Riport: Bodosba érkezett a csend

2005. szeptember 7., szerda, Archívum 2003–2007

Zajos akkor volt a hegylábi katlanban eldugott erdővidéki falu, amikor egyszerre két szénbánya erőgépeinek zaja töltötte be az éjszakát: a mélymûvelés és a külfejtés ipari zaja. S mert lakatot tettek mindkettőre, nemrég a külfejtésre, beállott a régi csend; igaz, még hátravannak a külfejtést felszámoló munkálatok. A közelgő csend előtt csak a falusi életbe visszazökkenő település zenéjét lehet hallani. A csorda kolompját, juhjószág bégetését, kakasok kukorékolását, éber kutyák csaholását...
Lesállásban
Bodos alatt nemcsak a lignittartalékok fogyatkoztak, hanem a kitermelés gazdasági-mûszaki feltételei is fékezték a szénipart. Búsulják is azt sokan széles e tájon, főleg a balosan gondolkozó idősebb generáció. Mondják: tönkretette ez a kapitalista gazemberrendszer a bányáinkat, amelyek 133 esztendeje adtak biztos kenyeret az erdővidéki embernek. A fiatalabbak beletörődve kommentálják: nincs mit tenni, most nincs ráfizetéses iparág, Magyarországon is mind bezárták a nem kifizetődő szénbányákat!
A székely embernek két esze van - tartja a fáma. Egy jobbik és egy viseltes. Sajnos, inkább a viseltessel-kopottabbal gondolkozik, azzal kíméli a jobbat. Nos, a jobbikkal gondolkodók azt lesik-figyelik, azért állnak lesben, csurran-e, cseppen-e valami a falu számára a sok milliárdra rúgó bányabezárási dokumentáció nyomán. Követni kell, figyelni, hogy valósággá lesz-e minden, amit a tervezet előír. Manapság - mondják - ami le van írva, az sem biztos. Ki más lenne ismerője is ennek a témakörnek, ki másnak lenne érdeke az eseményeket követni, mint Barót város alpolgármesterének (ti. Bodos Barót közigazgatása alatt áll - Kgy. Z. megj.), Józsa Józsefnek, aki Bodos szülötte, és ott is lakik. Mindenki tudja helyben és a vidéken, hogy több ártalom érte a falut a lepergett évek során. A nagy teherjármûvek tették tönkre az utakat-utcákat, a rezgéstől számos lakóház megrepedt, a falu fölötti meddőhányó földcsuszamlással fenyeget, sokáig por- és zajártalomból is kivették részüket az emberek, s ráadásul már kevés bodosinak adott kenyeret a falu határában levő szénfejtés.
- Azokat a munkásokat, akik itt dolgoztak, áthelyezték a felsőrákosi szénbányába - kezdett mondanivalójába Józsa József. - Mi lesállásban figyeljük és követjük az eseményeket. Pontosabban azt, hogy mikor kezdik meg a Barót vizén épülő hidat a bekötőúton. Azt bányakocsik tették tönkre. Az említett dokumentációban aszfaltburkolat szerepel a lerom­lasztott útra, támfal a hányó szélére, nehogy megszaladjon, s nem utolsósorban terjedelmes földterület - szántó és kaszáló - feljavítása és visszaadása a mezőgazdaságnak. Szépen, jól hangzik minden, de mintha mindenkinek kételyei lennének: vajon valósággá válik-e mindez? Olyan, mint egy sült galamb a falu számára...
A sült galamb mellett
a városi önkormányzat teszi a magáét. Útügyben lépett, mert a Baróti-hegység szívében fekvő falu tartós esőzések idején sártengerben úszik.
Józsa polgármester elmondta, tavaly a megyei tanács pénzalapjaiból egy kilométernyi bekötőutat javítottak fel tört kővel, s az önkormányzat saját erejéből kijavíttatta több mellékutca burkolatát. Sikeresen pályáztak a Román Fejlesztési és Szociális Alapnál (FRDS) a falu mellékutcáinak feljavítására. Tíz százalék önrészt is vállalt belőle a faluközösség: ez sáncmélyítésben és más szükséges munkákban áll, összesen 7500 dollár erejéig. Ezzel 2006-ig el kell készülniük.
- Sándor István lelkészünk, Farcas Enikő Csilla és Szabó Tibor a munkálatokért felelős helyi bizottság tagjai, s még van egy héttagú munkacsoport - folytatta Józsa József. - Felkészítőkön, tanfolyamokon vettek részt, tudják, hogy és mit kell tenni.
Azt is megtudtuk, hogy idén ablakokat cserélnek a bodosi Egyed Géza nevét viselő kultúrotthon hátsó részén, ahol csak az üvegek tartják a tokot. Jut pénz a falucska arculatának szépítésére is. Még az ősz folyamán hat köztéri pihenőpadot helyeznek el, tíz villanyoszlopra szerelhető és hat álló szemeteskosarat helyeznek el.
A templomot s az iskolát...
Bodosban sem hagyják. T. Sándor István református lelkész pásztorolja a 421 lélekből álló eklézsiát, ahol pillanatnyilag stagnál a népmozgás. Pedig Bodosban több éve már pozitív értékei voltak a népszaporulatnak. Két személyt temetett és két kisbabát keresztelt ebben az évben a lelkész. Esküvőre mindeddig még nem került sor. A nyár és az őszelő itt is mozgalmas lesz. Az új földtörvény paragrafusai alapján vissza kell szereznie-kapnia az egyháznak azokat az erdőbirtokokat, amelyeket ennek előtte elosztottak más, erdőbirtokkal nem rendelkező gyülekezeteknek. Bodosnak Barót és Bibarc­falva egyházaitól kell visszakapnia erdőit. Erdőbirtokának gondját az olaszteleki erdészet viseli, tízhektárnyi szántó és kaszáló területe mûvelésre van kiadva. Ennyit a javakról.
- Javítjuk a kántori lakot - mondta a lelkipásztor. - Teljesen újraépítettük a fedélzetet. Faanyagra futotta saját erdőnkből. Ebben az épületben kap majd helyet a gyülekezeti terem, amo­lyan teleház-féle és egy orvosi rendelő is. Ugyanis azt szeretnénk, hogy rendszeresen járjon ki hozzánk a bibarcfalvi családi orvos. Lesz gondunk ezután is épületeink állagára. A templomnál és a mûemléknek nyilvánított parókia épületénél (Kós Károly tervei szerint épült a két világháború között - Kgy. Z. megj.) kisebb javításokat kell megejtenünk még ebben az évben.
- Élnek-e, mûködnek-e Bodos testvérkapcsolatai? - kérdeztük Sándor tiszteletest.
- A holland segítőcsoportunk mellett a magyarországi Bihar­ugrával tartunk fenn testvér­települési és testvéregyházi kapcsolatot. Egyik évben mi megyünk oda, másikban ők látogatnak hozzánk. Amikor oda látogattunk, helyi készítésû, faragott kopjafát vittünk, melyet a falukapura szereltek fel. Éppen Józsa József készítette.
Azt is megtudtuk, hogy Józsa régi tárgyak, könyvek, pénzek stb. gyûjtésébe fogott, s az a terve-álma, hogy ezzel a gyûjteménnyel fogja majd megvetni egy eljövendő bodosi falumúzeum alapjait.
- Az ugraiak jövőben láto­gatnak hozzánk - folytatta a lelkész. - Sajnos, iskolai testvérkapcsolat még nem alakult ki, pedig a mi pedagógusaink ettől nem zárkóztak el.
A bodosi Budai József I-IV. osztá­lyos iskoláról Dávid Anna Gyöngyi helyben lakó tanítónőtől érdeklődtünk. Ottjártunkkor még csendes volt az udvar. A tanítónő elmondta, túl vannak a nyári meszelésen, és 25 méter tûzifa rakásban áll. Fatüzelésû kazánnal rendelkeznek, az iskola korszerû vécéjét és kézmosóját a holland segélycsoport szerelte fel. A gyereklétszám 27-ről 25-re csappant, és néhány évig még stagnálni fog. Nyolc negyedikes gyerek végzett helyben, s közülük heten Baróton, egy Bibarcfalván fogja folytatni tanulmányait.
- A román tenger partjára nem futotta a szülők zsebéből, de gyermekeink megelégedtek szerény nyári kirádulásokkal is - mesélte a tanítónő. - Meglátogattuk Brassót és az ottani állatkertet.
Bodosban eléggé gazdagnak láttuk a gyümölcstermést. Az almának kimondottan kedvezett az idő, a körték megszenvedték, gyengébbek. Szilvából sincsen hiány. Lesz lélekmelegítő, mert azt jósolják, hogy kemény tél elé nézünk.
Pomológus remete
Valóságos remeteként éli életét Egyed Artúr. ? széles e táj olvasott, képzett és kiváló pomológusa. Romantikus módon mûveli a gyümölcsnemesítést, keresztez, olt, szemez, kísérletezik. Tagadhatatlan, hogy ő most Bodosban Budai József tudományának tudója-folytatója. Iskolája is elegendő e tudomány mûveléséhez, mert egy ideig a kolozsvári teológia hallgatója is volt.
- No - mondta -, most éppen van bennem annyi, hogy kedvem van mesélni. De ha még egy duplát béveszek, diktálom a könyvet, s maga írja. Én sokat tanultam édesapámtól. ? testvér volt Ákos bátyám apjával (dr. Egyed Ákos akadémikus - Kgy. Z. megj.). Én ápolom és terjesztem azokat a régi bodosi gyümölcsfajtákat, melyeknek ez a vidék a hazája: a Czetz Máriát, a Técsi Rózsát. Sikeresen keresztezek. Terjesztem a Budai Domokos almafajtát. Kiváló, nem szakaszos alma, minden évben terem. Mesike (Egyed Emese - Kgy. Z. megj.) is kért belőle, Ákos bátyám lánya. Nekik van egy négyáras kertjük a Feleki hegyen. Egyszer felpakolok Budaiból, és felmegyek Kolozsvárra.
Artúr, akárcsak annó dacumál Budai József a bodosi kertekben, szemez és oltogat, de kinn az erdőn. A Gyertyánosban és a Várdombon megkeresi a szép, egészséges vadoncokat, helyben megnemesíti, és amikor rügybe szökkennek és megerősödnek, beviszi kertjébe vagy áruba bocsátja.
- Itthon is van csemetekertem, de most nagyon burjános - ismerte be. - Aztán ha gégealapra kellene egy kicsi pénz, még tízezerért is odaadok egy kiváló csemetét. Igaz-e, Jóska bá? - kiáltott oda egy pödrött bajszú idős embernek -, én magának jó csemetét adtam!?
Félő, hogy bár írástudó, Egyed Artúr nem fogja papírra vetni tudományát. Szívesebben elmondja, s ugyan milyen akadálya lehetne ennek most, a diktafonok világában?
,,A mezőgazdaság minden ágazata, így a gyümölcstermesztés története is része az erdélyi magyar kultúrának? - írja lapunkhoz küldött levelében a 96. életévét taposó Veress István kolozsvári okleveles kertész, agrármérnök, a kincses városban mûködő Agrártudományi Intézet nyugalmazott tanszékvezető professzora, és helyet kér lapunkban Háromszékkel és Erdővidékkel kapcsolatos pomológiatörténeti írásának: ,,A gyümölcstermesztés rajonálásakor (leltározó) Háromszék minden községében jártam, gazdag anyagom gyûlt össze, könyvet szerkesztek...? Bizonyára Bodos megkapja abban az írásban a neki kijáró helyet. Az írás érdeklődésre tarthat számot, és szeretettel várjuk a Gazdakör vagy éppen a Faluvilág hasábjain.
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép