
A csatlakozás velejárójaként az uniós sertéstartási szabályozást is be kell tartanunk. Ennek előírásait a napokban megjelent állat-egészségügyi rendelet jövő év márciusától nálunk is kötelezővé teszi.
A szabályozás elrendeli a sertések számára biztosítandó minimális területigényt a testtömeg fügvényében. Eszerint a csoportosan tartott malacok és hízók esetében a 10 kilogramm alattiaknak 0,15 négyzetmétert, a 10 és 20 kg súly közöttieknek 0,20, a 20-30 kg-osoknak 0,30, a 30-50 kg-osoknak 0,40, az 50-85 kg-osoknak 0,55, a 85-110 kg-osoknak 0,65, 110 kg felett pedig 1,00 négyzetmétert kell biztosítani. A csoportosan tartott fiatal kocáknak, illetve külön a kocáknak 1,64, illetve 2,25 négyzetméter a legkisebb kötelező felület.
A rácspadozaton nevelt sertések esetében a balesetek és a sérülések elkerülése végett a rács szélességének 50 és 80 mm közöttinek kell lennie, a hézagok pedig nem lehetnek nagyobbak 11-20 milliméternél, a korcsoport függvényében 2006. január 1-jétől tilos megkötni a kocákat. Négy héttel a búgatás után egészen az ellés előtti hétig csoportosan kell tartani őket. A kis, tíz kocánál kevesebbet nevelő gazdaságokban az állatok egyedi ketrecekben is tarthatók azzal a feltétellel, hogy a ketrecben a koca kényelmesen meg tudjon fordulni. A fiatal kocák és a kocák számára a turkálásra alkalmas anyagokat a nevelőhelyen kell biztosítani. Az agresszív, sérült és beteg egyedek időlegesen egyedi ketrecekben is tarthatók. A csoportosan tartott kocáknak biztosítandó területnagyság (az 1,64, illetve a 2,25 m2), valamint a rácspadozatméretek betartása már január elsejétől kötelező az ezután építendő vagy korszerûsítendő istállóknál, a többi gazdaságnak csak 2013-tól kell betartania.
A rendelet mellékletében írják elő a jövő év márciusától kötelezővé váló minimális sertéstartási szabályozást. Ennek betartását az állat-egészségügyi hatóság fogja ellenőrizni. A sertéstartó istállóban biztosítani kell a csendet, a hangerő nem haladhatja meg a 85 decibelt. Az épületekben tartott sertések számára naponta legalább nyolcórás megvilágítást kell biztosítani. Az épületet úgy kell megépíteni, hogy legyen benne kényelmes, meleg és tiszta pihenőhely az állatok számára, mérete tegye lehetővé, hogy minden állat egyszerre lefekhessen és kényelmesen felállhasson. Az állatok egészségére nem ártalmas, turkálásra alkalmas anyagokat kell biztosítani (szalma, széna, fa, fûrészkorpa, tőzeg és egyebek). Az istálló padozatának simának, szilárdnak és csúszásmentesnek kell lennie, megfelelvén a sertések nagyságának és súlyának.
Minden sertést naponta legalább egyszer meg kell etetni. A csoportosan tartott állatoknál, ha az etetés nem étvágy szerint (ad libitum) történik, az etetőrendszer mérete által biztosítani kell az egyidejû hozzáférést a takarmányhoz. A kéthetesnél idősebb malacok számára kötelezően biztosítani kell a jó minőségû ivóvizet.
Minden, nem gyógyászati célt szolgáló sebészeti beavatkozás tiltott. Engedélyezett viszont a farkasfog lecsípése vagy lereszelése a malac egyhetes koráig, a farokkurtítás, a kanok herélése, valamint az orrkarika használata a szabadon tartott sertéseknél. A farkasfog lecsípése és a farokkurtítás nem végezhető rutinszerûen, csak abban az esetben, ha felsérti a szoptató koca tőgybimbóit, vagy fül- és farokrágás lép fel az állományban. A beavatkozásokat csak az állatorvos vagy szakképzett személy végezheti. Az egyhetesnél idősebb malacok herélése és farokkurtítása csak érzéstelenítéssel történhet.
A melléklet kitér a különböző sertéskategóriák sajátos követelményeire is. Így: az egyedi ketrecben a kanok nyugodtan megfordulhassanak, lássák és hallják egymást. Ennek mérete legalább hat négyzetméter. Ha a kan ketrecében történik a természetes búgatás is, akkor tíz négyzetméteresnek kell lennie. A csoportosan tartott kocáknál meg kell akadályozni a verekedéseket. Gondoskodni kell a külső és belső élősködők elleni kezelésekről.
A malacozóhelyen bőségesen be kell almozni. Ha a fiaztatóketrecet használják, ennek mérete legyen akkora, hogy a koca mögött elegendő hely maradjon a malacozásra és az esetleges segítség elvégzésére. Gondoskodni kell a malacok védelméről is, a taposás elkerülésére elkülönítő fiaztatórácsokat kell használni. A malacok számára a kocától elválasztott helyen száraz és kényelmes fekvőhelyet kell biztosítani, ahol egyszerre tud minden malac pihenni. Ahol fiaztatóketrecet használnak, annak mérete elegendő kell hogy legyen ahhoz, hogy minden malac egyidejûleg szophasson.
A malacokat nem szabad a 28 napos életkor előtt elválasztani, kivéve, ha a koca vagy a malacok egészségi állapota ezt megköveteli. Az elválasztott malacokat minél egységesebb csoportokban kell tartani, lehetőleg kerülve a különböző kocáktól származó malacok együvé kerülését. Ez utóbbi esetben az összezárásnak az elválasztás után minél hamarabb meg kell történnie, és kerülni kell az összeszokást elősegítő kábítószerek használatát. A verekedések elkerülése végett nagyobb mennyiségben szalmát kell szórni a padozatra, vagy egyéb figyelemlekötő megoldást kell találni. A folyamatosan agresszívan viselkedő és a gyenge, az agressziónak könnyen áldozatul eső állatokat el kell különíteni a csoporttól.
Incze Péter, MSZH
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.