életre kelthesse a gyógyfürdőt a községi önkormányzat. Féltucatnyi család rendezett be itt már margarétás panziót, jó testvértelepülési kapcsolat mûködik a magyarhoni Tardonával, de álom marad a gyógyfürdő s egy olimpiai méretû fürdőmedence. Oázisa lehetne ez a Mezőföldnek, mert Háromszék nagyon szegény víztükörben. Felső-Háromszék tehetősebb vállalkozóit azonban jobban érdekli az azonnal megtérülni látszó befektetés, Hatolyka csak később hozna - de jobb! - hasznot... Így aztán azok, akiknek jót tenne a gyógyfürdő, maradnak a méregdrága és nehézségek árán megszerezhető gyógyszerekre.
- Valóban rövid célú, de legalább látható megvalósítás, hogy sikerült szépen kijavítanunk az önkormányzat székházát, még a tanácsterem vár felújításra - folytatta Tusa Levente. - Imecsfalván gipszkartonoztuk a kultúrotthon épületét, meszeltünk, rendeztük a színpadot. Ez hetvenmillió lejes tétel volt. Nem messzire mutató, de ezt is meg kell csinálni! Szentkatolnán a katolikus templom előtti emlékparkban száznégy méter hosszúságú járda építésébe kezdtünk, s egy játszóteret létesítettünk. Hatolykán tekepályát akarnak építeni. Az anyag egy része már helyben. Régóta mûködik itt a Forrás tekecsapat, de pályája nem volt. Mi biztosítottuk a nyersanyagot, a többi már csak a helybeliek közmunkáján-kalákáján múlik.
A tanács ,,testvéri módon döntött?, így a kevéske pénzből minden falunak jutott egy kevéske. Kézdimartonfalván sikerült végre hullámlemezzel befedni a kultúrotthon naposabb oldalát, de a hátulsó fél tető még megoldásra vár. Bejáratát szép faragott székely kapu díszíti. Remélhetően a mezei munka dandárja után újra lesz itt tartalmas magyar közmûvelődési élet is.
- Segítettünk az iskolákon - mondták a tanácsnál. - Mind az öt település iskolájában-óvodájában a Péli céggel újrarakattuk a csempekályhákat. A márkosfalvi kisiskolások számára új hintákat szereltettünk, s jó állapotban levő padokkal láttunk el egy osztálytermet. Komolyabb javításra csak a szentkatolnai Bálint Gábor-iskolában lehet számítani, ahol egy már mondhatni nyertes pályázat alapjaiból központi fûtést szerelnek, megújul a villanyhálózat. Hasonló munkálatokat akartak a martonfalvi általános iskolában is, de ebben az évben, sajnos, eredménytelenül pályáztak. Egy informatikai laboratóriumot akarnak felszerelni, amelyhez mi fogjuk bíztosítani a termet a volt martonfalvi községháza épületében.
- Hordják-e a téli tüzelőt, hisz közeleg szeptember?
- Ezt is meghirdettük, és egy ojtozi cég nyert. Hetven százalékát már lehordták, 70 köbméterrel még adósak - jött a felelet.
- Elnapolták a Szentkatolnai Napokat?
- Mi júliusra számítottuk - mondta a polgármester. - Akkor nem jött össze, a tanügyiek is jelezték, hogy szabadságon vannak. Közbejöttek Márkosfalván a falunapok. Most megkezdődött a pityókaszedés, októberben már lehet, nagyon hûvösek lesznek. Az az érzésem, hogy ez jövőre fog maradni. Akkor majd jönnek a francia barátaink is. Márkosfalvának került egy testvérfalu Magyarországon, Rábcakapi. Oda megy egy csoport látogatóba a lelkész vezetésével.
Amire senki nem gondolt
A legújabb restitúciós törvény gondot okoz városon és falun is. Különösen áll ez ott, ahol nem maradt fölös termőföld, vagy ami maradt, olyan helyen, ahol senki nem akarja elfogadni. Katolna községben a minimális terület, ami nincsen kiosztva, a Feketeügy és védőgátja között fekszik, és árvizektől veszélyeztetett. De ez is csak a húsz százalékát tenné ki annak, amit még visszakérnek most a volt tulajdonosok. A kéréseket iktatják, a többi a jövő dolga... - mondták.
Rés az időben
Résnek idén a napsütéses napok számítottak, csak ekkor tudta ellepni a mezőt a falu népe. Tusa Levente polgármesterré választása előtt már krumplitermelő farmer volt. A martonfalvi farmja mögötti területen helybeli fiatalok szedték napszámban a korai, szép fehér pityókát. Sante fajtából való kéthektárnyi területen, s mint mondták, kétszer volt vegyszerezve ragya ellen. Meglepően szépek a gumók, jó a termés, de nagyon nedves most is a föld.
- Nem is csoda, sok volt az eső. Nincsen azzal semmi baj. Egy kicsit megfuvalkodik, s a pityókaválogató gépből mind kihull a föld - magyarázta a krumplipergetőn ülő Nelu Panait, a farm egyfajta intézője. 1973 óta él a vidéken, felesége magyar, családja, lakóháza van Martonfalván. Elcsodálkozunk, hogy milyen szépen megtanult magyarul. Azt felelte: volt arra akaratom, pedig regáti születésû vagyok.
A krumplisok elmondták, hogy idén nagyon résen kellett lenni a permetezéssel. Igyekezni kell az értékesítéssel is. Alacsony a krumpli felvásárlási ára: 3500-4000 lej kilója. Akinek szerencséje van - mondták -, attól a brassói romák 3500-ban elviszik a helyszínről... No, ki is nyer a krumplin?
Mit kongat a martonfalvi két harang?
Kézdimárkosfalván t. Medgyaszai László a 210 lelkes református egyház lelkipásztora. A lélekszámában ugyancsak megcsappant hitközösség gazdasági ereje felől érdeklődve megtudjuk: bér fejében mûvelik az egyház csupán 12,8 hektárnyi földjét, de 1,1 hektárral még mindig adós a községi földosztó bizottság. Remélik, hogy Tusa Levente polgármestersége idején ezt is vissza fogják kapni. A lelkész szerint a legutóbbi földtörvény jelentős változást hoz a mezőföldi egyházak számára, mert el fogják venni tőlük azokat az erdőterületeket, amelyeket a jelentős erdőbirtokkal bíró egyházaktól osztottak le - törvényesen - az erdővel nem rendelkező eklézsiáknak, de ez irányú megkeresést még nem kaptak.
- Jól fogott nekünk az a 13,3 hektárnyi erdő, melyet a zabolai egyháztól kaptunk - mondta a lelkipásztor. - Deszkát tudtunk vágatni a javításokhoz, tûzifánk is volt. Gazdasági potenciál nélkül nagyon nehéz fenntartani az épületeket. Folytatni szeretnénk a templom javítását, amit önerőből kezdtünk meg. Készülünk a templombelső meszelésére. Most fejeztük be a harangtorony bádogfedelének renoválását, javítjuk a kerítéseket, és újra akarjuk építeni a lelkészi lak udvarán levő melléképületet. A martonfalvi lelkész gondjaira van bízva a hatolykai, 55 lelket számláló református szórvány is.
Jó reménységgel tölti el az egyházat, hogy a magyarhoni Dunaszentgyörgy kálvinista egyháza kifejezte testvérgyülekezeti szándékát. Így a martonfalviak egy csoportja baráti látogatásra készül. Megtudtuk, hogy távlati terveik-álmaik is vannak. Restauráltatni szeretnék a templommennyezeti kazettát, ehhez anyagi alapokat teremteni, s a falu jeles szülöttének, Martonfalvi Tóth Györgynek emléktáblát szándékoznak állítani a templomban. A XVII. század egyik jelentős református egyénisége, hosszabb időn át a debreceni refromátus kollégium rektora volt.
Nem kicsi feladat elébe állítja ezt a gyülekezetet pénzközpontú jelenünk. De élő a közösség. Ifj. Megyaszai László Attila, a kézdivásárhelyi tanítóképző végzettje ma már lelkész gyermekeként is szabadon választhatja azt a pályát, amire kedve van: zenepedagógiát és vallásszakot a Babe?-Bolyain.
Martonfalván még a két harang is jólétre vágyó hangon kondul meg. Azt mondja: bú-za, bú-za!
Kisgyörgy Zoltán