Zajos akkor volt a hegylábi katlanban eldugott erdővidéki falu, amikor egyszerre két szénbánya erőgépeinek zaja töltötte be az éjszakát: a mélymûvelés és a külfejtés ipari zaja. S mert lakatot tettek mindkettőre, nemrég a külfejtésre, beállott a régi csend; igaz, még hátravannak a külfejtést felszámoló munkálatok. A közelgő csend előtt csak a falusi életbe visszazökkenő település zenéjét lehet hallani. A csorda kolompját, juhjószág bégetését, kakasok kukorékolását, éber kutyák csaholását...
Lesállásban
Bodos alatt nemcsak a lignittartalékok fogyatkoztak, hanem a kitermelés gazdasági-mûszaki feltételei is fékezték a szénipart. Búsulják is azt sokan széles e tájon, főleg a balosan gondolkozó idősebb generáció. Mondják: tönkretette ez a kapitalista gazemberrendszer a bányáinkat, amelyek 133 esztendeje adtak biztos kenyeret az erdővidéki embernek. A fiatalabbak beletörődve kommentálják: nincs mit tenni, most nincs ráfizetéses iparág, Magyarországon is mind bezárták a nem kifizetődő szénbányákat!
A székely embernek két esze van - tartja a fáma. Egy jobbik és egy viseltes. Sajnos, inkább a viseltessel-kopottabbal gondolkozik, azzal kíméli a jobbat. Nos, a jobbikkal gondolkodók azt lesik-figyelik, azért állnak lesben, csurran-e, cseppen-e valami a falu számára a sok milliárdra rúgó bányabezárási dokumentáció nyomán. Követni kell, figyelni, hogy valósággá lesz-e minden, amit a tervezet előír. Manapság - mondják - ami le van írva, az sem biztos. Ki más lenne ismerője is ennek a témakörnek, ki másnak lenne érdeke az eseményeket követni, mint Barót város alpolgármesterének (ti. Bodos Barót közigazgatása alatt áll - Kgy. Z. megj.), Józsa Józsefnek, aki Bodos szülötte, és ott is lakik. Mindenki tudja helyben és a vidéken, hogy több ártalom érte a falut a lepergett évek során. A nagy teherjármûvek tették tönkre az utakat-utcákat, a rezgéstől számos lakóház megrepedt, a falu fölötti meddőhányó földcsuszamlással fenyeget, sokáig por- és zajártalomból is kivették részüket az emberek, s ráadásul már kevés bodosinak adott kenyeret a falu határában levő szénfejtés.
- Azokat a munkásokat, akik itt dolgoztak, áthelyezték a felsőrákosi szénbányába - kezdett mondanivalójába Józsa József. - Mi lesállásban figyeljük és követjük az eseményeket. Pontosabban azt, hogy mikor kezdik meg a Barót vizén épülő hidat a bekötőúton. Azt bányakocsik tették tönkre. Az említett dokumentációban aszfaltburkolat szerepel a leromlasztott útra, támfal a hányó szélére, nehogy megszaladjon, s nem utolsósorban terjedelmes földterület - szántó és kaszáló - feljavítása és visszaadása a mezőgazdaságnak. Szépen, jól hangzik minden, de mintha mindenkinek kételyei lennének: vajon valósággá válik-e mindez? Olyan, mint egy sült galamb a falu számára...
A sült galamb mellett
a városi önkormányzat teszi a magáét. Útügyben lépett, mert a Baróti-hegység szívében fekvő falu tartós esőzések idején sártengerben úszik.
Józsa polgármester elmondta, tavaly a megyei tanács pénzalapjaiból egy kilométernyi bekötőutat javítottak fel tört kővel, s az önkormányzat saját erejéből kijavíttatta több mellékutca burkolatát. Sikeresen pályáztak a Román Fejlesztési és Szociális Alapnál (FRDS) a falu mellékutcáinak feljavítására. Tíz százalék önrészt is vállalt belőle a faluközösség: ez sáncmélyítésben és más szükséges munkákban áll, összesen 7500 dollár erejéig. Ezzel 2006-ig el kell készülniük.
