Periszkóp: Hagyjuk a siránkozást, ­építkezzünk?

2005. augusztus 25., csütörtök, Archívum 2003–2007

- jellemzi László Dezső munkásságát az 1997-ben megjelenő, A kisebbségi élet ajándékai címû válogatott cikkgyûjtemény előszavában Cseke Péter. És valóban, ennél pontosabban nem is lehetne leírni a református lelkészként, nevelőként, publicistaként fáradhatatlanul tevékenykedő, egyebekben Sepsiszentgyörgyön született László Dezső (1904-1973) munkásságát, amely páratlanul gazdag: életében 910 munkája jelent meg (!), 140 maradt kéziratban; kötetek, tanulmányok, pályaképek, cikkek mellett emlékét 1172 prédikációja és bibliamagyarázata is őrzi! A mennyiség önmagában is jelzi, hogy mekkora életmûről van szó, papként is, újságíróként is, politkusként is (1941 és 1944 között a magyar országgyûlésben volt képviselő) az értékvédő és értékteremtő munkát állította a kisebbségi lét megszervezésének centrumába, amelynek ,,sem világnézeti, sem felekezeti, sem korkülönbség nem lehet a gátolója? - figyelmeztetett. 1952-ben koholt vádak alapján tartóztatják le, a Duna-csatornához kerül, 1957-ben újra pellengérre állítják és bebörtönzik, 1962-ben szabadul, s Kolozsvár belvárosi református lelkipásztoraként dolgozik tovább. Hogy ő maga hogyan is gondolta el a transzszilvanizmust a híres-neves erdélyi pragmatizmus szellemében, arról pontosan tanúskodik alább közölt esszéje is.
Bogdán László

Az erdélyi szellem (László Dezső)
(...)
I.
Az első kérdéssel kapcsolatban mindenekelőtt két alapvető szempont érvényesítendő: a) van-e különbség szellem és lélek között az erdélyiséggel kapcsolatban, és b) hogy az ún. erdélyi szellem vagy lélek az Erdélyben élő összes fajt befolyásoló hatalom-e, vagy speciel magyar faji sajátosság.
A mi felfogásunk az, hogy ebben a vonatkozásban szellem és lélek között mélységes ellentét van, annak ellenére, hogy irányító szellemek egyformán használják mindkettőt az erdélyiséggel kapcsolatban. (A Református Szemle 1925. évfolyama egyik cikkének címe Erdélyi szellem, a másiké Erdélyi lélek.) A lélek kifejezés több egyéniességet hordoz, a szellem általánosabb. Magyar lélek egy van, ez valamennyi magyar lelki megnyilvánulásainak összessége. Ez a magyar lélek egyes individuumaiban, tagozataiban vagy egyetemében bizonyos szellem befolyása alá kerülhet. Ebben a vonatkozásban szellemen inkább közszellemet értünk. Hogy a szellem és lélek közötti különbségre még világosabban rámutassunk, vegyük az egyszerû szólásmódot: azt mondjuk pl., hogy a reformáció Kálvin szellemében indult meg, vagy Rousseau szellemének (és nem lelkének) hatása alatt írt valaki valamit. A magyar lélek ma különböző szellemhatás alatt áll (szocializmus, turánizmus, protestantizmus stb.) Ezek a példák igazolják, hogy nem lehet egyformán használni a szellem és lélek kifejezést az erdélyiséggel kapcsolatban.
El kell ismernünk, hogy Erdély földjén van valami erő, ami sajátosan befolyásolja az itt élő népeket. Nincs érző szíve, nyitott szeme, történelmi tekintete és gondolkozó elméje annak, aki nem veszi észre a különbséget, amely fennáll bizonyos vonatkozásban az Erdélyben és más helyen élő magyarok között. Aki megfordul a románok körében, első pillanatra megállapítja a különbséget az erdélyiek és a havasalföldiek között; egészen bizonyos, hogy az erdélyi és a birodalmi szászok között szintén vannak különbségek. El kell ismernünk, hogy a más földrajzi és klimatikus viszonyok, a más gazdasági helyzet, a politikai és társadalmi viszonyok sajátos alakulása, a történelmi küzdelmek, érdekcsoportosulások, erőviszonyok olyan tényezők, amelyek rányomják bélyegüket azokra, akik hatásuk alatt élnek. Ez alól a hatás alól senki ki nem vonhatja magát. Ha ezeknek a hatásoknak összességét, eredőjét nevezzük annak az erőnek, amit erdélyi szellemnek vagy léleknek tekintünk, akkor tényként kell elismernünk, hogy van erdélyi szellem vagy lélek. Ez azonban nem magyar faji sajátosság, hanem az Erdélyben élő összes népet befolyásoló egyetemes megnyilatkozása az Életnek. Jelen alkalommal helyszûke miatt részletesebben nem vizsgáljuk az erdélyi szellem kialakulásának feltételeit és jellemvonásait.*
Az előrebocsátottakból világosan kitetszik, hogy ezt az Erdélyben ható erőt léleknek nem nevezhetjük, de szellemnek igen. Mi azt mondjuk, van erdélyi szellem, amelyik az összmagyarság faji lelkének egy bizonyos felületét befolyásolja és formálja. De ez az erdélyi szellem nemcsak a magyar, hanem a román, szász faji lelket is befolyásolja. Az erdélyi szellem egyike azoknak a szellemi hatótényezőknek, amelyeknek ma az összmagyarság egyes részeiben inkább, másik részeiben kevésbé a hatása alatt áll. Erdélyi magyar lélek nincs, magyar lélek csak egy van, az összmagyarságé. Van erdélyi szellem, amelyik lehet erdélyi magyar szellem, erdélyi román szellem és erdélyi szász szellem aszerint, hogy melyik faji lélekkel való kapcsolatában és hatásában szemléljük, amiképpen van pl. magyar protestantizmus, német protestantizmus stb.
II.
Szükséges-e az erdélyi magyarságra nézve, hogy az erdélyi szellem hatása alatt álljon, miféle veszedelmeket és előnyöket rejt magában annak hatása az összmagyarság szempontjából? Három különböző érdek követeli az erdélyi szellem érvényesítését és a beléje való kapcsolódást.
a) Komoly vezető lelkeken keresztül megnyilatkozó magyar életérdek diktálja az erdélyi szellembe való bekapcsolódást. A trianoni békével politikai, gazdasági, részben szellemi vonatkozásban is elszakadtunk az összmagyarság testétől. Más politikai, gazdasági viszonyok közé kerültünk. Ezek a szétválasztó tényezők sürgetőleg követelték egy új erdélyi magyar szellem és ideológia megtalálását. A mai Magyarország ideológiája, általános szelleme ma nem alkalmas, sőt, egyenesen veszedelmes szellemi életszféra lenne az erdélyi magyarság számára. Egyfelől az államhatalommal való örökös összeütközést jelentené, ha ma mi itt a mai magyarországi nemzeti ideológia szellemében élnénk, másfelől olyan ideológiát fogadnánk el, amelyik nem elégítené ki az erdélyi magyarság életérdekeit. A szellemi erők tartják meg elsősorban a népeket. Ha ezek a szellemi erők nem szolgálják az életérdekeket, akkor pusztulás következik. Maga az élő élet követeli és hozza az új szellemi ideológiát. Természetesen, nem jelenti ez az új, a Magyarország mai ideológiájától különböző ideológia a magyar lélek kettészakadását, sőt, éppen az erdélyi magyarság önvédelmi érdekét elégíti ki az.
Ha a mai általános magyar ideológia s szellem nem elégíti ki a magyarság erdélyi életigényeit, új szellemet, ideológiát kell keresnie. Van-e számára erre alkalmasabb az ún. erdélyi szellemnél, amelynek alappilérei éppen a legalkalmasabbak az erdélyi magyar élet fenntartására? A magyar életösztön követelte az erdélyi szellembe való belekapcsolódást. Azt nem kitalálták némelyek, azt nem kitalálják ma.
Az erdélyi magyar szellem alappillére a történelmi hagyományokhoz való kapcsolódás. Erdély történelmi föld, és rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy ezeken keresztül számot ad ma is egész múltjáról. Lehet-e a mai változó viszonyok között számunkra egészségesebb szellem ennél a történelmi tradíciókat tisztelő szellemnél? Az erdélyi szellem kialakulásának és virágkorának ideje az önálló erdélyi fejedelemség 150 esztendeje. Ez alatt az idő alatt ,,a magyar? majdnem egyet jelentett ,,az erdélyivel?. Csak helyes lehet az az életösztön, amelyik ehhez a forráshoz sodorta vissza az erdélyi magyarságot. Az erdélyi szellem a faji és vallási türelem szelleme. Vajon lehetne - legalább a körülményekhez képest - biztos fejlődést megengedő közszellemet teremteni Erdély földjén egy faji és felekezeti gyûlölséget és ellentéteket támasztó szellem propagálásával? Az erdélyi szellemnek jellemző sajátsága a szellemi erőkbe vetett bizalom. Az erdélyi sohasem lehetett olyan gazdag, hogy anyagias tudjon lenni, soha nem élt olyan nyugodtan, hogy elpuhult testkultuszt ûzzön. Ma, az anyagiakban és a külső érvényesülés területein való összeszoríttatásunk idején a szellemiekben való elmerülés, a szellemiekben való megerősödés által tudunk elsők lenni, és tudunk erősek lenni. Ezen a ponton is Isten ajándéka az erdélyi szellem az erdélyi magyarság számára.
Ezt a törekvést jogosultnak kell tartanunk és a kínálkozó legjobb kivezető út megtalálásaként kell üdvözölnünk.
A másik két érdekről csak röviden érdemli meg szólani.
b) Vannak, akiknek az erdélyi szellem propagálásával nem az itt élő magyarság életigényeinek kielégítése a céljuk, hanem ellenkezőleg, nemzeti egységet romboló céljaik elérésére az éppen legalkalmasabb eszközt látják benne. Ujjong az erdélyi szellem felfedezésének az is, aki szeretné az egységes magyar lelket kettészakadva látni. Ez az érdekcsoport minden eszközt, még az erdélyi szellem propagálását is felhasználja a saját célja elérésére. Ezekben nem ösztönös erővel tör fel az erdélyi szellem megtartó ereje. Ezek elveszik másoktól a divatos szólásokat, és általuk rombolni szándékoznak.
c) Némelyeknek egyéni érvényesülést is jelent az erdélyi szellembe való kapcsolódás. Az irodalom területén az erdélyi címke alatt nagyobbnak lehet látszani kisebb belső érték mellett is, mint a magyar címke alatt. Az erdélyi kör szûkebb, mint az egyetemes magyar. Ha ma is egy lennénk az összmagyarság testével, egészen bizonyos, kevesebben reménykednének, hogy bejutnak a magyar értékek sorába, mint így. Néha különcködést és homályosságot is lehet erdélyiességgé átminősíteni. Sokan azért nem akarnak Erdélyen túllátni, és szeretik olyan forró szerelemmel ezt a földet és ennek a földnek a lelkét, hogy a szûkebb határok között nagyobbaknak látszodjanak.
A tisztánlátás kedvéért szükségesnek láttuk a két utóbbi érdeket is megemlíteni. Természetesen, a legteljesebben elítélendő és kiirtandó minden ilyen irányú törekvés.
III.
Hogy viszonylik az erdélyi magyarságnak az erdélyi szellembe való bekapcsolódásában megnyilvánuló életigénylése és életigényeinek kielégítése az összmagyarságéhoz?
Amint kimutattuk, a természetes életösztön kényszerítő erővel sodorta az erdélyi magyarságot új ideológiája kialakításában az erdélyi szellem felé. Az Élet azt követeli az erdélyi magyarságtól, hogy szellemi erőit annál inkább állítsa a történelmi erdélyi szellem hatása alá, minél inkább akar élni. Ebben az életösztönben azonban tragikus kísértés rejlik. Minél inkább akarja létét az erdélyi magyarság biztosítani, minél inkább akarja magyar faji jellegét megőrizni, annál inkább kell a megtartó erőnek az erdélyi szellem hatása alá kerülnie, de - és ez a tragikus fordulat (és ez is erdélyi sajátosság) - annál inkább fog szelleme eltérni az összmagyarság szellemétől. Más szóval: az összmagyarság testének Erdélybe nyúló része, az itteni körülményekhez képest, minél inkább akar megmaradni, annál inkább alakul át. Ha ezt a fejlődési folyamatot ad absurdum visszük, bekövetkezik a magyar lelki test kettészakadása. Az annyira más körülmények és az ellenük való védekezés elemi erővel fogják teljesen külön mûködésre késztetni az erdélyi magyarságot. Ezt a példát mutatja a svájci francia, aki már nem egy lélek a franciaországi franciával, vagy a svájci német, aki nem egy lélek a birodalmi némettel. Ma már szemlélhető, ha keveseknél is és ott is inkább kísértés gyanánt, az internacionalizmus és a teljes felekezeti közömbösség felé való sodródás.
Hogyan lehet ezt a tragikus egyensúlyból való kibillenést helyreállítani?
Vallanunk kell, hogy az összmagyarság egy lelki testet alkot ma is, egy lelki és egy kulturális közösség és organizmus ma is. Aki ezt a hitet nem vallja, aki ezt a hitet kétségessé teszi, abban a második pontban érintett két utolsó törekvés érvényesül. Ezek méltók az ítéletre. (?)

* Ennek a szellemnek kialakulásáról és jellemvonásairól bővebben lehet olvasni Ravasz László Erdélyi lélek (Ref. Szemle, 1925, 51-52.), Makkai Sándor Erdélyi szellem (Aratás, 39.) és Kristóf György Három jellemzés (Aratás, 60-73.) címû cikkeiben.
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép