
A falu bekötőútja eléggé meredek lejtőn kapaszkodik fel a bodzafordulói előhegyek lábához. Ez alkalommal azonban egy merőben másféle kapaszkodóról lesz szó, arról, melyet most a faluközösség keres. Minket a falubajokat meghallgatni hívtak oda - ahol mind kilátástalanabb az öregedő emberöltő számára a föld megmûvelésének lehetősége, az erdők dolgában sem a legjobbak a hírek, s a megdőlt templomot is menteni kellene, életveszélyessé vált, megtiltották benne az istentiszteletet.
Hó alatt szunnyad
Kora reggel csak a kéményekből emelkedő füstoszlopok jelzik, hogy él a falu. A betérőnél a legnagyobb a füst: korán érő cefréből párolják a pálinkát a híres feldobolyi főzdében. Jellegzetes szagát szerte-széjjel hordja a szél. A kazán mellett ifj. Damó Lacika őrködik, aki - szavai szerint - törzskönyves feldobolyi. A főzőmester házon kívül, s mert a falu élete felől érdeklődünk, felfelé irányítanak, merthogy a főzde körül rózsaszínûbb a mindenkori életkép.
Lőrincz István falufelelős, tanácstag a kapujában vár. ? a kapocs a faluközösség és a borosnyói önkormányzat között. Ódzkodik, hogy panasszal kezdje mondanivalóját. Mindhiába, mert jó hírből egyre kevesebb.
Azt már mi is tudtuk, hogy sok feldobolyi adós maradt ígéretével. A Román Szociális Fejlesztési Alap pénzéből kiváló bekötőút épült a falucska felé, és a munkálat önrésze az úttest melletti vízlefolyók közmunkával való megásása-elkészítése lett volna. Bárki láthatja, ,,foghíjas? a sánc. Márpedig ez egyik feltétele az úttest védelmének.
- Mi a helyzet a sánccal, melyet a szerződésben vállalt a falu? - kérdeztük.
- Restelkedve kell elmondanom, hogy nagyon kevés azoknak a száma, akik ezt a feladatot végrehajtották. Nevet nem mondok, nem akarom személyesíteni, de az bizonyos, hogy ez ránk nézve szégyen.
Igen, úgy néz ki, hogy egyszer volt Budán kutyavásár. Kár, mert a fejlesztési alap pénzéből más faluban is van és lesz útépítés, s ha ott is így viszonyulnak a dolgokhoz, bizalmatlan lesz az alap mihozzánk.
A képviselő gondjaikat sorolta. Aggódik, hogy egyre romlik a falu utcáinak a burkolata. Ebben az évben csak a Büdöskút felé tudtak költségvetési alapokból néhány kocsi kavicsot vinni. Annak is örvendtek, a környék fiataljai azonnal el is terítették.
- A tanács munkára alkalmas embereket alkalmaz a munkaügy segítségével, s azok között néhány dobolyi is lesz - folytatta Lőrincz. - Mindenkinek jól fogna bár a minimáljövedelem. Az általam javasolt személyek között fogattal rendelkezők is vannak, akiknek a segítségével ki lehetne foltozni az utcák gödreit. Volna munka itt bőven, mert a mezei utakon is javítani kellene, s a hidak alól is ki kellene kotorni a hordalékot. Itt munka rengeteg van. Kultúrházunkon is lenne valamelyes javítanivaló, az esővízcsatornákat kellene kicserélni. Egy épületnél ez nagyon fontos. Épület-épület, de a mûvelődés is fontos lenne. Jön a tél. Van egypár fiatal, de ingáznak. Az igazság az, hogy nincs, aki be tudna tanítani egy színdarabot, a miénk olyan kultúrház most, hogy csak halotti torokra és kínálmációkra szolgál. Ki van öregedve a falu?
- Van-e gond a helybeli magyar anyanyelvû cigánysággal? Lélekszámuk tetemes. A 2002-es népszámlálás alkalmával csupán három személy vallotta magát cigánynak, a többi magyarnak érzi magát, és ezt is diktálta be.
- Nem mondhatnám, hogy különös gond van velük. Sújtja őket a szegénység. A szociális segélyért meg kell dolgozni. Sajnos, ezt nem nagyon értik meg, és ha komolyabb munkát kell végezni, az alpolgármester segítségével kell hogy felszólíttassam őket. Egy hidat csináltattam velük, takaríttattam a temetőben, a Temető utcában, a templom, az iskola és kultúrház körül. Fákat vágtunk ki, aprózták az ágakat, falevelet szedtek össze.
Gondot okoz - különösen, hogy megnyúltak az éjszakák - a közvilágítás. Feldoboly jelenleg teljesen sötétben van. Húsz égő közül egy sem mûködik. Ez közbiztonsági szempontból is veszélyes. Ígéretet kaptak arra, hogy a legfontosabb helyekre - utcaelágazások, a Csorgó, a szobor stb. - égőket szerelnek. És ott a szemét ügye is. Van kijelölt hely, de ha szemmel nem kíséri az ember azt, aki szemetet visz, oda dobja, ahova találja? Sajnos, még itt tartunk.
A tejjel kapcsolatosan is panaszt hallottunk Feldobolyban. A Covalactnak gyûjtenek a faluban, s a begyûjtött tej minőségét az egész tejmennyiség viszonylatában határozzák meg - mondták. Így egységes áron fizetnek annak is, akinek jobb a teje, annak is, akinek gyengébb. Sajnos, a csarnokos nem volt otthon, a lehetőségekről nem volt alkalmunk érdeklődni.
Föld, föld és föld?
Néhány dobolyi is letett az új földosztó bizottság asztalára igénylő papírokat a 247-es törvény értelmében, de a képviselő szerint ezek tárgyalására még nem került sor.
- A legnagyobb gond minálunk - folytatta -, hogy jól fogna ennek a falunak egy olyan tehetősebb személy, farmer, aki több földterületet venne bérbe, kaszálókat például legelőnek, ugyanis az a helyzet, hogy öregedik ki a falu, gyengül a kézi munkaerő, de a tulajdonosok ragaszkodnak még az ősök által megszerzett javakhoz. Majdnem mindenki beleegyezne még egy ilyen bérmûveléses menetbe. Nincs gépi erő, kevés a nyugdíj, abból nem lehet földet mûvelni. Nagy a határ, vagy 430 hektár. Ebből már mûvel Kusztura úr, de a maradékból jutna elég, mert a falu maga nem tud megmûvelni ötven hektárnál többet.
- De ott van Kusztura Vilmos úr!
- Kusztura úrnak van elég föld, amelyen dolgozik, ő többet nem vállal. Neki 120 hektár bőven elég. Vele meg is vagyunk elégedve, mindig megadta azt, amit ígért. Még olyan is volt, aki a jövő évi termés kontójára kért juttatást. ? adott egy hektár után 450 kiló búzát, s ha valaki annak az árát kérte, 300 000 régi lejt a búza mázsájáért. Én újabb bérlőmenetet nem merek kezdeményezni, mert odaadtunk vagy 60 hektárt mûvelésre a Zágonban lakó Török Zoltánnak, aki szerint nem volt megfelelő a termés, nem adta meg azt, amit ígért, és én szégyenben maradtam az emberek előtt. Biztatnak, hogy tetessem ki a Háromszékbe. Erre sem vállalkoztam. Hátha ez a cikk most kihorgászik nekünk egy vállalkozót? Szerkesztő úr, érzi maga azt, hogy ez egy nagyon fontos dolog? Messze mutat a jövő felé. Nem mindegy, hogy ki mûvel itt földet, az sem, hogy kinek kell esetleg kényszerből fél áron eladnia vagyonát a dobolyi embernek.
Mit ér a dobolyi erdő-közbirtokosság?
A kérdés azért tûnik hirtelen érthetetlennek, mert egy közel száz hektárra terjedő közös vagyonról van szó, melybe a lepergett évtizedek alatt bizony jócskán ,,termett? legelős terület is. S mert a tagok számára kevés a hozadéka, őket egyre kevésbé érdekli a közbirtokosság sorsa. Annyira, hogy szinte lehetetlen itt döntőképes közgyûlést tartani. A cenzorbizottság elnöke, Lőrincz István elmondta, hogy majdnem semmit sem tud a birtokosság tevékenységéről. ?t nem tájékoztatták. Úgy gondoltuk, hogy túl a te-mondákon az elnököt, Dobolyi Ernőt szólaltatjuk meg, hisz ő mindig vállalta nyilatkozatait.
- Van-e még jussa a birtokosságnak a 247-es törvény értelmében?
- Van, mintegy 213 hektárnyi, s erről a bizonylatokat letettük a földosztó bizottsághoz. Ebben benne van az a Gyertyánosi rész is, ami vita tárgyát képezte az elmúlt években. Összesen volt 463 hektár, és 248 hekárt megkaptunk. (Ebben van 150 hektár legelőnk is, amit eladtunk a nagypataki juhpásztornak.) Akkor névsorral csak ennyit tudtunk bizonytani. De sajnos még nem került oda a dolog, hogy a mi igénylésünket is megtárgyalja a községi földosztó bizottság. Ebben a csomagban volt benne az is, amit az egyházak visszaigényeltek. Mert a tagok zöme városon lakik, a közgyûlés úgy határozott, hogy mi fakitermeléssel nem foglalkozunk. Lábon eladjuk a fát, és az értékét kiosztjuk a tagok között. Mégis meggyûlt a bajunk, mert aki megvásárolta, mindent kitalál, hogy húzhassa-halaszthassa fizetést. A nagypatakiak adtak a legelőért 60 millió lej előleget, de még 80 millióval ők is tartoznak. Azt mondták, legyünk nyugodtak, megadják, de egyelőre nincsen pénzük. Ami a fát illeti: abból 350 köbméter volt lebélyegezve, meg is vette egy kovásznai cég. Most soron lenne egy beszámoló közgyûlés. Az idegenben lakók nem jönnek el, de az itteniekre számítunk, hogy döntőképesek legyünk. Az az egy jó pontunk van, hogy adósságunk nincsen. Tehát ér valamit - és nem is keveset - a dobolyi közbirtokosság.
Feldobolyi ferde templom
Semmi gúny vagy humor ebben - sajnos, megdőlt a mûemlék értékû református templom ősi épülete. Egy évig szolgált ebben a gyülekezetben t. Németh Zoltán lelkipásztor, de a főhatóság Nagyborosnyóra helyezte. Szolgálati helyén kerestük fel, hadd szóljon a mûemlék helyzetéről, a gyülekezetről, annál is inkább, mert jelenleg is feldobolyi beszolgáló lelkipásztor. Ott a lelkészi állás megüresedett.
- A gyülekezet lélekszáma most 166. Mert a templomban letiltották az istentiszteleteket, az egyházközség imateremmé alakította a kántori lakot. Erre a célra 60 millió lejt kaptunk a vallásügyi főtitkárságtól. Ebből szereztük be az épületanyagot, a hívek kalákában dolgoztak. 2006-ban folytatni akarjuk. Be kell fejezni az épületben levő két oldalszobát és elvégezni az épület külső pucolását.
Remélik, jövőben a szállítási minisztérium finanszírozni fog egy olyan tervezetet, melynek alapján meglesz a templom tartószerkezetét képező építmény. Bevonnák ebbe a munkába a mûemlékvédelmieket és a megyei tanácsot is.
Amint a lelkész elmondta, a polgármesteri hivatalnál készült egy közös jegyzőkönyv, amelyet az építésügyi főhatóság és a mûemlékvédők képviselete írt alá. A templom most le van zárva, területére bemenni tilos. A nyáron itt volt egy nagyobb komisszió. Született egy szándéknyilatkozat az egyházkerületi főjegyző jelenlétében, hogy a templomot ki kell javítani. A megyei tanács anyagi alapokat ígért a dokumentáció elkészítéséhez.
A lelkésszel folytatott beszélgetéskor az is körvonalazódott, hogy a jövő év egyik célkitûzése, kapaszkodója az lesz, hogy felújítsák régi kapcsolataikat a magyarhoni Hevessel.
Kisgyörgy Zoltán