Bojkottálja a szeptember 14-i tanévnyitó ünnepségeket az Országos Szakszervezeti Tömb. Az érdekvédelmi szervezet arra kéri tagjait, ne jelenjenek meg hétfőn az iskolákban, tekintve hogy a parlamenti képviselők is szabadnapot vettek ki 14-én — éppen azért, hogy részt vehessenek a tanévnyitó rendezvényeken.
A tíznapos fizetetlen szabadsággal, a tervezett elbocsátásokkal, az állami alkalmazottak egységes bérezési törvényével elégedetlen szakszervezeti föderációk egyébként a közszférát átfogó egynapos munkabeszüntetést terveznek — ez gyakorlatilag egy napra megbénítaná az állami intézményrendszert.
Más formában ugyan, de a Spiru Haret és a Tanügyiek Szabad Szakszervezete is bojkottálná a tanévkezdést: felszólították tagjaikat, ne vegyenek részt azokon az ünnepségeken, amelyeken a kormánykoalíció politikusai megjelennek, és beszédet tartanak. A steril felszólalások helyett a politikusok arra használhatják fel az időt, hogy elemezzék azokat törvényeket, amelyekért a kormány felelősséget kíván vállalni a parlament előtt, találjanak megoldásokat az oktatók társadalmi státusának helyreállítására, és tegyék elkerülhetővé a tanügyi rendszer összeomolását — áll a Spiru Haret és a Tanügyiek Szabad Szakszervezete tegnapi közleményében. Az aláírók hangsúlyozzák: az egységes bérezési törvény bérrácsában a tanügyi alkalmazottak az alsó harmadban állnak, ráadásul a jogszabály hatályba lépése nyomán csökkenni fog az oktatók jövedelme, a fizetéseket is befagyasztják meghatározatlan időre, emellett pedig nagyméretű elbocsátások várhatók az állami szférában. A kormány megtagadja a pedagógusok bérének emelését előíró 2008/221-es törvény teljesítését, és az állami közoktatásban körülbelül 20 000 állást szüntettek meg az elmúlt időszakban, tehát rengeteg alkalmazottat elbocsátottak — állítják a szakszervezetek. ,,A kabinet rá akarja kényszeríteni a tanügyben tevékenykedő több mint 400 000 alkalmazottat, hogy menjen tíznapos fizetés nélküli szabadságra. Ez azt jelentené, hogy a több mint 3,5 millió tanulót hazaküldjük" — mutatnak rá. A Tanügyiek Szabad Szakszervezete ugyanakkor úgy döntött, visszavonja aláírását a kormánnyal május 6-án kötött megállapodásról. Azt állítják ugyanis, hogy a kabinet nem tartotta be ígéreteit, jelenleg nem biztos, hogy az év végéig ki tudják fizetni a tanárok béreit, nem állt össze a tanügyi beruházásokat felügyelő bizottság, ráadásul a kormány megszegte ígéretét, miszerint az egységes bérrácsban méltányos helyen állnak majd a tanári fizetések. Szerintük a pedagógusok méltányos bérezése nélkül a tanügyi reform kudarcba fullad.
A megmozdulások ütemterve
A szeptember 14-i bojkottot követően szeptember 15-én, a felelősségvállalás napján nagyszabású utcai tiltakozást terveznek a szakszervezetek a parlament épülete előtt, ezen a háromszékiek is részt vesznek — tudtuk meg Nagy Gábortól, a Tanügyiek Szabad Szakszervezetének Kovászna megyei elnökétől. Erről az érdekvédelmi szervezet megyei elnökeinek tegnapi bukaresti tanácskozásán döntöttek. A szövetség megfogalmazta elégedetlenségét a bérezési törvénnyel kapcsolatosan, ragaszkodnak a bérezési rács újratárgyalásához. Nem értenek egyet a tíznapos fizetetlen szabadsággal, és közvitára bocsáttatnák az említett jogszabályt. Amennyiben a kabinet nem teljesíti követeléseiket, a tanügyi szakszervezetek a többi közalkalmazottakat tömörítő szervezettel közösen lépnek fel, összehangolják a tiltakozó megmozdulásokat. Október elején például egynapos általános munkabeszüntetéssel járó sztrájkot terveznek — ez azt jelenti, hogy minden állami — többek között a tanügyi, egészségügyi, igazságügyi — intézményben leáll a munka. Ha pedig a kabinet ragaszkodik az elbocsátásokhoz, készen állnak az általános sztrájkra is.
