- Többet a tagosításról A tagosítás története hazai és magyarországi vonatkozásai után az összehasonlítás kedvéért hadd nyújtsunk egy rövid nyugati körképet Rákossy Botond topográfus segítségével arról, miként folyt le a birtokkoncentráció Európa gazdagabb felében, melyhez igazodnunk nemcsak politikai, de gazdasági szükségszerûség is. Nem is annyira a kérdés történeti vetülete, hanem inkább a mai helyzet az érdekes szempontunkból, illetve hogy ez miként állt elő.
Franciaországban
ma a mezőgazdasági terület több mint felén bérlők gazdálkodnak, s a tagosítás, ha szóba kerül - lévén a folyamat lezárulóban -, inkább az autópálya-építések kapcsán merül fel. Bejáratott procedúra szerint az állam előbb megkísérli felvásárolni a sztráda számára, amit lehet, hogy minél kevesebb földet kelljen kisajátítania. Ez így szemléltethető: mondjuk, adott egy 5000 hektáros községi határ, amiből az autópályához 500 hektár szükséges, ebből az állam felvásárol 300-at, marad 200 kisajátításra, amit a szociális méltányosság szellemében úgy oldanak meg általában, hogy tagosítás közbeiktatásával minden tulajdonos birtokát arányosan csökkentik.
Németországban
is lefutott már a birtokrendezések kora, inkább - egy következő korszak igényeihez igazodva - a komplex tájrendezés az, ami folyik. Ebben természetesen együttesen tartják szem előtt a mezőgazdasági igények mellett a közlekedés optimizálását, a vízgazdálkodási és környezetvédelmi követelményeket. Lépéselőnyüket jelzi, hogy ha rendezésbe kezdenek, az általában a falu belső területeire is kiterjed. A tagosítás itt is elsősorban az autópálya-építés függvénye, ilyenkor egy előkészítő szakaszban a földmérők bemérik az utakat, majd a birtokrendezéskor minden tulajdonossal megállapodva értékarányosan tervezik át a határt, és adják át az új birtokszerkezetet, harmadik lépésben pedig mindezt jogilag is kodifikálják. Figyelemre méltó haladás, hogy míg régebben egy ilyen birtokrendezés 10-13 évig is eltartott, újabban az átfutási idő átlagosan öt év.
Finnországban,
e szívünknek kedves, de egészen más adottságokkal rendelkező országban - ötmillió lakos él 337 032 négyzetkilométeren - az EU-csatlakozással vált világossá, hogy a birtokszerkezet nem alkalmas a beilleszkedés megkönnyítésére. Például sok 25-30 hektáros gazdaság akár 40 parcellára is oszlott. Ezért a hatóságok három fő célt tûztek ki: javítani kívántak a termelési feltételeken, de úgy, hogy az infrastruktúra a lehető legkevesebb kárt szenvedje, s új természetvédelmi területeket is lehessen elkülöníteni. A korszerûsítés javában zajlik, a munka akkor indul be, ha egy-egy régió lakosai igénylik. Általában a birtokosok 20 százaléka fordul a hatósághoz kezdeményezőként.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.