Félezer év történeteÉlő múlt: Dózsa és a torjai Dózsa-domb

2005. szeptember 3., szombat, Archívum 2003–2007

Félezer év - nagy idő. Székely Dózsa György felett eljárt az idő 1514-es tragikus halála óta. Sajnos, a rendszerváltozás óta nem úgy alakultak a dolgok, ahogy várható lett volna. Népünk és különösen Háromszék nagy fiát nem igazán helyeztük oda, ahol helyét megérdemelné.
A magyarázatért Eötvös Józsefhez fordulok, ő ezt írja: ,,A történetnek ismerete szövétnek, melyet, hogy biztosan haladjon, minden nemzetnek követni kell.? Dózsáról pedig ezt írja 1847-ben: ,,Dózsa, ki Dálnokon, a Székelyföldön születve, székelyek módjára egész életét fegyverben telte, a Nándorfejérvárban tanyázó lovasság hadnagyává emelkedett.?
Hogy ő Dózsáról írva lelkiismeretesen járt el, igazolja, amint megfogalmazza célját: ,,A történeti regényben... határok is léteznek? a történeti igazság.?
Dózsa tehát megérdemli, hogy emlékezetünkben méltó helye legyen. A múlt rendszerben propagandacélpont volt, eszköz az osztályharc igazolására. Szerencsére, a hetvenes években voltak, akik tettek azért, hogy ne csak ennyi legyen. Gondolok itt a dálnoki monumentális szoborra, valamint Székely János Dózsa-poémájára. E mûvek ma is dicséretére válnak a köztünk élő Sylvester Lajosnak és Nemes Leventének, akik kihasználva a diktatúra lazulását, valós értékeket mutattak fel.
Sajnos, ?90 után - jobb feltételek mellett - nem igazán volt folytatása a Dózsa-ügy valós megvilágításba helyezésének. Nemhogy új mûvek nem születtek, hanem Dózsa perifériára szorult, méltatlanul.
Az ötszázadik évfordulóig van idő. De ha illő módon akarjuk az évfordulót fogadni, akkor legfőbb ideje a tervezést elkezdeni. Ne utolsó pillanatban kapkodjunk, hanem időben pályázzunk, tervek alapján, szervezett keretek között.
Fennebb szó esett Dálnokról, de van itt egy érthetetlen rövidlátás is, mert Dózsa személye nem csak Dálnokhoz kötődik, hanem Torjához is. Ez pedig komoly hiány, mert ha több közösség vállalja fel, az eredmény - a köztudatba vitel - jobb lehet.
Állításom alátámasztására a saját családi hagyomány mellé két szerzőt is segítségül hívok. Az egyik a nagy monográfus, Orbán Balázs. A Székelyföld leírásában idevágó adatokat a XIV., A Bálványos és Torja vára címû fejezetben találunk. Itt írja, hogy Mátyás korában az Apor családban - a ballada szerint is - három fiú élt: Sándornak István (ki vajda volt), Endre és János. Ezt jó megjegyezni, mert Dózsa kortársairól van szó.
A XV., Torjától Ikafalváig fejezetben az alábbiakat írja: ,,Felső Volál felőli dombot miért nevezik Dózsadombnak, arra még a hagyomány sem utasít. A hegy alján lévő Havashágónál sok vastag cserépdarabot s falnyomokat lehet találni. Vajon az Albisból eredő, de Torján is birtokos Dózsáknak nem volt-e itten lakóházuk, melyről a közeli domb is nyerhette elnevezését.? Kiegészítem itt a szerzőt: azon helyen a falu református temetője van, és Rác vár néven ismeretes.
Továbbá lábjegyzetben még ezt olvassuk: ,,Kővári Erdély régiségeiben a Torja-határon levő Dózsa váráról emlékezik, alkalmasint Dózsa dombjából csinált ő Dózsa-várt, mely nem létezik.? Kiegészítem én, hogy a Dózsa várának Rác vár a mai neve, a Dózsa-domb alatt.
A Rác vár-Dózsa-vár azonos lehet. Mert: Dózsa vitézségének helyszíne Nándorfehérvár - vagyis a szerb főváros. A szerbeket pedig mindközönségesen rácoknak nevezték. Tehát a székely Dózsa György rácföldi hős volt. Akkoriban a törökök ellen ott védték Magyarország határait.
Érdekes az is, hogy Mátyás király neje, Beatrix is az attól nem távoli Velencéből jött. Ott pedig akkoriban doge (doge = dózse) volt az uralkodó címe. Érdekes az is, hogy Háromszéken Dózsa családról nem tudni. Legalábbis a történelemben számon tartott családról nem.
Minderre magyarázatot ad az, hogy Torja valaha öt faluból állt, s közigazgatásilag két vármegyéhez tartozott, a patakon felül a bal part királyi birtok volt, így kerülhetett ide Dózsa parancsnoknak. A patak jobb partján élt a Háromszéki Vármegyéhez tartozó Apor és Mikes család (a ballada róluk szól). Amint fennebb láttuk, Apor István vajda volt. Tehát a közmondás szerint egy csárdában két dudás? Talán ezért nem vettek részt a székelyek Dózsa harcaiban. De még az sem kizárt, hogy hasonló ellentét munkált a mohácsi szerencsétlen csatában a király és a fejedelem között is. Tehát a székely önkormányzat és a királyi hatalom ellentéte feszült egymásnak. Mindezek régi dolgok, és a mi eleinkkel estek meg.
A másik, segítségül hívott szerző Kisgyörgy Zoltán, a Megyénk földabrosza 18. részében A Torjai-hegységnél a következőket írja: ,,A Feltorjához közel fekvő Dózsa-domb nevû helyet Dózsa György személyével hozza kapcsolatba a nép.?
Érdekes módon senki nem említi a várat, Rác várat, sem a temetőt. A kettő összefügg, mert általában a temetőkert az erősségek mellett volt.
A torjaiaknak jó volna a hátralevő időt kihasználni, és nagy hírû falusfelük ügyét felkarolni. Dicséretes dolog, hogy Árpád vezérnek szobrot állítottak, de még Dózsa illő megbecsülésével, emlékhellyel adósak. Szép feladat volna, ha ezt zászlójára tûzné a falu Apor Péter Mûvelődési Egyesülete.
Kerekes László
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép