Gyarapodó magyarokRiport: Tagosítani, tagosítani, tagosítani

2005. augusztus 30., kedd, Archívum 2003–2007

Lesz-e tehénmészárlás?
Gyarapodó gazdatársadalmunkra nem akármilyen kihívás vár. A szegényedőre nemkülönben. Mint nyilván sejtik, az európai uniós csatlakozásról van szó, mely sokszorosan próbára fogja tenni azokat, akikben eddig is volt mersz az újításra, s még inkább azokat, akik számára a gazdálkodás csak pillanatnyi túlélés, vagy a hagyomány kerékvágásában haladva, a vegetálás egy formája. Hogy ne sokat köntörfalazzak, az augusztusi tusványosi tábor egy idevágó előadásába belehallgatva jegyeztem le, ami ugyancsak megütötte a fülemet:
- Románia tehénállománya olyan, hogy annak nyolcvan százaléka uniós normák szerint nem támogatható, azt tehát a vágóhídra kell majd irányítani?
Ehhez már csak a nagyszámú vágóhíd bezárásáról szóló jóslatot kell hozzávenni, hogy állattenyésztésünk mindennek, csak rózsásnak nem nevezhető kilátásairól némi fogalmat alkothasson magának az ember.
Persze, a marhaállomány egyik napról a másikra történő lemészárlására valószínûleg mégsem kerül sor, a pár tehénnel magára maradó gazda legfeljebb az önfenntartó szférába szorulva él majd tovább, míg meg nem hal, távol a piac és az árutermelés zajától, hasznától és perspektíváitól. Hogy a versenyszférán és a piaci forgalmon kívüli világ milyen lesz, és mennyire népes réteget ölel majd fel, nem tudni, de a nyugati szemlélet szerint nyilván halálra ítélt társaságról van szó. Én megítélni azt, hogy lehet-e majd és meddig dacolni az időkkel, hogy milyen mértékben marad fenn a hagyományos gazdálkodás, nem tudom, de sejtem, lesz rá példa, nem is kevés. Viszont azzal is tisztában vagyok, nem ez lesz a mérvadó már az uniós csatlakozás utáni első években sem, mikor még nem csupán a valós, hanem a potenciális fejlődőképesség alapján is nyújtanak majd támogatást pár évig azoknak, akik a versenyképességet még nem érték el, de még elérhetik.
Tusványosnál maradva - írja most tovább az alternatíva keresésére koncentráló tábor a sorozatunkat -: itt történt meg a riporterrel, hogy magamagát kínálva került elé egy tervezet, mely riportunk egyik fő dilemmájára keresi a választ. A sajtónkból kisebbségvédelmi szakértőként jól ismert, Svájcban élő Komlóssy József, akit ezúttal a Fidesz EU-s képviselete szaktanácsadójaként hívtak meg előadónak Tusnádra, egy rendkívüli tervezetről számolt be előadásában az egyik sátorponyva alá szorulva - ezt kívánom bemutatni az alábbiakban.
Muszáj, tehát kell
Rendkívül tömör és lendületes kiselőadásában Komlóssy a hálózatépítés kapcsán hozta példaként fel a maga ötletét, melyet az általa jól ismert gyergyói nagyközség, Remete javára kíván fordítani - a különben földmérő szakember egy faluhatár tagosításának várt hasznát emelte ki. Az 50-60 hektáros gazdaságokba, nagy parcellákba összevont szántók, legelők, kaszálók a racionális és versenyképes termelés alapját vethetik meg, s többek közt olyan tényezők is a jobb földkihasználáshoz vezetnek, mint a kisparcellákkal együtt felszámolandó, sok dûlőút, nem vész kárba továbbá a sok szegélysáv sem az eddigi parcellák szélein. Ráadásul a gazda időt takarít meg, ha nem húszfelé kell kitraktoroznia egy-egy mûvelet elvégzése érdekében - s itt nyugati tapasztalatra hivatkozva: 50 százalékos időmegtakarításról beszélt az előadó, ami azért nem semmi, ahogy ma mondani szokás. Komlóssy - hangja egészen átmelegedett, mikor erről beszélt - azt emelte ki végül: eme átrendezése a birtokviszonyoknak olyan gazdasági környezetet teremt, mely nem elküld, hanem ideköt, mert minőségi életszínvonalat teremt, s általa a föld megmaradhat azok birtokában, akiket megillet. Az előadó nem rejtette véka alá, nem egy általa javasolt földalap létrehozása kapcsán - lásd lennebb -, hogy ő a maga székely népének, gazdáinak kezében szeretné látni a nagy átrendezés után is a földbirtokot, szerinte a vidék mai lakóit illeti meg továbbra is - a munka mellett - a tulajdonlás joga is e földön, s hogy e nép jövőjének alapjai úgy szilárdíthatók meg, ha a homogén etnikai szerkezetet megőrizzük a továbbiakban is.
Az alábbiakban tehát lássunk egy újabb tagosítási kísérletet, reményünk szerint haszonnal vethető össze a már ismertetett hasonló illyefalvi elképzelésekkel. Hogy milyen gazdasági világtendenciák sodráról van szó, arra hadd idézzük a Komlóssy előadásában elhangzott további nyomós érvet:
- A földkoncentráció Nyugat-Európában nagy erővel folyik napjainkban is. Kimutatások szerint 1975 és 1995 között a parcellanagyság ötszörösére nőtt a kontinens e felében, a parcellák száma pedig harmadára csökkent. Párhuzamosan persze a gazdaságok számával.
Uniós elképzelés
egy székely községben
A továbbiakban előbb a Komlóssy és munkatársai, így a dr. Rákossy Botond csíki topográfus és cége által készített RALF-RO projekt tömör összefoglalásából idézünk, majd a folytatásban a háttér megvilágítása céljával egy rövid interjúban szolgálunk további magyarázatokkal és részletekkel. Mint látni fogjuk, különösen izgalmasak az összevonás és újraelosztás köztes lépéseként megalkotott községi földalaphoz fûződő elképzelések, de előbb lássuk a terv általános körvonalainak tömör vázlatát, ahogy azt nagyon precízen maguk a szerzők szavakba öntötték. Okulásul persze másoknak, kik egyazon hajóban eveznek vagy eveznének.
Regrouping of Agricultural Land and Forest in Romania
(rövidítve RALF-RO), azaz
A mezőgazdasági területek, szántók, legelők és erdőparcellák összevonása, avagy tagosítása Romániában

Mi a RALF-RO célja, avagy miért van szükség a kisebb vagy nagyobb mezőgazdasági és erdőparcellák összevonására?
Mindenekelőtt azért, hogy az Európai Unióhoz csatlakozó Romániában versenyképes, önálló, családi gazdasági egységeket lehessen létrehozni.
Az összevonásra azért van szükség, hogy megteremthessük azokat az alapokat, amelyekre az EU-ban meghonosodott támogatási rendszerek nyújtotta lehetőségeket az érdekelt gazdák sikeresen igénybe tudják venni. De ugyanakkor a földösszevonások eredményeként kialakított gazdasági egységek mind a helyi, mind a külföldi (magyar) hitelintézetek számára megbízható partnerek lehessenek (például gép vagy tenyészállat vásárlása esetén).
A RALF-RO megvalósításához szükséges jogi, mûszaki és gazdasági feltételek megteremtése
A jogi feltételek keretében meg kell alkotni az országos tagosítási törvényt, valamint a helyi adottságok és a lakosság kivánalmainak messzemenően megfelelő jogszabályozást (statútumot).
A mûszaki feltételekhez tartoznak: az úthálózatok megtervezése, a vízgazdálkodási tervek elkészítése, a mezőgazdasági területek, szántók, kaszálók, legelők, erdősítések, természetvédelmi területek leggazdaságosabb kialakításának megtervezése.
A gazdasági feltételek jelentik a parcellák optimális nagyságának és formájának kialakítását, az úthálózat célszerû megtervezését, valamint a termények megválasztását, feldolgozását és értékesítését.
A versenyképesség megteremtésének első feltétele a termelési költségek radikális csökkentése
A nyugat-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelési költségeket a földek összevonásának eredményeként mintegy felére lehetett csökkenteni.
A költségcsökkentés a következő elemekből tevődik össze:
- a határbarázdák számának redukálása és az elutalások megszûnésének eredményeként a megmûvelhető területek nagysága megnövekszik
- a nagyobb parcellák gazdaságosan géppel mûvelhetők meg
- minden egyes tábla a legnehezebb munkagépekkel, az időjárástól függetlenül is gyorsan és biztosan megközelíthető
- a szállítási távolságok csökkennek
- a jó utaknak köszönhetően kisebb a gépek karbantartási költsége.
A földek összevonása eredményeként létesített családi gazdaságok termékeinek feldolgozását és értékesítéseit társulásos alapon kell megvalósítani.
- egy szakértő csoportnak meg kell vizsgálnia, hogy milyen termékek előállítására van lehetőség
- ezen az alapon piackutatásokat kell folytatni
- az így beindított termelést mindenkor a piac kívánalmai szerint, esetenként rugalmasan módosítani kell
- minden egyes gazdaságnak ,,több lábon? kell állnia (növénytermesztés, állattenyésztés, faluturizmus és kézmûipar stb.)
- a termékek minőségi ellenőrzése a társulás elsőrendû fontosságú feladata kell hogy legyen
- a társulásnak méltányos feltételeket és garanciákat kell biztosítania a termékek értékesítése során.
A földeknek az összevonása megteremti azokat a gazdasági feltételeket, amelyek a fiatal nemzedéket a szülőföldhöz kötik.
Aláírás: Projekt manager RALF-Ro: Dipl. ing. dr. Rákossy Botond
Project Coordonator RALF-CH dipl. ing. Joseph Komlóssy

A tervezetben tehát megjelenik új tényezőként a feldolgozói társulás fogalma és feltétele, továbbá igényként megfogalmazódik, hogy tagosítási jogszabályra is szükség van. A hatályos földtörvények már tartalmaznak erre vonatkozó, részleges szabályozásokat, így például az állam adómentessé tette a földtörvény által kiosztott földek eladását egy második tulajdonosnak (akiről feltételezik, hogy termelési és nem spekulációs céllal vásárol), elősegítvén ezzel is földkoncentrációt. Hasonló célt szolgálna az életfogytiglan járó földjáradék bevezetése azon időskorúak számára, akik bérbe adnák vagy eladnák földjeiket. A tervezet számol a fentiekben rejlő kockázattal: ezért beszél a helyi igények szerinti jogi szabályozásról. Erről bővebben legközelebb.
B. Kovács András
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép