Közeledik az ,,eurocsatlakozás? pillanata. A kaszálnivaló nagyon sok, de a kaszás kevés, más szóval: Románia paraszttársadalma - és közöttük mi is - felkészületlen mind a termelés, mind az elkövetkező könyörtelen versenyhelyzet tekintetében.
Teljesen hiányzik a föld bonitásának (minőségének) a meghatározása, a parasztgazdaságok felmérése, a tagosításról ne is beszéljünk, de az euronormáknak megfelelő farmok (kevés kivétellel), terménygazdaságok kialakulása is késik. Az állami támogatás szûkül, az új adózási rendszer bevezetése csak pillanatok kérdése, az energiaárak robbanása már bizonyos, csak az általunk megtermelt mezőgazdasági termékek ára bizonytalan - sőt, folyamatosan csökken -, a létező kedvezményrendszer pedig már rég nem a mi malmunkra hajtja a vizet, csak nem akarjuk észrevenni.
Amit szûkebb pátriánkban a múltban elértünk, s amit székely nyakasságunknak, kitartásunknak köszönhetünk, ma már nem elég. Az alulról megindult szervezkedés mellett hiányzik az igazi összefogás, a termelői szövetkezet, a bankrendszer, vagyis a Hangya szövetkezet. És hiányzik a mezőgazdasági kamara, mely velünk, a saját érdekünkben tervez, irányít, és felemelkedésünkért küzd. Márpedig meg kell értenünk: csak az a miénk, amit mi termelünk, mi dolgozunk fel, és mi is értékesítünk. Mennyiséget, minőséget követel nem csak az unió, a globalizáció, de a megmaradás törvénye is.
Nagyon jó, hogy gombamódra alakulnak az egyesületek, érdekvédelmi csoportok, de az unióban ez kevés. A lemaradás a fejlett Európához képest évszázadnyi, ha tovább is így haladunk: behozhatatlan. Ezért kell a támogatási rendszert, a felkészülést, az információáramlást összehangoló, a gazdálkodás jövőképének kialakítására hivatott, egy egész térséget átölelő mezőgazdasági kamara létrehozása és mûködtetése. De ehhez az egyéni, szûk érdekeket, a rövidlátást a szemétkosárba kell seperni.
Segíts magadon, és az Isten is megsegít. Itt vannak a hosszú téli esték, csak rajtunk múlik - a legkisebb gazdálkodótól a sikeres farmerig, a méhészegyesülettől a legnagyobb közbirtokosságig, a kecsketartótól a csigatenyésztőig -, hogy a rendelkezésünkre álló nagyon rövid idő alatt szervezkedjünk, mert csak így tudunk megmaradni, támogatáshoz jutni, jövőt építeni.
Vitaindítónak szánt írásom, remélem, nem talál süket fülekre. Ideje, hogy a háromszéki gazdálkodás iránt aggódó egyesületek elnökei, szakembergárdája, tenni akaró fiataljai és öregjei találkozzanak, és lépjenek saját érdekünkben, de a sikeres csatlakozás reményében is.
Bíró Zoltán árkosi biogazdász
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.