RiportMagyar cigánynak maradni a roma tengerben

2005. december 3., szombat, Archívum 2003–2007

A tenger - ebben az esetben - masszívan román ajkú romaközösséget jelent, mint amilyen megyénkben Magyarhermány, Székelyszáldobos, Bölönpatak, Nyáraspatak, Előpatak, Hete és így tovább. Nincsen matriarchátus a cigányság körében, de legtöbb esetben az anya az - kissé természetes is -, aki magyarul tanítja a már motyogni akaró purdéját. Van számos magyar cigány család roma-telepeken. Vegyesen, de kevésbé keveredve, és eléggé békésen élnek egymás mellett, például a nagyon heterogén összetételû és leromlott Köpecbánya-telepen. Nem csinálnak ebből különösebb gondot, nagyobb kapocs a bőrük alatti barna pigmentszemcse. Előpatakon nem egy család magyar cigányként szórványban él, nem volt mitől félniük-tartaniuk, a választások alkalmával, a tulipánra ütötték a bélyegzőt.
Hovatartozás alapján nálunk, Kovászna megyében magyar és román anyanyelvû cigányságról beszélhetünk. Sajnos kevesen tartották meg eredeti cigány anyanyelvüket. Ha rápillantunk a 2002-s népszámlálás megyei adataira, azt vesszük észre, hogy Háromszékről eltûnt a cigányság! A megye 222 449 lakójából hivatalosan csak 157 (!) vallotta meg cigányságát. A vallásfelekezetekről szóló kimutatáson azonban 3131 pünk­ös­dista vallású személy szerepel. Nos, ezeknek nagy százaléka biztonsággal román ajkú cigány, hisz a rendszerváltás utáni pünkösdista felekezeti térítésről már többet tudunk. Arról is tudunk, hogy a ma­gyarul be­­­­­­szélő cigá­nyok Baróton, Nagy­borosnyón, Gidófalván, Besenyőn, Dálnokon, Ko­vász­nán és másutt magyarnak val­lották magukat, a magyar nemzetiségû polgármesterektől reméltek valamicskét. Fordítva is így mû­ködik ez Előpatakon, Hetében, Erősdön, Magyarhermányban, Székely­szál­do­boson, hogy ne említsük a Bodza-vidéket. Érdekes az, hogy pártok között még igen, de az anyanyelv szerinti megosztás tekintetében már nem lehetett őket - tokányolással sem - más nemzetpárt-politikai oldalra csábítani.
Előpatakon ásványvizes palackjainkat töltögettük, amikor szép székelyes tájszólással hozzánk szól egy szőke cigány kislány:
- Segítsek-e?
- Igen! - mondottuk - s ketten töltöttük a flakonokat.
- Hogy hívnak?
- Lepedát Adriána. Így írják a nevemet, magyarul - hangsúlyozta. ? román ­osztályba jár, mert Előpatakon nincsen magyar iskola.
- Ha vóna, akkor inkább oda járnék. Így es jó! - kontrázott rá még egyszer.
- Miért?.
- Mert én két nyelven tudok beszélni! Az es valami, igaz-e? Lássa-e, a tanyítók gréván vannak, mi kódulunk. Én két nyelven es tudok kódulni! Aki magyar, az nekem biztos ad valamit, s a rományét es elfogadom... Egyszer-egyszer megsajnálnak.
Lepedát Róza egy seprûkötő román cigánnyal él Előpatakon.
- Maga ne foglalkozzon vele - mondotta élettársáról. - Jó ember, mert handikápát. ? se nem oszt, se nem szoroz. Itt én viszem a menetet. Nyolc unokámat - mind magyart - én nevelem ebből a nyomorúságból. De mindegyik tud magyarul! Szóljon az árapataki primárnak, hogy adjon valami kátránypapírt, fedjem bé a házat, mert jön a rossz idő..., ?sze megígérte a vicse. Én úgy tudom, ha a magyar ember valamit megígér, azt meg es teszi. Ez a legényke olyan fáin, ne, de háromszor megbuktatták, kimaradt. De magyar cigánykölyök...
- Mi a neved te?
- Lepedát Gruja - felelte. - Én es magyar vagyok... bácsi... adjon egy lejecskét...
*
Hete. Román cigánytenger Árapatak és Előpatak között, fenn a Szenestőke és a Sípos-hegy között. Nyomortanya. Ritka az a ház, melynek ablakában üveg lenne... mûanyagfólia. Magyart keresünk.
- Jaj, van itt Borzos Gyuri s a felesége, ő is magyar!
- ? a ,,primár? - mondják -, a líder... hetyei cigányok főnöke.
- Engem meghallgatnak a hivatalos urak. Feleségem, Kosko­dár Rozália, ő is magyar, Illye­falván született, én itt Hetyében - áll elé Borzos. - Kérem, azt maga tudja meg, ahány nyelv, annyi ember... Volt itt még egy magyar cigány. Tíz gyermeke maradt, de abból már egy sem tud magyarul... no, az milyen magyar ­cigány? Lehet itt akármilyen az ember, nem ez a baj. Engedje meg, hogy csak egyet mondjak meg a bajok közül magának: azt, hogy 67 ház van itt, rengeteg emberrel, s mind egy kútból iszunk... kinek fáj ez? Itt kezdődik a baj.
Nagyborosnyó. - Ide figyeljen, kicsidúr - mondja egy nagy­borosnyói cigány legény. - Ha valaki nem hiszi, hogy én magyar cigány vagyok, én a bicskát mind magamba verem, értette-e? No? Ez a helyzet. Van magyar cigánybecsület is. Nézze: én, ha valamit megígérek, az szent, még akkor is, ha az ég leszakad, s a rágtató ráksúly kieszi a szemem kupáját. No ez a magyar cigánybecsület! Gyermekeim is ebben a szellemben élnek: tanulnak, mûvelődnek. Kérdezze meg a borosnyói iskola igazgatóját... Mi többségben vagyunk Nagy­borosnyón. Itt miénk a szó. Amikor a választás volt, mi a mai primárra, Bartha Lászlóra szavaztunk... A magyarok nem tudták volna megválasztani. Azt mondtuk: Főnök, maga legyen nyugodt. Magát mi megválasztjuk... Az a sok gamat magyar mind maga ellen van. Itt a miénk a szó! Mert Lacika jó magyar ember... s nem gyûlöli a cigányt...a magyar cigányt!
Kisgyörgy Zoltán
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép