Észak-amerikai portyánKitekintő: Egy székely leány Houstonban

2005. november 3., csütörtök, Archívum 2003–2007

A houstoni székely leány Török Zenkő Sepsiszentgyörgyről, aki a számára Erdélyben kirajzolódó ûrből nem ûrkutatás céljából utazott és telepedett meg az Egyesült Államok negyedik nagyságrendû városában, amely ma ötmilliónál is több lakost számlál.
Zenkőt serdülő lánykorából ismerem, szüleit régebbről, s tudom, hogy az Egyesült Államokba utazott, kitelepedésének történetét nem ismerem, nem is bolygattam, hisz itthon nem mindenki nézi jó szemmel, ha valaki ,,a szülőföldön maradás? programját semmibe véve kilóg a sorból, egy pályakezdő fiatal a munkanélküliség ûréből az ûrkutatás városába.
Azt sem tudtam, hogy a magyar sorsvállalásban melyik és milyen lépcsőfokon áll, ismétlem, aki közülünk eltávozik, azt általában ,,leírják?.
Zenkő most váratlanul jelentkezett egy hosszú internetes levéllel, amelyben többek között azt írja:
,,?édesapámtól kaptam meg az e-mail-címet, így írok is egypár sort. Elküldöm Bika Julinak meg a férjének az e-mail-címét, ami mûködik is, mert én írtam nekik a múlt héten, és Juli vissza is írt nekem. Bizony eléggé érintette őket is a hurrikán, azt írja, hogy három hétig a házuk víz alatt volt, most kezdik rendbe tenni valamennyire. Árpádhonról nem is írt, hogy milyen állapotban van, csak az interneten találtam meg, hogy eléggé megrongálódott, és azon dolgoznak, hogy rendbe hozzák. Mikor elolvastam a Háromszékben Lajos bácsi cikkét Árpádhonról meg a New Orleans-i magyarokról, nagyon felcsigázta az érdeklődésemet, mivel én nem hallottam róluk, mióta itt vagyok Houstonban. Tiszta véletlenül az interneten keresgélve megtaláltam a honlapjukat, és biza sok érdekességet fedeztem fel azon. Először a Juliék címét fedeztem fel, majd utána tiszta véletlenül az Árpádhon oldalt. (?) Érdekes dolgokat találtam? mint például, hogy 1852-ben Kossuth Lajos New Orleansben járt, és emléktábla is őrzi ezt, alább a fényképek is megtalálhatók az emlékmûről meg a Gallier Hall épületéről, ahol 8000 ember előtt tartott beszédet. Julinak egy internetes újságja szokott megjelenni, ami most szünetelni fog egy darabig, amíg helyreállnak. Független elektronikus újság, szerkeszti Bika Julianna, magyarul www.hhrf.org/nyugati hírlevél. Elnézést kérek, hogy ilyen összevissza írok, de közben bemásolom, amiket találtam az interneten. Itt most későre jár az óra? de ígérem, még küldök érdekességeket és híreket, ahogy megtudok bármit. Szeretettel, Zenkő Houstonból?
Hogy Zenkő, a háromszéki székely leányzó mennyire távolodott el szülőföldjétől és a magyarságtól, azt ítélje meg az olvasó. Erről még annyit, hogy egymás után több üzenet is érkezett a címemre, ebben Zenkő az észak-amerikai Kossuth-kultusz internetes hírforrásaiból kimásolt, igen széles körû írott és képanyagot küldött. A Kossuth-évforduló évében (2002) a bécsi Europa Club vendégeként a háromszéki-erdélyi Kossuth-emlékek felidézése volt az előadói témám, és mondanom sem kell, hogy most, utólag tudtam meg a houstoni székely lánytól, a Lajos Kossuth in North­america cím alatt, hogy - szó szerint idézve - Gyergyócsomafalva (Transyl­vania), statue unveiled Oct. 14 2001, magyarán, Gyergyócsomafalván 2001. október 14-én Kossuth-szobrot lepleztek le. Egy másik oldalon rátalálok a talapzat angol és magyar nyelvû feliratára is.
Ugyanaz a szöveg angol fordításban is olvasható, s erről a lapról tudom meg azt is, hogy Algona városában, Iowa állam Kossuth járásában (Kossuth County) 2001. július 13-án lepleztek le Kossuth-szobrot, New Orleansban 2002. április 6-án avatták a Zenkő által is említett Kossuth-emlékplakettet.
TALAPZATFELIRATOK
Elöl:
KOSSUTH LAJOS
Bal oldal (Templom felé):
ÁLLT
MAROSVÁSÁRHELY F?TERÉN
1899 ÉS 1921 KÖZÖTT
ALKOTTA: KÖLL? MIKLÓS
Jobb oldal:
ÚJRAÁLLÍTTATOTT A BORSOS
MIKLÓS
M?VÉSZETÉÉRT ALAPÍTVÁNY
INDÍTVÁNYÁRA
ÉS GONDOZÁSÁBAN,
A MILLENNIUM ÉVÉBEN,
A NEMZETI EGYSÉG JEGYÉBEN,
A KÁRPÁT-MEDENCEI
MAGYARSÁG ÖSSZEFOGÁSÁVAL.
Újraformázta Sánta Csaba
2001. október 14.

Mielőtt megkérdezném, hogy vajon a szülőföldprogram receptje szerint itthon lévő, a Török Zenkő korosztályához tartozó fiatalok közül ki mennyit tud és mennyit kutat Kossuth Lajos után, nekem kell szégyenkeznem. A houstoni székely lány listáján nem szerepel ugyanis Gyergyócso­mafalva társaságában az ugyancsak 2002-ben állított Kossuth-portrészobor, amelyet Sepsiszentgyörgyön avattunk, holott az avatóbeszédet a Háromszéki Mikes Kelemen nevében éppen én tartottam, de arról társaimmal együtt megfeledkeztem, hogy a Kossuth Lajos címû honlapra, méghozzá a Lajos Kossuth in Northamerica címûre is felkerüljön.
Természetesen, tudok a nagyvilágba szétszóródott, Kossuth és társai, általában a magyarság dolgai iránt érdeklődők és kutatók lelki-lélektani motivációiról is. A magány, a társtalanság, az idegenség minduntalan a szülőföld felé rebbentheti a tekintetet. Feltéve, ha Zenkőhöz, a houstoni székely lányhoz hasonlatos neveltetésûek és lelki alkatúak, mert van olyan is, aki végleg eltûnik a Kossuth-szobrok környékéről, mint beteg szamár a ködben, itthon is, a nagyvilágban is.
Egy pillanatig sem gondolnék arra, hogy a szülőföldön maradás helyett a Zenkő korabeliek az elvándorlás útját válasszák. Először is nincs mindenkinek Nyugaton élő nagybácsija, nagynénje. De akivel megesik, hogy ilyen-olyan ok miatt meg kell válnia rövidebb vagy hosszabb ideig szülőföldjétől, sőt, akik itthon élik a maguk világát, azok számára Török Zenkő hosszú-hosszú Kossuth-listáinak összeállítása példaértékû, mint ahogyan azoké is, akik a Picture Gallery of Lajos Kossuth internetes oldalakat létrehozták és rendszeresen frissítik (http://hungary.ciw.edu/kossuth/gallery).
Az eddigieket meg kell toldanom azzal is, hogy a Háromszék Bika Julira és dr. Gergácz Istvánra utaló általam jegyzett riportját, amint Zenkő Sepsiszentgyörgyön élő édesapja, Török József meséli, leánya Houstonban hamarabb elolvasta, mint szülei idehaza, ahová a lapkihordó a későbbi órákban juttatta el.
A szóban forgó írásban csupán rövid utalások vannak a Katrina pusztításai miatt a mi erdélyi látókörünkből eltûnt New Orleans-i tiszteletbeli magyar konzulra és feleségére.
Észak-amerikai portyán címû riportsorozatom kéziratából másolom át a Török Zenkőnek szánt oldalba:
Bika Julinak és férjének, Gergácz Istvánnak - a New Orleans-i tiszteletbeli magyar konzulnak - menekülniük kellett, otthonukat tönkretette az ár. Információim szerint elsodorta Árpádhont is a vihardagály. Az érdeklődés körébe ugyanis New Orleans, a romantikus nagyváros került, s kevesebb szó esett a térség kisebb településeiről, amelyeket a vihardagály egyszerûen letarolt. Biloxiról láthattunk a televízióban sokkoló képsorokat, amint a házsorok helyén egy-egy szétzúzott deszka­törmelék-halom állt.
Bika Juli New Orleansban a Nyugati Hírlevelet szerkesztette, és évek óta az 1914-ben alapított egyedüli sikeres, máig meglévő Árpádhon történetét, néprajzát, szociográfiai átalakulását tanulmányozta.
Árpádhon 1896-ban alapíttatott három család által, az első tíz évben 17 családra egészül ki a telephely, de 1935-ben már 350 famíliát tartanak nyilván, mintegy 1500 személlyel. A falu lakossága a második világháborúig nem asszimilálódott, jelentős volt a népszaporulat. Kezdetben erdőirtással foglalkoztak, fûrészmalmot mûködtettek, majd a következő évtizedekben rátértek az epertermesztésre. Próbálkoztak szőlőtelepítéssel is - a lakosság egy része Tokaj vidékéről származott -, de a nagy forróság és a páradús levegő miatt minden elrothadt. Az epertermesztést a tökély szintjén mûvelték, értékesítésére szövetkezetet is alapítottak, amely 1908-1975 között mûködött. Az eper aljzatát, hogy a rothadástól megóvják, fenyőtüskével borították.