- Sándor István lelkészünk, Farcas Enikő Csilla és Szabó Tibor a munkálatokért felelős helyi bizottság tagjai, s még van egy héttagú munkacsoport - folytatta Józsa József. - Felkészítőkön, tanfolyamokon vettek részt, tudják, hogy és mit kell tenni.
Azt is megtudtuk, hogy idén ablakokat cserélnek a bodosi Egyed Géza nevét viselő kultúrotthon hátsó részén, ahol csak az üvegek tartják a tokot. Jut pénz a falucska arculatának szépítésére is. Még az ősz folyamán hat köztéri pihenőpadot helyeznek el, tíz villanyoszlopra szerelhető és hat álló szemeteskosarat helyeznek el.
A templomot s az iskolát...
Bodosban sem hagyják. T. Sándor István református lelkész pásztorolja a 421 lélekből álló eklézsiát, ahol pillanatnyilag stagnál a népmozgás. Pedig Bodosban több éve már pozitív értékei voltak a népszaporulatnak. Két személyt temetett és két kisbabát keresztelt ebben az évben a lelkész. Esküvőre mindeddig még nem került sor. A nyár és az őszelő itt is mozgalmas lesz. Az új földtörvény paragrafusai alapján vissza kell szereznie-kapnia az egyháznak azokat az erdőbirtokokat, amelyeket ennek előtte elosztottak más, erdőbirtokkal nem rendelkező gyülekezeteknek. Bodosnak Barót és Bibarcfalva egyházaitól kell visszakapnia erdőit. Erdőbirtokának gondját az olaszteleki erdészet viseli, tízhektárnyi szántó és kaszáló területe mûvelésre van kiadva. Ennyit a javakról.
- Javítjuk a kántori lakot - mondta a lelkipásztor. - Teljesen újraépítettük a fedélzetet. Faanyagra futotta saját erdőnkből. Ebben az épületben kap majd helyet a gyülekezeti terem, amolyan teleház-féle és egy orvosi rendelő is. Ugyanis azt szeretnénk, hogy rendszeresen járjon ki hozzánk a bibarcfalvi családi orvos. Lesz gondunk ezután is épületeink állagára. A templomnál és a mûemléknek nyilvánított parókia épületénél (Kós Károly tervei szerint épült a két világháború között - Kgy. Z. megj.) kisebb javításokat kell megejtenünk még ebben az évben.
- Élnek-e, mûködnek-e Bodos testvérkapcsolatai? - kérdeztük Sándor tiszteletest.
- A holland segítőcsoportunk mellett a magyarországi Biharugrával tartunk fenn testvértelepülési és testvéregyházi kapcsolatot. Egyik évben mi megyünk oda, másikban ők látogatnak hozzánk. Amikor oda látogattunk, helyi készítésû, faragott kopjafát vittünk, melyet a falukapura szereltek fel. Éppen Józsa József készítette.
Azt is megtudtuk, hogy Józsa régi tárgyak, könyvek, pénzek stb. gyûjtésébe fogott, s az a terve-álma, hogy ezzel a gyûjteménnyel fogja majd megvetni egy eljövendő bodosi falumúzeum alapjait.
- Az ugraiak jövőben látogatnak hozzánk - folytatta a lelkész. - Sajnos, iskolai testvérkapcsolat még nem alakult ki, pedig a mi pedagógusaink ettől nem zárkóztak el.
A bodosi Budai József I-IV. osztályos iskoláról Dávid Anna Gyöngyi helyben lakó tanítónőtől érdeklődtünk. Ottjártunkkor még csendes volt az udvar. A tanítónő elmondta, túl vannak a nyári meszelésen, és 25 méter tûzifa rakásban áll. Fatüzelésû kazánnal rendelkeznek, az iskola korszerû vécéjét és kézmosóját a holland segélycsoport szerelte fel. A gyereklétszám 27-ről 25-re csappant, és néhány évig még stagnálni fog. Nyolc negyedikes gyerek végzett helyben, s közülük heten Baróton, egy Bibarcfalván fogja folytatni tanulmányait.
- A román tenger partjára nem futotta a szülők zsebéből, de gyermekeink megelégedtek szerény nyári kirádulásokkal is - mesélte a tanítónő. - Meglátogattuk Brassót és az ottani állatkertet.
Bodosban eléggé gazdagnak láttuk a gyümölcstermést. Az almának kimondottan kedvezett az idő, a körték megszenvedték, gyengébbek. Szilvából sincsen hiány. Lesz lélekmelegítő, mert azt jósolják, hogy kemény tél elé nézünk.
Pomológus remete
Valóságos remeteként éli életét Egyed Artúr. ? széles e táj olvasott, képzett és kiváló pomológusa. Romantikus módon mûveli a gyümölcsnemesítést, keresztez, olt, szemez, kísérletezik. Tagadhatatlan, hogy ő most Bodosban Budai József tudományának tudója-folytatója. Iskolája is elegendő e tudomány mûveléséhez, mert egy ideig a kolozsvári teológia hallgatója is volt.
- No - mondta -, most éppen van bennem annyi, hogy kedvem van mesélni. De ha még egy duplát béveszek, diktálom a könyvet, s maga írja. Én sokat tanultam édesapámtól. ? testvér volt Ákos bátyám apjával (dr. Egyed Ákos akadémikus - Kgy. Z. megj.). Én ápolom és terjesztem azokat a régi bodosi gyümölcsfajtákat, melyeknek ez a vidék a hazája: a Czetz Máriát, a Técsi Rózsát. Sikeresen keresztezek. Terjesztem a Budai Domokos almafajtát. Kiváló, nem szakaszos alma, minden évben terem. Mesike (Egyed Emese - Kgy. Z. megj.) is kért belőle, Ákos bátyám lánya. Nekik van egy négyáras kertjük a Feleki hegyen. Egyszer felpakolok Budaiból, és felmegyek Kolozsvárra.
Artúr, akárcsak annó dacumál Budai József a bodosi kertekben, szemez és oltogat, de kinn az erdőn. A Gyertyánosban és a Várdombon megkeresi a szép, egészséges vadoncokat, helyben megnemesíti, és amikor rügybe szökkennek és megerősödnek, beviszi kertjébe vagy áruba bocsátja.
- Itthon is van csemetekertem, de most nagyon burjános - ismerte be. - Aztán ha gégealapra kellene egy kicsi pénz, még tízezerért is odaadok egy kiváló csemetét. Igaz-e, Jóska bá? - kiáltott oda egy pödrött bajszú idős embernek -, én magának jó csemetét adtam!?
Félő, hogy bár írástudó, Egyed Artúr nem fogja papírra vetni tudományát. Szívesebben elmondja, s ugyan milyen akadálya lehetne ennek most, a diktafonok világában?
,,A mezőgazdaság minden ágazata, így a gyümölcstermesztés története is része az erdélyi magyar kultúrának? - írja lapunkhoz küldött levelében a 96. életévét taposó Veress István kolozsvári okleveles kertész, agrármérnök, a kincses városban mûködő Agrártudományi Intézet nyugalmazott tanszékvezető professzora, és helyet kér lapunkban Háromszékkel és Erdővidékkel kapcsolatos pomológiatörténeti írásának: ,,A gyümölcstermesztés rajonálásakor (leltározó) Háromszék minden községében jártam, gazdag anyagom gyûlt össze, könyvet szerkesztek...? Bizonyára Bodos megkapja abban az írásban a neki kijáró helyet. Az írás érdeklődésre tarthat számot, és szeretettel várjuk a Gazdakör vagy éppen a Faluvilág hasábjain.
Kisgyörgy Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.