Politikai hurrikán New Orleans után
Az amerikai média szerint nem is a szörnyû Katrina hurrikán, sokkal inkább a fekete negyed szervezett bûnözői okozták a nagyobb katasztrófát Louis Armstrong városában. A közvélemény dermedten hallgat, de a jogvédők így is rasszizmusról beszélnek. Jogosan-e?
A Katrinát politikai hurrikán követte Amerikában. Pontosan azt sem lehet tudni, hogy a városi, az állami vagy a szövetségi hatóságok késlekedtek-e igazán, de a lapok máris beszámoltak arról, hogy George W. Bush csak két napot volt hajlandó feláldozni szabadságából, Cheney alelnök a rá jellemző módon meg sem szakította szabadságát, Rice külügyminiszterről tudni vélik, hogy épp egy hétezer dolláros cipőt vásárolt magának New Yorkban, amikor New Orleans lakóit elöntötte az ár. Rice mázlista, ő fekete bőrû, így nem tehették hozzá, hogy amíg a gazdag fehér nő Manhattanben költekezett, a szegény feketéket elöntötte a víz, elsodorta a vihar New Orleansban. A történet ugyanis felszín alatt erről szól. Feketékről és fehérekről.
Amerikában nincs kényesebb téma, mint a rasszizmus, ezért senki sem beszél nyíltan arról, hogy a káoszt és az anarchiát nem is a hurrikán okozta. A tömeges fosztogatás sem azért kezdődött, mert elfogyott az élelmiszer és az ivóvíz.
A sportarénában és a konferencia-központban nem azért erőszakolták meg nők és gyermekek százait (már az első éjszakán), mert a gátat áttörte a víz. Mire az ár megérkezett, már több tucat gyilkosság is történt. A statisztikai adatok szerint alig van év, hogy ne New Orleansban követnék el a legtöbb gyilkosságot, a Katrina nélkül is. Nem véletlen: azonnal tûzparancsot adtak. Az emberek pedig kiírták a házaikra: te rabolsz, én pedig lelőlek.
New Orleans tragédiája az agyonhallgatott amerikai problémára irányítja a figyelmet. A belvárosok fekete gettóinak erővel féken tartott bandáira. Aki ismeri Newarkot vagy Baltimore-t (hogy csak két ,,központot? említsünk), tudhatja: a New Orleans-i rémálom ott a Katrina hurrikán nélkül is bekövetkezne azonnal, ha a rendőrség durva kontrollja megszûnne. És New Orleansban ez történt. Közbiztonsági vákuum keletkezett. Ha valaki ellátogat az óceán partján fekvő, szinte csak feketék lakta Asbury Parkba (New Jersey), láthatja, hogy a város csaknem úgy néz ki, mint most New Orleans, leszámítva, hogy az utcákon nem úszkálnak földből kimosott koporsók és hullák.
De az iskolázatlan, alacsony segélyből élő feketékről, akiknek többsége kábítószeres és bûnöző életmódot folytat, nem lehet, nem illik beszélni, mert az afro-amerikai emberi jogi aktivisták azonnal rasszizmust kiáltanak. Nem lehet különbséget tenni Denzel Washington és a testvérét egy zacskó jégkockáért agyonlövő New Orleans-i gettólakó között, mert rá ugyanúgy kell tekinteni, mint Denzel Washingtonra.
Nem lehet szociológiai kérdésként megbeszélni a témát, mert az emberi jogok védelmezői a bőrszínre irányítják a figyelmet, s akkor a dolognak nagyjából vége is. Jesse James tiszteletes már az első napon rasszistának nevezte a fehéreket, akik a felhívás nyomán elmenekültek a városból, és ,,önző módon? otthagyták a feketéket.
De akikről mi beszélünk, azok az özönvíz elől menekülőktől fegyverrel vették el autóikat, s visszafordultak New Orleansba rabolni. Kanye West rapénekes azt mondta, hogy ,,Bush gyûlöli a feketéket?, ezért késett öt napot a szövetségi segítség. A médiáról pedig azt: ,,Utálom, ahogy velünk foglalkoznak! Látnak egy fekete családot, és rögtön azt mondják, fosztogatók, s ha látnak egy fehér családot, azok élelmet keresnek.? Merjen valaki bármit mondani. Marad az értetlenség.
Pedig mégis ez a megfejtés kulcsa. Az amerikaiak meghatározó többsége magyar szemmel nézve ostobán betartja a szabályokat, imád sorban állni, még sávot sem változtat. Lebénul, ha valami eltér a szabálytól. Hihetetlenül fegyelmezett, birkatürelme van. Ez a réteg azonnal csomagolt, amikor szóltak. Hang nélkül ácsorgott az autópályán napokon át, amikor megindult a menekülők áradata.
Ha nem ,,szabadul ki? a gettó, egy tipikus amerikai városban azonnal megszervezik az ellátást, kihúzták volna hetekig annyi vízzel, élelemmel, amennyi van, lengették volna az amerikai zászlót, énekelték volna a God bless Americát. Ahogyan a World Trade Center lerombolásakor.
Bush és a kormányzat is erre számított. De itt nem ez történt. Nem olyanok lakják azt a várost, mint Manhattant. Az elárasztott New Orleansba beúszó cápák és a fuldoklókra tekeredő kígyók szelídebbek voltak, mint a városra rontó banditák. Az igazi mulasztást nem akkor követték el a hatóságok, amikor a gátakat nem erősítették meg (New Orleans nem képes túlélni egy hurrikánt, ezt mindenki tudja), hanem akkor, amikor a közbiztonságról megfeledkeztek. A tabu az, hogy miért.
Ezért most sok mindenről szó van. Leginkább arról, hogy Bush az iraki háborúra költötte a pénzt, amiből New Orleanst meg kellett volna védeni. A védelmi költségeket valóban bûnös módon lefaragták, de ezt a - tengerszint alatti - várost nem lehet megvédeni, csak a kárt enyhíteni.
Az egyébként igazán agresszív Michael Moore filmrendező szellemesen azt mondta: Bush foglalkozzék úgy New Orleans bajával, mintha az eset az iraki Tikritben történt volna. Némi demagóg éllel: ha nem lennének Irakban amerikai katonák, lett volna megfelelő számú gárdista.
A hangzavarban beszélnek most Isten büntetéséről, a város züllöttségéről, más ostobaságokról. Arról elég keveset, amit a német környezetvédelmi miniszter mondott: Bush felelős a Katrina hurrikánért, mert a globális felmelegedés okozza a hurrikánokat, Amerika pedig nem írta alá a karbon-oxid-kibocsátást korlátozó kiotói egyezményt. Igaz, a Boston Globe is azt írta, hogy a Katrina igazi neve ,,globális felmelegedés?, mások meg azt idézik, hogy a 19. században is voltak hurrikánok, globális felmelegedés nélkül. A Baltimore Sun szerint a melegebb óceán okozza a felmelegedést, nem a kibocsátott gázok. Jegyezzük meg: Baltimore talán az egyik legnagyobb ,,kibocsátó?.
A szenátusban mindenesetre vizsgálat indul arról, milyen felelősség terheli az elnököt. Különösen, hogy miután intézkedtek, egy nap alatt megoldották a problémát. Valóban érthetetlen, hogy a menekülteket kimentő légihídra miért kellett napokig várni, s hogy a fegyveres gárdisták miért nem érkeztek előbb, hogy leverjék a gettólázadást, ha egyszer a helyi rendőrök elmenekültek.
Amerikán mély sebet ütött az elszabadult pokol látványa. A bandák narkotikumok után kutattak, fekete kukászacskókban kilószámra rabolták a gyógyszert. De ez sem volt elég. Megrohamozták a kórházakat, aki az útjukba került, megerőszakolták, megölték. Miközben a betegeket és orvosokat helikopterekkel menekítették ki, a narkós csőcselék gépkarabéllyal lőtte a helikoptereket. A segélycsomagokkal először nem is tudtak leszállni. A közúton érkező kamionokat már a város határában kirabolták. Nem lehetett összeszedni a halottakat, a régi és az új tetemek a melegtől oszlásnak indultak. Ez sem zavarta a rablókat, akik lopott gumimatracon, csónakban, a hullákat kerülgetve cipelték a 17 hüvelykes plazmatévéket valahova. (Mert házuk már nem volt.) A megfulladt férjét sirató asszonyt útközben, még a hulla mellett erőszakolták meg. A kiürített szellemvárosban hamarosan kitörhet a pestis.
Bartus László
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.