
Gurulni nem gurul, de készítése-hasítása egyre több helybeli kőfaragónak biztosítja a megélhetést, a mindennapi kenyeret. Értékes és jövedelmező összetevője ez a vidéki kisiparnak. A kőfaragónak pedig alkalom rá, hogy hasznosítsa azt a mesterséget, amelyet az Olt menti kőbányákban tanult meg, de nem hasznosíthatta, mert a privatizáció nyomán a bányák elárvultak, vagy a leépítések miatt állás nélkül maradt.
Sokáig úgy tartották a geológusok, azt írták a szakkönyvek, hogy a Dél-Hargita vonulatát trachitok építik fel, s ezek természetesen vulkanikus kőzetek. Még így szerepelnek az ,,újfalusi-bükszádi kövek? Herbich Ferenc A Székelyföld földtani és őslénytani leírása címû, 1878-ban Budapesten megjelent alapvető munkájában. Csak később, évtized múlva tette mikroszkóp alá - vékonycsiszolatban - ezt a kőzetet Bodos szülötte, a geológusnak induló Budai József, ki megállapította, hogy egy és ugyanazon neovulkanikus - tehát fiatalkorú - kőzet, mint amelyek az alpidákat építik fel, s jelen vannak a dél-amerikai Kordillerákban, az Andokban is. Így az azokkal való hasonlatosság miatt nevezte ezeket is andeziteknek. Erre rácsodálkoztak a hazai román geológusok is, és elismerően adták tudtára a kutatótársadalomnak, hogy a Hargitát andezitek és nem trachitok építik fel, s hogy ez a felfedezés Ioan Budai geológusnak köszönhető.
Az Olt-völgyi szürke és vörhenyes színû andezitnek kiváló tulajdonságai vannak, s mint a kőfaragók mondják, a keményebb, a szürke változat a legkiválóbb, mert ,,nem veszi fel a vizet?.
- Mennyivel jobb, mennyivel biztosabb módja ez a kenyérkerésnek, mint az, ha valaki a nagyvilágban bolyongva keresi a boldogságot. Ebben több jövőt látok, mint abban a fajta mezőgazdaságban, amelyet ezen a gyenge minőségû talajon mûvel a székely - bizonygatta Nyáguly Vilmos, Mikóújfalu polgármestere, miközben bemutatott a 31 éves Gábor Ottó kőfaragónak, aki lakása előtt, a Nagypatak mentén hangos kopogással hasította a kockakövet. A patak martján szikla nagyságú tömbök várakoztak a feldolgozásra. A polgármester szerint van még vagy öt hozzá hasonló, engedéllyel mûködő egyéni vállalkozó. Ottó édesapjától tanulta a mesterséget, de három évig maga is kőbányász volt. Öt éve dolgozik itthon, nem bánta meg elhatározását. A követ a legközelebbi kőbányában kiválasztja, megmérik, és tonnáját öt euróval fizeti. A hazaszállítás az ő számlájára megy. Készít nagy kockákat kőkerítéseknek, házalapnak, kisebbeket - megmunkáltakat - kapulábaknak. Megrendelői többnyire magánemberek. Kockakövet készít járdáknak, udvarokra, s egyre jobban megy a hasított kő, ő platninak nevezi, házak, kerítések alsó burkolására használják. Nem a világ legkönnyebb mestersége - mondta. - Nyáron repeszteni kell, mert ha lehûl az idő, le kell állni. Szezonmesterség.
(Kisgyörgy Zoltán)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.