1969-ig magyarul beszéltek. 1912-ben építették fel a Szent Margit-templomot. A falut egy Alex Bartus nevû református lelkész tartotta egyben és őrizte meg magyarnak. A rohamos asszimiláció 1935-től kezdődik, amikor rákapnak az angol nyelvre. Felbukkannak az első névcserék is: Királyból Kingre váltanak, a Császár nevûek Chauserre hallgatnak, a Vargákból Wargo lesz.
Népviseletüket az idősek emlékezete és leírása alapján alakítják, az alföldi típusú magyar népviselethez, úgy érzik, hogy a megbecsülés és tisztelet jeleként csokornyakkendő dukál. Kedvelt színeik a piros-fehér-zöld. Mikor Bika Juliék Magyarországra indulnak, nagy mennyiségû nemzetiszín szalagot kell vinniük Árpádhonba. Szőlőt nem termesztenek, de a hazulról hozott szüreti báli szokásokat őrzik. (Egyébként Székelyföld burgonyatermesztő övezeteiben is ,,importból? származó szőlővel tartják a szüreti bált.) Szőlő nincs, de magyar bort készítenek, eperből készül, de ,,magyar?, s ez a lényeg. Kolbászüzemet is fenntartanak, minden évben megülik az öregek napját a 75 éven felüliek részvételével. ,,Magasak, egyenesek - állapította meg az előadó -, pedig sok epret szedtek. Kossuth-emlékmûvet állítanak, szívükben magyarok, nyelvükben angolok.?
Gergácz István és Bika Juli Árpádhon sorsát illetően egészen optimista volt. Az állam az iskolafelújításra 200 000 dollárt biztosított. A Gergácz házaspár múzeum létesítését tervezte, jómagam azt vállaltam, hogy a Duna Televízióval, a Dunatáj Alapítvánnyal próbálom összehozni Gergáczékat, hogy a jelentős néprajzi képanyag felhasználásával film is születhessen a mintegy 300 fős településről, akik közül száz 75 évesnél idősebb.
A Magyar Baráti Közösség jövő évi augusztusi reménység-tavi találkozójáról, az Ohio állambeli Kongó egykori magyar település idei felkeresése után Árpádhonba kíván repülni.
Ez talán időszerûbb lenne, mint augusztus 29. előtt, hisz nem csupán amerikai, magyar érdek is lenne, hogy ez a relikvia értékû és állapotú közösség megmaradjon, iskolája, temploma felújítódjék vagy újjáépüljön.
Török Zenkő nem tûnt el tehát a magyarság számára, mint ahogyan az ő huszon­évéhez viszonyítva a 86 éves Gracza Rezső sem, akivel a reménység-tavi ITT-OTT-találkozón együtt lehettem, és cikkemre reagálva Minneapolisból üzeni:
A Katrina nem pusztította el Árpádhont, csak sok kárt tett.
Azt már ismét Zenkő közvetítésével tudtam meg, hogy:
A Luisiana állambeli magyar települést, Árpádhont megtépázta a Katrina hurrikán. A Hungarian Settlement Historical Societyn keresztül segíthetjük őket, a csekkeket a következő névre állítsuk ki és küldjük: HSHS, P. O. Box 1909, Albany, LA 70711.
Az árpádhoniak természetesen a segítséget nem tőlünk várják, hiszen mi is károsultak vagyunk. Nem csak az árvizek miatt.
Az erdélyi székely lány érdeklődő közvetítése is szerepet játszott abban, hogy Bika Juli is életjelt adott magáról:
Kedves L.,
küldök egy képet kívülről és belülről a lakásunkról. Az árpádhoniak jöttek segíteni nekem költözködni, mert teherautó nem volt a városban. Tíz napig próbáltam, amit lehetett, menteni. Kétszer is eljött egy óra járásra az árpádhoni iskolamúzeum intézőnője, Juliana Roberson PETHO, egy alkalommal a testvérét és férjét is hozta. Óriási szervező, nagy segítség volt. Itt se bank, se üzletek, se áram, se víz nincs. Tíz napon át, amit tudtam, megmentettem. Sok képet készítettem, küldök két képet kívülről és belülről a lakásunkról.
Köszönettel és üdvözlettel, Juli
Török Zenkő is károsult a maga módján, éppen a pályaválasztás pillanataiban talált csak ûrt maga körül és maga előtt.
És elutazott a houstoni nagybácsihoz, abba a városba, amelyben az Egyesült Államok ûrkutatási központja található, s ebből következően a Holdon Houston neve volt az első szó, amelyet Neil Armstrong visszajelzett a NASA-nak. Bár nem írja le, de Zenkő üzeneteiből az olvasható ki: magyar vagyok.
Sylvester Lajos
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép