Beszélgetés Tamás László csődbiztossal
Bajba jutott gazdasági társaságok kapcsán egyre többször merül fel a csődbiztos szerepe. Háromszék különösen előkelő helyet foglal el a csődközelbe került cégek tekintetében, egykor jól mûködő, nagy múltú ipari vállalatok ,,mondják fel a szolgálatot?. Ilyenkor válik főszereplővé a csődbiztos, aki a csődbíróval, na meg a hitelezőkkel együtt meghatározza a cég további sorsát. De mi a szerepe a csődbiztosnak, mivel ruházza fel őt egy ilyen megbízatás során a törvény? Erről és még sok egyébről kérdeztük Tamás Lászlót, a háromszéki cégekre ,,szakosodott? csíkszeredai Euro Consulting Kft. vezetőjét.
Bakó vagy orvos?
- A csődbiztos egyfajta bakónak is nevezhető, aki az ,,elítélt? társaságnak megadja a ,,kegyelemdöfést??
- Egyáltalán nem erről van szó. A csődbiztos tevékenysége sokkal inkább a menedzseréhez hasonlítható. Három különböző tevékenységet végez. Amikor egy cég bajba jut, vagyis nem tudja fizetni a számláit, magyarán fizetésképtelenné válik, hogy ne ,,vérezzen? tovább, úgynevezett megfigyelési időszak kezdődik el, amikor akár az adós, akár a hitelező kérésére a törvényszék csődbiztost nevez ki. A vállalat is egy szervezet, hasonlítható az emberi organizmushoz: ha valamilyen baj adódik, fontos az állapot mielőbbi stabilizálása. Ha tőkekiáramlás, esetleges törvénytelen tranzakciók gyanúja merül fel, akkor kineveznek egy vagyonkezelőt, amely valójában átvizsgálja a beteg szervezetet, megállapítja a diagnózist, és igyekszik stabilizálni a helyzetet. Nem bakó tehát a vagyonkezelő, hanem inkább orvos, hiszen megállapítja, hogy az illető cég életképes-e vagy sem. Ha a vizsgálat azt mutatja, hogy a céget nem kell még temetni, akkor a tevékenység belép egy második szakaszba, amit leginkább rehabilitációnak nevezhetünk. A problémák után a vagyonkezelő igyekszik a gyógyírt is megtalálni belső vagy külső erőforrások mozgósításával. Természetesen, egy program szerint, amit a hitelezők is elfogadnak. A vagyonkezelő ekkor valójában válságmenedzser, amikor az ő segédletével, de inkább vezényletével a válságból kell kivezetni a társaságot. Ebben az időszakban megtörténhet, hogy a cég menedzsmentje a helyén marad, de mellérendelt szerepe lesz. Hiszen a legnagyobb gond az, hogy a cég, illetve annak menedzsmentje a hitelességét veszítette el, nem csak a hitelezők, hanem sok esetben az alkalmazottak előtt is. Ezt kell a csődbiztosnak újra felépítenie.
- S ezt egyetlen csődbiztos végzi el?
- Korántsem, itt csakis csapatmunkáról lehet szó. Amikor egy komoly újjászervezési programot kell összeállítani és kivitelezni, akkor jogász, közgazdász, szakmai tapasztalattal rendelkező mûszaki kell. És még sorolhatnám. Nagyon fontos, hogy minden tevékenység törvényszéki felügyelet alatt történik, ami azt jelenti, hogy bármilyen rendelkezést a válságstábnak törvényesítenie kell. Ezt a szerepet a csődbíró tölti be.
Ha a beteg menthetetlen
- Mi történik, ha a ,,beteg? menthetetlen?
