Sport: Fehér olimpiák

2005. november 14., hétfő, Archívum 2003–2007

Még hat hét, és beköszönt a 2006. olimpiai esztendő. 2006 februárjában ugyanis Torinóban rendezik a XX. téli olimpiai játékokat. Rendezők, sportolók lázasan készülnek. Úgy illik, hogy mi, sportbarátok is felkészüljünk lelkileg, szellemileg a nagy vetélkedőre. Kezdjük hát.
Az istenek atyja, Zeusz, miután legyőzte Kronoszt a világ feletti uralomért vívott csatában, és győzelme emlékére versenyjátékokat rendezett - mely játékokon Apollón, a költészet és a zene istene Hermészt, az istenek hírvivőjét futásban, Arészt, a hadistent pedig ökölvívásban győzte le -, bizonyára nem gondolt, mert nem gondolhatott a napsütötte Olümpia szent ligetében a versenyek kibővítésére, például egy sífutószámmal? Honnan is vett volna havat, na meg sílécet, amikor Héphaisztosz, az istenek kovácsa csak fegyverek, pajzsok gyártásában jeleskedett? Erre valamelyik északi istenségnek ,,kellett volna gondolnia?, de hát ott fent, Északon mások voltak a szokások, ridegebbek az ünneplések.
Így aztán a téli olimpiák eredete nem vész a távoli múlt homályába. Csírája tisztán kivehető az ókori olimpiai játékok felelevenítését célzó törekvések végkicsengésében, amelyben 1894-ben megfogalmazták: a testnevelés ápolása, fejlesztése érdekében és a népek ilyen irányú barátságos érintkezésének előmozdítása érdekében, a hellén olimpia mintájára nagy játékokat rendezzenek, amelyre az összes kultúrnépet meghívják. A nemzetközi olimpiai játékokon a különböző sportágak közül a következők szerepeljenek: a tulajdonképpeni atlétikai sportok? a vízi sportok? a korcsolyázás?
A magot elhintették, a csírázásra, majd a virágzásra még várni kellett. De hogy életképes volt a mag s a csíra, azt bizonyítja az 1908-as első londoni olimpia, mely mûsorára tûzte a korcsolyasportot.
Három évvel később, az 1911-es, Budapesten tartott NOB-kongresszuson az olaszok javaslatára szóba került az önálló téli olimpia megrendezésének gondolata. A javaslat nem nyerte el mindenki tetszését, akik ellenlábasként léptek fel, éppen az északiak voltak. Hogy miért éppen ők? Egyszerû. A svédek már jó ideje négyévenként kiírták, megrendezték az Északi Játékokat, s egy önálló téli olimpia életre hívásával rendezvényük jövőjét látták veszélybe sodorni. Az 1912-es stockholmi olimpián nem is vették fel a játékok programjába a korcsolyázást.
Az északiak makacs ellenállása ellenére a NOB nem ejtette el az olaszok korábbi ötletét, s már az első világháború előtt felvette a téli sportokat a fakultatív olimpiai sportágak közé. A világháborút követő első olimpián aztán nemcsak a korcsolyázást, hanem a jégkorongot is a játékok mûsorába iktatta.
A fehér olimpiák ügye végül is az 1921-es NOB-kongresszuson dőlt el Lausanne-ban, ahol heves viták után eldöntötték: 1924-ben Chamonix lesz a nemzetközi téli sporthét színhelye!
Az északiaknak volt viszont egy kikötése: a chamonix-i eredmények nem számítanak a hivatalos olimpiai bajnokságok közé.
A téli sporthét sikere messze felülmúlta az előzetes számításokat. Ez a siker döntött abban, hogy egy évvel később a NOB végérvényesen az önálló téli olimpiai játékok megrendezése mellett határozott. A chamonix-i sporthetet pedig olimpiai rangra emelte, s mint az első TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOT könyvelte el.
Chamonix
1924. január 24.-1924. február 4.
A hatalmas fehér mezőben Téli Sporthét címet és olimpiai köntöst viselt a chamonix-i rendezvény. A nyári olimpiai játékokhoz hasonlóan olimpiai lángot gyújtottak, a résztvevők olimpiai esküt tettek. A megnyitón 16 ország - közöttük Magyarország is - 293 (ebből 13 nő) versenyzője vonult fel.
A Téli Sporthét programjában öt sportág - mûkorcsolya, gyorskorcsolya, jégkorong, északi sí, bob -, tizennégy versenyszám szerepelt.
Tegyük hozzá mindjárt az elején, hogy az érmekért vívott küzdelmek erősen skandináv-háziverseny jelleget öltöttek. A tizennégy aranyéremből kilencet a skandinávok nyertek, a fennmaradt ötön pedig négy ország - Ausztria, Kanada, Svájc, Egyesült Államok - fiai osztoztak. A skandinávok elsöprő fölényét hangsúlyozza, hogy például a gyorskorcsolya öt versenyszámának tizenöt érmese közül tizennégy (!) skandináv, az északi sí tizenkét érmese közül tizenegy norvég, egy pedig finn.
A Sporthét két hőse kétségtelenül és minden vitát kizáróan a finn gyorskorcsolyázó, Clas Thunberg - aki három arany-, egy ezüst-, egy bronzérem tulajdonosa - és a norvég síző, Thorleif Haug - három arany- és egy bronzéremmel. Mindketten túl voltak már első fiatalságukon, Thunberg harmincegyedik, Haug huszonkilencedik életévét taposta. Mindez nem gátolta Haugot abban, hogy az 50 km-es sífutásban húsz előtte rajtolt ellenfelét megelőzze, hogy a mezőny utolsó helyezettjére, a lengyel Witkowskira két óra negyvenegy percet verjen. Fantasztikus tehetséggel áldotta meg az Isten. A 18 km-es sífutásban például a harmincnegyedikként rajtolt s nyolcadikként érkezett a célba, megelőzve huszonhat versenytársát. Isten adta adottságai mellett keményen is edzett. Sílécen ûzte, kergette a lóvontatású szánokat ereje fogytáig. Thorleif Haug egyébként a sporttörténet első téli olimpiai bajnoka, akinek még életében szobrot emeltek. A Chamonix-ben használt léceit az oslói símúzeumban őrzik és olyan tisztelettel, mint a 2500 éves síléceket.
És még valami, Chamonix-ben mutatkozott be, alig tizenkét évesen, a norvég mûkorcsolyázó lány, Sonja Henie, minden idők egyik legjobb mûkorcsolyázója.

Chamonix bajnokai:
Mûkorcsolya:
Grafström (svéd) - férfi
Plank-Szabó Hermina (ausztriai) - női
Engelmannm Berger (osztrák) - páros
Gyorskorcsolya:
Jewtraw (amerikai) - 500 m
Thunberg (finn) - 1500 m
Thunberg (finn) - 5000 m
Skutnabb (finn) - 10 000 m
Thunberg (finn) - összetett
Északi sí:
Haug (norvég) - 18 km
Haug (norvég) - 50 km
Tullin-Thams (norvég) - síugrás
Haug (norvég) - északi összetett
Bob: Svájc - négyes
Jégkorong: Kanada.

Chamonix éremtáblázata
Norvégia 4 7 7
Finnország 4 3 3
Ausztria 2 1 0
Egyesült Államok 1 2 0
Svájc 1 0 4
Svédország 1 0 0
Kanada 1 0 0
Nagy-Britannia 0 1 2
Franciaország 0 0 1
Belgium 0 0 1
(folytatjuk)
Áros Károly
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép