Furcsálltam, hogy magyarországi kérdőíveken, személyi okiratokon sok esetben csak az anya nevét kérik a származás rovatba. Az anya lánykori nevén kell kitölteni a megfelelő rubrikát. Olyankor fojtottam magamba az ágaskodó férfiúi-apai kérdést: ,,hát münk hol vagyunk??, az élettapasztalattal előhozakodván, hogy az édesanya kilétét sohasem lehet megkérdőjelezni, hacsak nem eldobott, talált gyerekről van szó. Keresztrejtvényt fejtek, s egyik függőleges sora kéri József Attila anyjának nevét. Szégyenemben elpirulva, hogy egykori magyar szakos tanárom, Kovács Mihály észre se vegye, kezdtem lapozgatni régi tankönyvekben, tíznél többen is csak azt írta, hogy a költő szappanfőző munkás és parasztlányból lett mosónő fia. Aztán mégis kisegített egy ?84-es XII.-es magyar irodalom tankönyv, mely elárulta az elfelejtett mosónő nevét. Pedig tanultuk, fél évszázada tudtam, mint a házi feladatnak kiadott, kívülről megtanult Mama címû verset. A ?60-?70-es évek tankönyvszerkesztői ismeretlen okokból nem tartották érdemesnek a költő édesanyjának nevét megemlíteni, pedig Bóka László szerint: ,,Anyás költő lett: anyásabb Petőfinél s Adynál, különösen anyja halála után. Az utolsó emberi támasztékát veszítette el??
Úgy gondolom, illik tudni minden klasszikus nagy költőnk édesanyjának nevét annak, aki szereti a verset, a magyar költészetet. A Bölöni Ágnesét, akit Kölcsey Péter erdélyi lányként vett feleségül, és aki megszüli nekünk a Himnusz megalkotóját. A Csáty Annáét, akit ,,boldog házasságában kilenc gyermekkel áldott meg az Isten?, köztük a Szózat költőjével, Vörösmarty Mihállyal. A Megyeri Sáráét, akinek tíz gyermeke közül csak a legidősebb lány és a legkisebb fiú érte meg a felnőttkort, s aki negyvenöt évesen életet adott Arany Jánosnak, a csodagyereknek. A Hrúz Máriáét, akinek ,,ajkán csüngött? rég nem látott költő fia, Petőfi Sándor. A Pásztor Máriáét, aki Érmindszenten a ,,tûz csiholójával? ajándékozott meg, s akit költő fia ,,Idesnek? becézett. A Kálló Matildét, aki Juhász Illésként eltemette ötvennégy éves, veronál által örökre elaludt fiát, aki negyvenévesen özvegyült, és Gyula fiát tizenhat évig, 91 évesen bekövetkezett haláláig gyászolta. És illik tudni Székely Sándorné Rédiger Emíliáról, aki negyedik gyermekét szülte 1907. május 7-én, Gizella napján Sáromberkén, s akinek fiúgyermeke Szabédi László névvel tudósként, költőként, íróként tündököl az erdélyi magyar irodalom egén; aki vasúti tisztviselő fiaként a vonatkereket választotta megváltóként, amikor úgy érezte, nem bírja tovább viselni a rárakódott lelki terhet. Vajon önmarcangoló napjaiban Balatonszárszóra, József Attilára gondolt?
Végül is a falusi lányból lett mosónőt, a MAMÁT, az ANYÁT, akinek ,,törékeny termetét a tőke megtörte?, mindig keskenyebb lett, PÖCZE BORBÁLÁ-nak hívták. ? a főhőse a Kései sirató címû versnek, melyet csak elérzékenyülve lehet olvasni, hallgatni!
Feleim, tanuljuk meg költőink édesanyáinak nevét, hogy soha ne legyen szívdobogtató lelkiismeret-furdalásunk!!
Ferenczy L. Tibor
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.