A Baróti Szabó Dávid Középiskola és a Gaál Mózes Általános Iskola testnevelési katedrája elfogadhatatlannak tartja a Barót Város Tanácsa által a kormánytámogatásból és a helyi önkormányzat által épített sportterem használatára vonatkozó mûködési szabályzatot, s ezért nem hajlandó azt aláírni. Mint hangsúlyozzák: számukra a tanítás a fontos, és nem a takarítás vagy egyéb adminisztrációs feladat ellátása.
- A két iskolába hétszázötven tanuló jár, így a régi tornateremben minden egyes testnevelési órán két-három osztály kénytelen nyomorogni. A kormánytámogatással felépült új terem átadása után reménykedni kezdtünk, hogy ezentúl más lesz. Csalódnunk kellett, mert a tanács által elfogadott szabályzat olyan terheket ró ránk, tanárokra, amelyeket nem vagyunk hajlandóak magunkra vállalni. Kifogásoljuk azt, hogy naponta átadási-átvevési jegyzőkönyvet kell készítenünk, hogy nekünk kell takarítanunk, és azt, hogy nem használhatjuk a felszerelést és mindegyik öltözőt. Kérdezem én: miként vegyem rá az iskola takarítónőit, hogy a megszabott normájuk felett egy más tulajdonában levő helyiségben dolgozzanak, vagy én, a tanár végezzem-e el a munkát? A négy öltözőből miért csak kettőt használhatunk? Csak nem azért, mert a város vezetése azt tartja normálisnak, ha az ötödikes és a végzős lányok egy helyen vetkőznek?! Azt sajnálom igazán, hogy a város vezetése fontosabbnak tartja a sportterem fizető vendégeit, s a létesítmény inkább mint kereskedelmi társaság mûködik, s nem mint a Barót fejlődéséhez aktívan hozzájáruló intézmény. Ilyen körülmények között inkább nem is tesszük be lábunkat a terembe, pedig eredményeink - csak a legértékesebbeket említem: kézilabdázóink, kispályás labdarúgóink és sakkcsapatunk megyei első - igazán feljogosítanak arra - nyilatkozta a két iskola szakkatedrájának nevében Bartha Imre tanár.
A kérdést más szemszögből néző és az önkormányzat érdekeit szem előtt tartó Nagy István polgármester véleménye: Sok a pontatlanság a tanár úr nyilatkozatában, a Gaál Mózes Általános Iskolának marad teljes egészében a régi tornaterem, ő tehát nincs a protokollumot aláírni köteles felek közt, sőt, még a Baróti Szabó Dávid testnevelő szakkatedrája sem - mindez az iskola vezetőségének a feladata. A testnevelő tanároknak pedig az óratartás és az óra alatti felügyelet a kötelessége, nem pedig a takarítás vagy egyéb adminisztrációs feladat ellátása, ezekről a kérdésekről is az iskola vezetőségének kell döntenie. A város vezetése fontosnak tartja minden polgára egészséges életmódvitelét, tehát a sportoláshoz való jogát is biztosítani akarja, a szimbolikus bérleti díjak a sportcsarnok karbantartását és modernizálását szolgálják/pótolják.
Az érvényben levő törvények értelmében a sportterem Barót város tulajdonát képezi, és mûködési szabályzatával összhangban az adminisztrálási jogával is a városi tanács bír. Normális is, hogy így legyen, hiszen felépítése során az önrészt - több mint egymilliárd régi lej - a költségvetésből fedeztük, továbbá ez idáig mintegy 340 millió értékben sporteszközöket, valamint bútorzatot vásároltunk. A 2005. február 24-én hozott 2005/18-as tanácshatározat értelmében a Baróti Szabó Dávid Középiskola munkanapokon 7.45-16 óráig ingyenesen használhatja a létesítményt. Továbbá használhatja az eszközöket, sportfelszereléseket. A termet multifunkcionális létesítménynek képzeltük el, melyet használhat diák, nem diák egyaránt. Ezt a határozatot magam kezdeményeztem abból a meggondolásból, hogy a sportterem által nyújtott lehetőségek, a polgármesteri hivatal által vásárolt kellékek és eszközök a líceumi és szakoktatásban részesülő diákok érdekeit (is) szolgálják. Csalódottan tapasztaltam, hogy a diákokat jogilag képviselő intézményvezető, Dimény János a kérdést személyes ambíciójaként kezeli, nem írja alá a törvényes protokollumot, ehelyett a diákokat olyan dolgokba ráncigálja bele, amelyeket kiskorú gyermekeknek nincs, ahogy elutasítaniuk. Itt elsősorban arra gondolok, hogy iskolaidőben, tanítási folyamat alatt üres lapok aláírattatásával vette rá a diákokat, hogy kérvényezzék a testnevelés oktatásának áthelyezését a sportterembe, s ezáltal mind a tanárban, mind a diákban ellenszenvet keltsen az önkormányzattal és annak döntésével, illetve a polgármester személyével szemben. Ezt támasztja alá véleményem szerint az is, hogy a kérdésben nem maga Dimény János igazgató úr nyilatkozik, hanem Bartha Imre tanár urat tolja előtérbe, akinek semmilyen adminisztrációs feladata sincs. A kérdés megoldása - hogy sportnyelven fejezzem ki magam - az ő térfelükön van. Amikor láttam, hogy az új tanév kezdetével a Baróti Szabó Dávid Középiskola vezetősége nem szorgalmazza a terem átvevését, az igazgató úrnak átküldtem egy a tanácshatározat szellemével tartalmilag és formailag megegyező protokollumot, amely szerint ingyenesen és biztonságos körülmények közt használhatják a sporttermet, de ezt még a mai napig nem írta alá. Pedig az semmi ördöngösséget nem tartalmazott, mindössze annyit kértünk, hogy ha a termet tisztán adjuk át, tisztán kapjuk vissza, és a tanítás során rongálás ne történjen. Ez - mint mondják - nem fog többletfeladatot jelenteni, hiszen amint az iskola vezetősége aláírja a protokollumot, a régi tornaterem takarítása csak az általános iskola feladata lesz, tehát a középiskolánál felszabadul egy munkahely. Megjegyzem, a líceumnak három takarítója van, és összesen 13,5 nem didaktikai személyzettel rendelkezik, melyet szintén határozattal hagyott jóvá a városi tanács. Az öltözők felének időnkénti bezárásáról csak annyit jegyeznék meg, hogy azt a rongálások elkerülése érdekében láttuk így jónak, a két öltöző (lány és fiú) elegendő is, hiszen az általános iskolások továbbra is a kis tornatermet használják. Sajnálom, hogy a februári tanácshatározat után legkevesebb heti 40 tornaórától estek el a Baróti Szabó Dávid diákjai, gondolom, kellő igazgatói és vezetőtanácsi ,,láttamozás? eredményeként. Én nem tartom sem magamat, sem a városi tanácsot a diákok közellenségének. A dolgok mögött egyéb húzódik meg: büszkeség, a megszokás hatalma vagy a hatalom megszokása, és nem utolsósorban az iskola valós gondjainak eltussolása.
(hecser)
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.