A magyar közélet fölött szárnyát tépik, csattogtatják valami emberi formát öltött ragadozó madarak: Budapesten, a Böszörményi út és az Istenhegyi út sarkán a II. világháborúban elesett áldozatokra emlékeztető, turulmadaras emlékmûvet akarják némely kormánypárti politikusok elreptetni. Mitnyan György, a budai 12. kerület polgármestere a turulmadár védelmében az avatóünnepségen szólt arról is, hogy különösen Erdélyben gyakori a turulszobor, vagyis a kerecsensólyom a nemzet létét jelképezi, az eredetmondák legfőbb alakja, amely honfoglaló őseink hitvilágában jelenik meg először, és végigkíséri a magyar történelmet.
Mitnyan György véleményét magunk is megerősíthetjük, szóltunk is annak rendje s módja szerint a turulmadár védelmében. Mivel ennek az érintett eszdéeszes és szocialista körökben kevés foganatja volt, s a turulellenességben jeleskedő Ungár Klárának, aki a maga jó hírének keltésével nemegyszer hökkentett meg, jó lenne tudomására hozni, hogy itt, Székelyföldön, ahol a turul a leginkább honos, megszámlálni is sok turulmadaras emlékmû áll. Hinni szeretnők, hogy a hozzá hasonló harcias amazonok az itteni magyarokat a pokol fenekére kívánó erőkkel összefogva nem reptetik el. Bár Teleki Pál szobrának budai számûzetése, Wass Albert szobrának betiltása után minden lehetséges, ami a magyarság kárára történik.
De addig is, míg a turulellenes kampány hozzánk is begyûrûzik, olvassunk bele Czakó Gábornak a Magyar Nemzet november 10-i számában közölt jegyzetébe - Anarchisták liberális álcában -, amelynek mértéktartó indulatosságán ennyi bornírtság után nincs okunk csodálkozni.
,,Még a múlt században egy divatjamúlt politikai mozgalom néhány csoportja megpróbálta kisajátítatni történelmünk néhány szép jelképét: az Árpádok zászlaját és állatát, a turulmadarat. Ennek a politikai irányzatnak a pártjára állt most hangos szóval egy szintén mulandó politikai csoport, az önmagát liberális álcában előadó anarchisták pártja, közismert nevén az SZDSZ. Dühös szóval hirdeti és mérges politikai akciózást folytat a Turul Szövetség és a nyilasok foglalásának szentesítése végett: ha már így esett, akkor a turul legyen Hitler magyarországi csicskásainak örök birtoka, a magyarok többé ezt a jelképet nem használhatják. Emlékmûvön, jelvényen nem szerepeltethetik. Hamarosan megindulnak talán demokratikus bombáikkal, ollóikkal és kábítószereikkel, hogy felrobbantsák Kárpát-medence-szerte a királyi madár ábrázolásait, levágják a határőrök, a nemzetvédelmisek egyenruháiról, a települések és intézmények címereiből, a tankönyvekből, Emese álmából, és kibódítsák a szívekből.?
Paulik András a Gondolában közölt riportjában - Turul: egy vitatott madár Budán - újraidézi a turulos szobor felavatásának történetét, a kerületi polgármester beszédéből kiemeli Göncz Árpádnak, a Köztársaság akkori elnökének 1992-ben a tatabányai turulszobor avatásán mondott értékelését: ,,Jó, hogy az új évezred küszöbén is itt van velünk ez a turulmadár, ha jelképesen is, de azt hirdeti, hogy a magyarság megőrizte hazáját, magyarságát.?
Októberben SZDSZ-politikusok próbáltak sajtótájékoztatót tartani a turul szárnyai alatt - Ungár Klára és Gusztos Péter -, de madárijesztő beszédeiket nem tudták elmondani, mert a felháborodott helyi lakosok elzavarták a helyszínről őket. Szórakoztató, vagy inkább elgondolkodtató-e az, hogy éppen annak a madárnak a szárnya alá álltak be, amelyet azért akarnak elreptetni, mert - mondták - a szélsőséges elemek fogják azokat a szárnyakat gyülekezési helyként használni.
Paulik András a továbbiakban elemzi a turul szerepét őseink hiedelemvilágában, amellyel egyszerûen agyoncsapja a turulellenes liberális ,,felkelést?. A turulellenes ricsaj önmagában is kisszerû, otromba és ízléstelen, és különösen azzá válik, ha az ország s a magyar nép megoldatlan gondjainak és alig kivédhető bajainak tömkelegével vetjük egybe.
Vajon ezek a magukat keselyûnek képzelő politikai ragadozók, a magyarság szimbólumainak levadászását abbahagyni nem óhajtók a bronzmadár tolltépésével akarják vékony dongájú pártjukat a parlamenti bejutási küszöb fölé reptetni?
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.