
Dr. Ludányi András egyetemi tanár az ITT-OTT Magyar Baráti Közösség 2005. évi reménység-tavi találkozóról készített összegzésében kiemelten foglalkozott az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc idei, valamint a jövő évben esedékes, 50. évfordulóra tervezett megemlékezésekkel. Úgy tûnik, hogy 1956. októberi élménye a szétszórtsági - Ludányi András kifejezése - magyarok körében elevenebb, mint a Kárpát-medencében, aminek az ok-okozati összefüggése közismert: az amerikai magyarok nyugdíjkorhatárhoz közel került vagy nyugdíjaskorú, igen népes rétegét a forradalom brutális elfojtása kényszerítette emigrációba.
A Lake Hope-i találkozó szellemiségét meghatározó személyiségek jelentős részének konkrét élménye 1956, majd az ezt követő menekülés, a hontalanság, a hazából való kirekesztettség okozta trauma, s ezt követően a Kádár-korszak alkonyán felderengő remény az ,,ellenforradalmi? megbélyegzés kiszorításának lehetőségében. Ez az országvezetés szintjén - legalábbis formailag - be is következett ugyan, de már Pozsgay Imre emlékezetes felszólalásának pillanatában megkezdődött a forradalom kisajátításáért való politikai versengés, amely napjainkban groteszk szerepcserés fázisba jutott-futott: azok ,,emlékeznek? nagy csinnadrattával az ,,eseményekre?, akik a barikád másik oldalán álltak, nem egy esetben fegyverrel a kézben, a párt zsoldosaiként, pártvezérekként tevékenykedtek, vagy ezek közvetlen hozzátartozói.
A nevek említésének mellőzését nem a kíméletesség sugallja, hanem az, hogy ha a második generációhoz tartozók, a rokonsághoz, érdekkörökhöz kapcsolt mai vezető politikusok köréből közölnénk akár csupán mutatóban egy szelektív névsort, beleborzongnánk a felismerésbe: miközben a magyar népesség egésze nemzetpusztulást sejtető mértékben fogy, a barikád túlsó oldaláról történő átcsoportosulások következtében a forradalmat és a szabadságharcot újabban magukénak tudók száma nő.
A nyugati szétszórtsági magyarok esetében más a helyzet. Ott generációs átörökítésben a családi, baráti kapcsolatok révén van jelen ?56, és ismét Ludányi Andrásnak a Reménység tavánál elhangzott felszólalásából egy mondatot kicsípve: ,,A magyarság történetében Trianon a mélypont - 1956 a magyar szabadság csillagzata, amelyet nem távolról kell szemlélnünk, hanem az ötvenhatos eszméket magukhoz ölelő magyar szervezetekben, a cserkészmozgalomban kell tovább éltetni?.
?56 volt a központi témája a Magyar Baráti Közösség Lake Hope-i közgyûlésének is. Lauer Edit, az Amerikai Magyar Koalíció Igazgatótanácsának nyugalomba vonult elnöke személyes élményeiről beszélt, arról, amint a Móricz Zsigmond Körtérnél, majd a Bem-szobornál és a Parlament előtt 14 éves ,,úrilányként? volt jelen, édesanyja a körtéri patikában a sebesülteket látta el, a család bekapcsolódott a Molotov-koktélkészítésbe is. 1956-ot karakterépítő tapasztalatként jelenítette meg, amelynek eszmeisége az ő esetében az amerikai férjet, a családot is vonzáskörébe fogta, s magát a forradalmat és szabadságharcot Dávid és Góliát mondabéli küzdelmeként jellemezte.
A forradalomban való személyes részvétel élménye után az Amerikai Magyar Koalíciónak a megemlékezésekkel kapcsolatos terveit részletezte, kifejtvén, hogy a szervezést senki sem sajátíthatja ki, az mindenkié, azt kell tudatosítani, hogy miért van, mit jelent, és mit kell tenni az ötvenhatos eszmék ébren tartásáért, ezek továbbörökítéséért, s erre az amerikai publikum figyelmét is fel kell hívni.
Két évforduló összekapcsolása
Az amerikai magyarok ?56-os megemlékezéseinek terve számunkra is tanulságos lehet. Az Egyesült Államokban templomi istentiszteletekre kerül sor, ?56-os filmeket vetítenek - köztük olyant is, amely a magyar forradalmat kívülről, amerikai szemmel nézve mutatja be -, ?56-os témájú vándorkiállítást is útnak indítanak. Szándékukban áll a budapesti opera Bánk bán-előadásának amerikai turnéztatása, egy-két szobor leleplezésére is sor kerül. George Bush amerikai elnök nagybátyja, George Herbert Walker, az Egyesült Államok jelenlegi budapesti nagykövete, akinek a Koalícióval igen jó kapcsolatai vannak, idei decemberi vacsorájuknak a díszvendége lesz, amelyen próbálják rávenni, járjon közbe, hogy az elnök 2006 októberében látogasson Magyarországra, és vegyen részt a fél évszázados ünnepségeken. Lauer Edit lánya, Andrea ?56-os számítógépes szerepjátékot szerkesztett, amelyet folyamatosan bővít. A tervezett Oral History project kezdete máris megtalálható a www.freedomfighter56.com címen. Tervezik továbbá egy, az ötvenhatos élő emlékezetre alapozott kötet kiadását is.
Dr. Somogyi Balázs, az MBK gondnoka egy New York székhelyû Ötvenhatos Nagybizottság létrehozásának tervéről szólott. A római katolikus egyház a Szent Péter-katedrálisban tart gyászmisét, koncertekre, emlékkönyv kiadására kerül sor, fontosnak tartja, hogy ki-ki keresse fel annak a településnek a könyvtárát, ahol él, rendezzenek ?56-os könyvkiállításokat, Connecticut Államból kiinduló kezdeményezésre ?56-os emlékmûre gyûjtenek adományokat.
Fülöp Sylvester Ágnes, a Minnesotai Magyarok Egyesületének elnöke beszámolója szerint Minnesotában ?56-os emlékbizottság alakul. Szándékukban áll felkérni Minnesota Állam kormányzóját, hogy 2006-ban nyilvánítsa október 23-át a Magyar Forradalom és Szabadságharc Napjának. Próbálnak kapcsolatot keresni, hogy a helyi minneapolisi és St. Paul-i egyetemen és főiskolákon ?56-os témájú kiállítást tudjanak szervezni. Megemlékező írások, cikkek elhelyezését kezdeményezik a napilapoknál. Nagyobb szabású ünnepségen emlékeznek meg az 1956-os magyar felkelés és forradalom 50. évfordulójáról.
Mózsi Ferenc (Chicago) költő, könyvkiadó és könyvforgalmazó a könyvkiadásról szólott, ezek között a Corvin-közi csatákat említette, Kormos kövek címen?56-os verset publikálnak. Mózsi Ferenc a tanácskozás szünetében mondandója nyomatékául megajándékozott a Költő forradalma címû antológia 3. kiadásban megjelent kötetével (Occidental Press, Budapest, 1966, szerkesztette Csicsery-Rónay István), amelynek első kiadása 1957-ben jelent meg, s a példányok százait csempészték haza Magyarországra és az elszakított országrészekbe. Sokak szerint ez volt az emigráció legolvasottabb könyve. ,,Most végre szabadon nyújthatjuk át - írják a kiadó által jegyzett előszóban - a hazai közönségnek a magyar irodalomnak ezt a ritka drágaköveket is tartalmazó kis gyûjteményét, melynek számos darabját örök életûvé teszi nemcsak azok mûvészi értéke, hanem érdeme a nemzet külső és belső szabadságáért folytatott küzdelemben is.?
Böjtös László (Cleveland) tiszteletbeli magyar főkonzul az ?56-os megemlékezések ügyében, többek között, a magyar forradalom és szabadságharc történelmi jelentőségének amerikai tudatosítását tartja fontosnak, s ennek egyik lehetőségeként ajánlotta, hogy mindenki a saját lelkészét egészen a püspökségig vegye rá, hogy ezen a napon imáikban tegyenek erről említést. Lauer Edith tájékoztatott, hogy Clevelandban az amerikai magyarság nagybizottsága az amerikai intézmények, egyetemek bevonásával nagyszabású ?56-os rendezvények szervezését tervezi.
A tiszteletbeli főkonzul megbecsüléssel beszélt arról, hogy Denverben, Colorado Állam fővárosában, ahol csupán néhány száz magyar él, ötvenhatos szobor található. Vannak viszont sokezres magyar népességû milliós városok, amelyekben semmi sem emlékeztet az amerikaiak által igen nagyra becsült magyar forradalomra és szabadságharcra.
Dr. Horváth János magyar országgyûlési képviselő, aki 41 évig élt az Egyesült Államokban, arról szólott, hogy Ronald Reagan elnök igen jól ismerte a magyar ?56-ot, az őt felkereső amerikai magyar küldöttségeket - amelynek Horváth János is tagja volt - ilyen kérdésekkel fogadta: Hogy is volt a Korvin-közben? Az Országgyûlés korelnöke hangsúlyozta az irodalmi pályázatok kiírásának fontosságát, mondván, hogy a magyar irodalom nagy alkotásainak egy része - Arany Toldija például - pályázatokra készült. Manapság nem írnak az esemény eszmeiségéhez igazodó témájú színmûveket. Fontosnak tartja, hogy az amerikai könyvtárakban legyen magyar polc. Minél több embernek juttassanak a szervezésben szerepet, vezessék be a személyes élményeik világába a nem magyarokat is.
Az ötvenhatos forradalom és szabadságharc aranybánya - nem csak a magyarok számára -, hiszen az egyik vásártéren rendezett tematikus kiállításon ötezer amerikai írta alá az emlékkönyvet.
Szétszórtságba szorult magyarok választási részvétele
Ludányi András a már említett összegezésében elmondja:
,,A beszámolók gazdag közösségi életről tanúskodtak. Egyben jelezték, hogy a globalizációs hatásoknak kitéve morzsolódik a nyugati szétszórtsági magyarság. Ennek tudatában a közösség tisztviselői jelölései tükrözték a fiatalabb generáció bekapcsolását. Egyúttal elhangzott, hogy több figyelmet és próbálkozást érdemel az ?új kivándorlók?, az úgynevezett ?kiszivárgók? toborzása közösségünkbe és munkánkba. Erre kiváló alkalmunk lesz, ha őket is be tudjuk kapcsolni az 1956-os szabadságharcunk 50. évfordulójára tervezett megemlékezésekbe. Szintén alkalom erre - és a szétszórtsági magyarok érdeke is -, hogy minél több, külföldre szorult magyart mozgósítsunk a magyarországi választásokon való részvételre. Ehhez viszont könnyíteni kell a feltételeket a külföldi magyarok szavazásához. Ehhez segítségünk lehet Horváth János képviselőnk a magyar törvényhozásban. Mindenesetre kívánjuk és kérjük a magyar kormányt, hogy biztosítsa a szavazási lehetőséget magyar állampolgárságunkkal egyetemben. Igényünk, hogy minél egyszerûbbé tegyék szavazási lehetőségünket. Megengedhetetlen, hogy a külföldi magyar állampolgárok olyan akadályokba ütközzenek, mint amit tapasztaltunk 2004. december 5-én, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás alkalmakor.?
Bizony, bizony, 1956 méltó megünneplése akkor válna teljessé, úgy lenne aranybánya s a magyar történelem csillagzatának ékessége, ha a magyar nemzet otthoni és elszakított részei, a szétszórtsági magyarok olyan intézményrendszert mûködtethetnének, és olyan vezetőszemélyiségeket emelnének az ország és a nemzet élére, akik ?56 igazi eszmeiségét képviselik.
Dr. Gergácz István New Orleans-i tiszteletbeli magyar konzul a Lake Hope-i találkozó rendezvénysorozatának szüneteiben magyar nemzetiszín szalagra hímzett 19H56 feliratú lenvászon farmeringeket kínált az érdeklődőknek a maga felállította standon, amelynek bevételéből Árpádhon nyelvében angol, szívében magyar közösségét támogatják.
Mikor magamnak és fiamnak méretre választottam a kínálatból, csodálkozva mondta: nem jobb lenne, ha otthon vásárolnál, hogy ebből a készletből jusson az itt élőknek?
Szégyelltem azt mondani, hogy otthon nincsen ilyen stand, s az sem bizonyos, hogy egy nagy tekintélyû orvos, tiszteletbeli magyar konzul ennek pultja mögé állna.
Sylvester Lajos