Egy napba tömörítve egy korszak: Budapest, Magyarország a lengyel megmozdulásokban példát lát. A hónapok óta hamu alatt parázsló tûz végre lángra lobban! Magyarország népe nem Gerőt akarta Rákosi után, és már egyik szovjet lakájt sem akarja, és már semmiféle diktatúrát nem akar.
Reggeliben belgrádi útjáról hazaérkezik a Tito kegyéért alázatoskodó magyar párt- és kormányküldöttség. Nem ez a legfontosabb hír! A Szabad Nép Új, tavaszi seregszemle címmel üdvözli az ifjúság követeléseit, megjelenteti az Írószövetség közleményét, amely a lengyelországi változásokat köszönti.
Az egyetemi ifjúság már 22-én egyetért a tüntetéssel, amelyen a 16 pontos követeléslistát ismertetni akarja a magyar néppel. A Petőfi Kör vezetősége csatlakozik a tüntetésre készülő egyetemi ifjúsághoz.
A 15 órára összehívott tüntetést megakadályozandó, Piros László belügyminiszter 12 óra 53 perckor megtilt minden nyilvános utcai tüntetést, felvonulást.
Egy újabb közlemény 14 óra 23 perckor mégis engedélyezi, visszavonva az előbbi közleményt.
A kora délutáni tüntetés a Petőfi-szobortól indul. Sinkovits Imre elszavalja a Nemzeti dalt és egy diák felolvassa a 16 pontot.
Innen a tüntetők a Kossuth Lajos utca, Bajcsy-Zsilinszky út, Szent István körúton át a Margit hídon a Bem-szoborhoz vonulnak a ,,lyukas zászlókkal?. A Bem-szobornál Veres Péter az írók kiáltványát olvassa fel, Bessenyei Ferenc elszavalja a Szózatot és Zbigniew Herbert lengyel író üdvözli a gyûlést.
Ceglédről és Székesfehérvárról szovjet páncélosok indulnak a főváros ellen.
A Bem-szobortól a Parlamenthez vonul a mintegy 200 000 ember. Nagy Imrét akarják hallani. Az 1953-as reformok minisztere az Elvtársak! kezdetû beszédével csalódást okoz.
Hiába a hazatérést kérő felszólítás. A tüntetők egy része a Dózsa György útra vonul, és fél tízkor már csak a csizma áll a ledöntött Sztálin-szobor helyén. A tüntetők másik nagy csoportja, állandóan duzzadva, a Rádióhoz vonul, hogy beolvassák a 16 pontot. Gerő Ernő este nyolckor elmondott magabiztos és a tüntetőket soviniszta, nacionalista jelzőkkel ellenségnek nyilvánító beszéde csak olaj a tûzre. A követeléseinek nyilvánosságot akaró tömeg megostromolja a Szabad Nép székházát.
A Rádió vezetősége nem engedi be a küldöttséget, hogy beolvassák a 16 pontot. A megriadt - ,,védelmet? ellátó ÁVH-sok és katonák tüzet nyitnak a tömegre. Nem késik a válasz: a piliscsabai ezred katonái a tüntetők mellé állnak, és már hiába küld a még mindig Gerő-hatalom több száz ÁVH-s karhatalmistát, határőrt, katonát. A szétoszlatás helyett a felkelők fegyverzetét gyarapítják. Hajnalra a Rádió a forradalomé!
Az éjszaka folyamán megérkezett szovjet harckocsi-alakulatokat behívó kérést, amint ez később nyilvánvalóvá vált (utólag ellenjegyezve!), Hegedûs András (még mindig) miniszterelnök írja alá.
A Katonai Bizottság sikertelenül próbálkozik a fegyveres felkelés leverésével. Jóformán nincs egyetlen támogató testülete sem a Hatalomnak, míg a forradalom emberi és fegyveres bázisa egyre nő. A magyar ember újra egységes frontot alkot a szabadság kivívásáért, mint dédapái 1948-49-ben. Néhány nap, és a halottaival kivonuló szovjet gépesített oszlopok magukkal viszik a magyar nép árulóit is.
Összeállította: Puskás Attila
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.