- Ha mind a csődbíró, mind a hitelezők úgy ítélik meg, hogy nincs esély a válságból való kilábalásra, akkor minél gyorsabban el kell indítani a tényleges csődeljárást. Azért gyorsan, hogy minél kevesebb veszteség érje a hitelezőket, illetve az alkalmazottakat. Ekkor a vagyonkezelőnek már felszámoló szerepe van. Vagyis értékesítenie kell a cégnek a vagyonát, a csődtörvény előírásai szerint szét kell osztania a hitelezők között. És ha esetleg marad valami, akkor a tulajdonosok között. Ez a hármas szerep van tehát: vagyonkezelő, újjászervezési biztos, illetve felszámoló. Ha az előbbi hasonlatnál maradunk: diagnosztizáló, rehabilitáló-gyógyító, és legutolsó esetben eutanáziát gyakorló orvos, aki megkönnyíti, minél rövidebbre szabja a cég agóniáját. S mivel az egész szervezet egy nagy gazdasági rendszerben található, valójában eltüntet egy fekete lyukat.
- Mi kell ahhoz, hogy valakiből, egy cégből csődbiztos legyen?
- Én több többségi állami tulajdonban lévő vállalat végelszámolásában vettem részt az egész országban, főleg a fővárosban. 2002-től számítható az, hogy a céggel együtt több ilyen vagyonkezelői megbízást kaptam a törvényszéktől. Most már csak a megyében több mint hatvan gazdasági társaság vagyonkezelésével foglalkozunk. A csődtömeg, amit kezelünk, mintegy 1200 milliárd lejre rúg.
Fizetésképtelenség
- Ez is tehát egy piac, de hogyan jut hozzá egy ilyen munkához a cég?
- Időrendben két jól elkülöníthető szakaszt lehet megkülönböztetni ebből a szempontból. 2004-ig a cégek nem igazán kértek csődvédelmet. Több oka volt ennek, egyrészt a csődtörvény nem volt olyan formában, hogy ezt a bizonyos csődvédelmet kivitelezni lehessen. Ha egy cég - akár önhibáján kívül, akár szubjektív okokból - fizetésképtelenné válik, a hitelezők különböző végrehajtási végzések alapján széthordhatják vagyonát. A csődtörvény ettől védheti meg a céget egy globális megoldás révén. A cég tehát, ha pillanatnyi gondokkal küszködik, kérheti a csődvédelmet. De ezt kérhetik a hitelezők is, ha úgy látják, hogy veszélyben a pénzük, különböző ügyletek nyomán a cégből csorog ki a vagyon, vagyis a csődbûntett veszélye áll fenn. A fizetésképtelenség előállásakor pedig a törvény gyakorlatilag kötelezi a céget, hogy saját maga ellen csődeljárást indítson be.
- Mikor válik fizetésképtelenné egy cég?
- Ha egy számlát nem fizet ki a megfelelő időben. Persze, ez jogilag sokkal bonyolultabb, van egy alsó határ is, ami fölött ez megállapítható.
- A gyakorlatban azonban óriási a körbetartozás.
- Igen, mert vannak hitelezők, például az államkassza, amely bebiztosítja magát, s azt is mondhatjuk, hogy érdeke minél később megkapni a pénzét, mert annál nagyobb késedelmi kamatot inkasszálhat. Arról nem beszélve, hogy a pénzügy végül is politikafüggő, mûködnek a személyes kapcsolatok, így a halasztás, a kifizetés átütemezése is kieszközölhető. A futottak még? hitelezők olyanok, akik nem tudták garanciálisan biztosítani a pénzüket. ?k azért nem érdekeltek a csődeljárás beindításában, mert általában csak a felszámolás legvégén kaphatják meg a pénzüket. Ezért inkább más, kompenzációs módszerekhez folyamodnak. Persze, a törvény sem tökéletes, vannak úgynevezett joghézagok. Például nem a csődkérelem pillanatától, hanem a csődeljárás hivatalos megnyitásától számítható az az időszak, amely visszamenőleg vizsgálható. A vizsgálható időszak pedig három esztendő. Vagyis az is megtörténhet, hogy különböző formai okokra hivatkozva a csődeljárási folyamat beindításáig eltelik a három év, s a csődkérés előtt egy hónappal eladott vagyontárgyat a csődbiztos már nem tudja visszaperelni. Kovászna megyében erre még nem volt példa, itt az ország többi megyéjéhez képest a törvényszéken eléggé operatívan dolgoznak.
- Mennyire állapíthatja meg a csődbiztos azt, hogy a cég menedzsmentje milyen törvénytelenségeket követett el?
- A vagyonkezelő, illetve a csődbiztos törvény általi kötelessége, hogy a csőd okait kivizsgálja. Átvilágítja a cég utóbbi hároméves tevékenységét, megállapítja, hogy létezik-e ok-okozati viszony a fizetésképtelenség és a menedzsment tevékenysége között. Ha van ilyen, akkor felveti a személyes felelősség kérdését, de végzést, a jogi felelősség megállapítására vonatkozó döntést csakis a bíróság hivatott hozni. Hiszen a vagyonkezelő, illetve csődbiztos a törvényszék szemében szakember, illetve szakembergárda, mely a maga jogi, gazdasági és mûszaki ismereteivel az összefüggéseket meg tudja állapítani, azt is, hogy történtek-e törvénytelenségek, születtek-e a cégnek gazdasági kárt okozó döntések. Hogy egy példát mondjak: egy számláról kiderül, hogy fiktív, a csődbiztos a tényt a felelős kilétével együtt közli a törvényszékkel, az ítélet csakis a törvényszéken születhet meg. A csődtörvény egyébként csakis vagyoni jellegû felelősséget tárgyal a menedzsment vonatkozásában. Ha csődbûntény történt, az adósságot pedig nem fedi a cég vagyona, akkor aki ezt a helyzetet okozta, a személyes vagyonával is kell hogy feleljen.
A csőd okai
- Mit mutat a tapasztalat, milyen okok vezetnek általában egy cég csődjéhez?
- Általánosan ezt nehéz megfogalmazni, inkább tipizálnám az eseteket. Nagyon sokszor objektív, konjunkturális okok vezetnek a csődhöz. Kezdetben például gomba módra elszaporodtak a cégek, kedvezményeket élveztek, ám nagyon hamar halomra mentek csődbe. Ezeknél az a gond, hogy mind az adóhivatal, mind a regionális ügynökség visszamenőleg kiszámítja a kedvezményeket. Nem elég tehát, hogy a cég fizetésképtelenné válik, még ezzel is megterhelik. A szubjektív tényezők közé a rossz menedzsmentet, a rablógazdálkodást, a cég rovására történő magánvagyon-gyarapítást lehet sorolni. Nos, egy életes helyzetben általában a kettő között van az igazság, vagyis mind objektív, mind szubjektív tényezők hozzájárulnak a bajhoz. Ezek a különleges helyzetek, de ebben van törvényszerûség is: úgy, ahogy az embernek életciklusai vannak, egy cég élete is ciklikus.
- Meg lehet-e előre állapítani azt, hogy egy cég csődközelbe került?
- Tudományosan modellezték már ezeket a kérdéseket, már a harmincas évektől a gazdasági mutatók változásából igyekeztek előre megállapítani, hogy bekövetkezhet-e a csőd. Én a hatvanas évek végén megjelent módszer alapján vizsgálódom általában, amely mintegy 75 százalékos pontossággal, öt mutató elemzése alapján előre tudja jelezni a csődhelyzetet. Meg kell mondanom, hogy viszonylag pontosan.
A magánosítás csődje
- Háromszéken a privatizációs folyamat meglehetősen sok csődhelyzetet eredményezett. Mi volt ennek az oka?
- Lehetetlen általános érvényû megállapítást tenni. Az tény, hogy amikor az állami vagyonkezelő nyilvános ajánlattétellel adott el állami céget, gyakorlatilag nem lehetett sumákolni. Sajnos, ez volt a kevesebb, a privatizációk zöme úgymond kéz alatt történt, s ez iszonyatos, még most is felmérhetetlen károkat okozott a megye gazdaságának. Más megyékben nem is nagyon ismerek ilyen nagyobb vállalatokat, amelyeket privatizáltak, s most csődeljárás alatt állnának. Nyilván azért, mert általában szakmai befektetőknek adták el azokat. Az más kérdés, hogy a privatizáció pillanatában általában csődhelyzetben voltak ezek az üzemek. Ilyen szempontból elmondható, hogy például Székelyudvarhelyen sokkal sikeresebb volt a magánosítás, mint Sepsiszentgyörgyön.
Kérdezett: Ferencz Csaba