Össztûz alatt a kisebbségi törvényNemzet-nemzetiség: Két hazugság román részről

2005. november 16., szerda, Archívum 2003–2007

A kilencvenes évek legelejére jellemző nacionalista retorika uralta el ismét a román politikai közéletet. A mumus újra a romániai magyarság, ,,áldozata? pedig a székelyföldi román közösség. A kisebbségi törvény, amely a magyarság többsége számára igen kevésnek tûnik, a románoknak elfogadhatatlanul sok. A jelek szerint az RMDSZ a területi autonómia felé vezető út első állomásán elbukik.
A koalíciós egyezség dacára, a Konzervatív Párt (KP) a kisebbségi törvény ellen szavazott a szenátusban, a Kovászna és Hargita megyei románság vélt érdekeit zászlajára tûzve érvelt az RMDSZ által kidolgozott és a kormány által beterjesztett jogszabály ellen. Dan Voicu­lescu pártja elsősorban azt kifogásolta, hogy a székelyföldi románság helyzetén ront a kisebbségi törvény, és kérte, iktassák be a számbeli kisebbségben élő románok pozitív diszkriminációját is a jogszabályba. Reális képviseletet követelnek számukra, hogy minden helyi és megyei önkormányzatba lehessenek jelen.
Milyen is a háromszéki románság helyzete? Antal Árpád RMDSZ-es képviselő szociológiai tanulmányban térképezte fel a megyében élő románság politikai képviseletét.
A 2002-es népszámlálási adatokból kiderül, az összesen 51 787 román nemzetiségû Kovászna megyei lakos
43 százaléka (22 306) teljesen román vagy többségében román közigazgatási egységben él,
34,47 százaléka (17 851) Sepsiszentgyörgyön és Kovásznán lakik, a megyeszékhelyen öt önkormányzati képviselő, Kovásznán négy jutott be a román pártok színeiben a helyi tanácsokba,
15,9 százalék (8235) magyar többségû közigazgatási egységben él, ám többnyire román többségû faluban, alpolgármesterek és tanácstagok biztosítják képviseletét a helyi közigazgatásban.
A háromszéki románság 93,44 százalékának tehát nem lehet panasza, választott képviselőin keresztül minden esetben beleszólása van települése életébe.
Kézdivásárhelyen és Baróton összesen 1901 román nemzetiségû lakik, és nekik valóban nincs önkormányzati képviselőjük, talán rajtuk segítene a KP javaslata, és él Háromszéken még 2,4 százaléknyi román, különböző magyar településeken. ?k többnyire kis számban, színmagyar falvakban laknak, a felmérés szerint elsősorban a rendőrökről, papokról és családjaikról van szó. Szép számmal akadnak ellenben olyan községek, ahol alig néhány román lakost egy vagy több román párt színeiben bejutott tanácstag képvisel. Barátoson 16 románnak van SZDP-s képviselője, Mikóújfaluban a 43 román két liberális tanácstagot juttatott be, Rétyen 23 román él, de egy SZDP-s és két ökologista képviselő jutott be a tanácsba. Gelencén a 64 román lakost két liberális tanácstag képviseli, és egy roma tanácstagot is választottak a testületbe. A lista hosszan folytatható, de tény, alig néhány eset említhető, amikor egy településen 50-nél több román lakik és a község vezetőségében mindenki magyar. A felmérés szerint a megye 39 községéből 16-ban nincs a román pártoknak képviselete, ezek közül 12-ben a román lakosság aránya három százalék alatti. Ha a háromszázalékos küszöböt vezetik be, a KP javaslata négy községben és két városban oldaná meg a románság képviseletét. Ezzel is magyarázható, hogy akik ismerik a valós helyzetet, a románság helyi képviselői, nem lelkesedtek különösebben a javaslatért. Igaz, nem is érveltek ennek fölöslegessége mellett, pártolókra találtak, így kihasználva a helyzetet, rábólintottak az ötletre.
Keveset tudnak a román politikusok Székelyföldről, az itt élő románság valós helyzetéről, s így igen eredményessé válhat a helyi román civilszervezetek, politikai pártok állandó siránkozása, riogatása. Maroknyi, magát vezetőnek kikiáltó személy ûzi, igen eredményesen, legalább 15, de legtöbb esetben 30-40 éve ezt a játékot, a ,,megélhetési románok?, ahogy igen találóan nevezték őket, bizony sikeres egzisztenciát teremtettek önmaguk számára a Kovászna és Hargita megyei magyar régióban. A Har-Kov jelentés ma is visszaköszön, az akkor kialakított hazug kép nem tûnt el a köztudatból. A régiót egyáltalán vagy csak hírből ismerő románok jelenleg is meg vannak győződve, hogy itt élő testvéreik állandó diszkrimináció áldozatai, kenyeret sem tudnak venni, ha nem magyarul kérik. Könnyû tehát a régi szlogenek felfrissítésével újból indulatokat szítani. Féligazságokra, hazugságokra van szükség, nacionalista húrokat kell pengetni, és kész a hatásos és eredményes retorika.
Két hete kezdődött meg az a rendkívül intenzív kampány, amelyet a helyi román vezetők kezdeményeztek. Memorandumukat egyem­ber­ként írták alá pártállástól, politikai irányvonaltól függetlenül, egymás mellett szerepel a Nagyrománia Párt és a Nemzeti Liberális Párt vezetőjének neve. Nyilatkozataik hangfekvésében akadnak árnyalatnyi különbségek, ám mindenikük üzenete egybecseng: a román nemzeti érdekek, a Székelyföldön élő románság árulója az, aki támogatja, megszavazza a kisebbségi törvényt. Sikeresen kilincseltek, és a hét végén már a székelyföldi románság védelmezőjeként lépett fel az SZDP teljes vezérkara, több demokrata pártvezér fogalmazta meg kételyeit és a Sepsiszentgyörgyre látogató KP-sek is bővítették kisebbségtörvény-ellenes álláspontjukat. Már nemcsak a két megye román lakosságának képviselete vált fontossá, hanem a kulturális autonómia kiiktatása is. Törvényértelmezések hangzanak el minden fórumukon, alkotmányellenesnek titulálják a jogszabályt, hangsúlyozzák, az EU nemcsak nem támogatja, de ellenzi az ilyen jellegû kisebbségvédelmi törekvéseket. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a Székelyföldön a román kormánnyal, államhatalommal párhuzamos autonómiatanácsokat hozzon létre a magyarság, amely minden esetben kötelezővé teszi a magyar nyelv ismeretét, leváltja a román intézményvezetőket, ellehetetleníti a román iskolákat, kulturális intézményeket. Mindezt rendkívül magabiztosan jelenti ki Gheorghe Baciu, megyei DP elnök, s hangsúlyozza alaposan tanulmányozta a törvényt, tudja, hogy eltörli Románia történelemének oktatását, megteremti az autonómia alapjait. ,,Azért van szükségük a magyaroknak erre, hogy megkerülhessék Bukarestet, és csak Budapesttel tartsák majd a kapcsolatot? - jelenti ki, és értelmezéséből újra visszaköszön az autonómiamumus, amely nem önrendelkezést, de minden szempontból a román államtól független magyar területet jelent az ország szívében.
Úgy tûnik, szinte fölösleges cáfolni a kisebbsé­gi­törvény-ellenes román érveket, hisz igen sarkított, rosszindulatú értelmezések, nagyon távol állnak a valóságtól. Sajnos ennek ellenére hatásosak, mert az emberek nagy része nem ismerheti a jogszabályt, nem bonyolódhat törvényértelmezésekbe, nincs erre lehetősége, szaktudása.
A székelyföldi románság vezetői és az őket pártfogoló, nacionalista politikát meglovagoló politikusok két hazugságra építik kisebbsé­gi­törvény-ellenes retorikájukat. A székelyföldi románság ,,tra­gikus? helyzetére és a jog­szabály kiforgatott, valótlan értelmezésére. Az RMDSZ pedig nagy hibát követ el, mert úgy érzi, fölösleges cáfolnia. Függetlenül attól, hogy kormányon marad vagy sem - márpedig a jelek szerint marad, bármi történik a kisebbségi törvénnyel - az egyre erősödő magyarellenes közhangulat nem tesz jót Románia nemzetközi megítélésének, de még többet árt az erdélyi magyarságnak. Ha nem sikerül elfogadtatni ezt a kompromisszumoktól terhes, minimalista jogszabályt, milyen esély van a megmaradást szavatoló székelyföldi autonómiára? - tehetjük fel sokan a kérdést. Az egyre fogyatkozó magyarság számára a válasz lehangoló lehet.
Farkas Réka
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép