ÖsszefüggésekGazdakör: A génmódosításról közérthetően

2005. december 13., kedd, Archívum 2003–2007

Korunk embere már-már agybajt kap a rázúduló információk özönétől. Az ilyenképpen ,,felvilágosított? ember éppen ezért kerül az egyre zavarosabb, számára a tudomány fogalmaival operáló hírközlők olykor egymásnak ellentmondó állításai össztüzébe. A média érdekelt a szenzációk tálalásában. Az írott és képi média kegyetlen versenyében csak a szenzáció ragadja meg az olvasó-néző figyelmét. A létért való küzdelmében nincs ideje elmélyült és időigényes, alapismereteket elváró tájékozódásra. Így vagyunk napjaink dilemmatikus kérdésével is: a génmódosított mezőgazdasági, élelmiszer-nyersanyagokkal összefüggő hírekkel.
Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas tudósunk írja (Ember és természet, 1970): ,,Századokon át az volt az ember fő gondja, milyen lesz az élet a halál után. Úgy látszik, ma először arra kell válaszokat keresnünk, milyen lesz az élet a halál előtt.?
Hogy milyen lesz az életünk a halál előtt, az igen sok tényezőtől függ. Valamennyit napirenden tartanak a hírközlő források. Nézzük csak ezúttal a génmanipulált mezőgazdasági termények kérdését. Többé-kevésbé mindenki olvasott arról a lehetőségről, a sejtbiotechnikáról, amely lehetővé teszi egyes sajátos tulajdonságokat hordozó gének (géncsoportok) átvitelét az élőlények génállományába, illetve ezek részleges helyettesítését. A növénytermesztés ez idáig (és még most is) egyes termesztett növények számunkra kedvező tulajdonságait időigényes nemesítési eljárással fejlesztette (fejleszti) ki. Az esetek többségében fajidegen géneket, géncsoportokat átvive sokkal hamarabb elérjük a kívánt eredményt. De ez a növény már nem ugyanaz, mint a kiinduló faj (fajta)! Ha pedig áttelepítés után rossz helyre (locus) jut a gén(csoport), akkor ez a fogyasztóra ártalmas lehet. És ami a legfontosabb: a rövidített ,,út? nem teszi lehetővé az eredmény kiértékelését.
Európában jelenleg törvény szabályozza a géntechnikával történő beavatkozást. Elsősorban a kukoricatermesztés kapcsán erősödött indulatossá a vita, de adatok vannak arra is, hogy a burgonya károsítókkal szembeni ellenállóságát felerősítő génátvitel magát a gumót is (nemcsak a zöld részeket) solanintartalmúvá tette!
Tehát az óvatosság nem árt. Ezért a nagy amerikai laboratóriumok és forgalmazók minden megnyugtató állítása ellenére öreg földrészünkön csak Spanyolországban és Romániában (!) fogadták el a génmódosított termények, elsősorban a kukorica termesztését, Ugyanakkor az egyre óvatosabb importáló államok csak a genetikai beavatkozástól mentes terményeket fogadják el.
Puskás Attila
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép