
A Colorado államhoz tartozó Sziklás-hegység (Rocky Mountain) Nemzeti Park után a másik nemzeti park, a Grand Teton felé folytattuk utunkat. Az Estes-tó után a Big Thompson Canyon szurdokvölgyében haladtunk. Az égbe nyúló sziklaszirtek megdöbbentő látványa ejtett ámulatba, amelyek a Sziklás-hegység Estes Park üdülővárosa fölé emelkedő hegyek vadságán is túltesznek. Itt többnyire összefüggő erdők sincsenek, egy-egy szál fenyő magányosan kapaszkodik meg a kőpolcokon, a sziklarepedésekben, a kőgörgetegek zugaiban összegyûlt talajon. A sziklák hegyesek, szúrósak, fûrészfogra, törött fésûfogra emlékeztetőek. A betonfalakkal is védett robogó Big Thompson folyó mentén itt-ott pisztránghorgászokat is láttunk, amint a zsinórt a horgászorsóról tépő mozdulattal lehúzva ostorozzák a vizet.
Zoltán fiam nem itt, hanem a Yellowstone Nemzeti Park valamelyik folyójában ajánlotta a pisztrángászatot, amit én fájdalmasan, de eleve elutasítottam, mert erre a hobbira nem vesztegethettem a szó mindenféle értelmében drága időt a magaméból, és nem kényszeríthettem hozzátartozóimat arra, hogy egy számukra valószínû időpocsékolásnak vélt hobbinak hódoljak. Egyébként is houstoni és vendéglői vacsoráink menüjében a pisztráng és a lazac rántva, pácolva, füstölve, sokféleképpen szerepelt.
A Big Thomson szurdokvölgye után Rock Springsnél (Kőforrásnál) Északra fordultunk. A szénbányászatáról is híres település egy 19. század végi bányászsztrájkjáról is elhíresült. A bányatulajdonosok kínai sztrájktörőket alkalmaztak, majdnem ,,semmi pénzért?, emiatt a dühöngő és lázongó helyi munkások felgyújtották a bányatársaság épületeit.
Green River (Zöld folyó) völgye után, akárcsak a Denver utáni magas platón, rőtszínû füves pusztaság fogadott. A vadlovak világa ez, Zoltán fiam magyarázta, hogy a feljegyzések szerint a 16. században gazdájuktól megszökött és elvadult lovak maradéka alkotja a mai állományt, amelyet mintegy 3000 körülire becsülnek, s azért, hogy a túlszaporodás veszélye ne következzék be, minden esztendőben egy alkalommal hajtást engedélyeznek, s a befogott vadlovakat megszelídítésük szándékával örökbe lehet fogadni. Befogásuk látványként is vonzó, fantasztikus lehet, hát még a befogásban való részvétel! Az amerikai vadnyugat számunkra elsősorban filmes és regénybeli fogalom. A helyszínt látva a film- és olvasmányélmény kiteljesedik emlékezetünkben, és egymást kiegészítve mélyebben, maradandóbban vésődik tudatunkba.
Amerika ,,a legek országa?. Rock Springs, tehát Kőforrás fölött található a mindössze 220 lakosú farmerváros, Eden, amelyben nem éppen paradicsomi körülmények között élhetnek az emberek. A Sublette plató hét-nyolcezer lábnyi tengerszint fölötti magasságban van - mintha száz kilométereken át a Bucegi Babele-szintjén haladnánk -; Leone településen található a világ legnagyobb teherkocsi-pihenőhelye és egy 150 személy befogadására alkalmas motel. Edenben engedélyezett a más államokban tilos kaszinózás is, amelyet csak az indián rezervációkban és Alamaba államban szabad folytatni. Sublette megyét Amerika Antarktiszának, az ország hûtőszekrényének tartják. 1930-ban egy juhász itt vészelt át egy telet, s ezután határozta el, hogy ide egy menedékhelyet kellene létesíteni. A pihenőhelyet évente egymilliónyian látogatják. ?k vannak Észak-Amerikában a legnagyobb távolságra az általuk elérhető vasútállomástól.
Amerikában a vasúti forgalmat a tehergépkocsi és a repülőgép visszaszorította. Elsöprő látvány a szó mindenféle értelmében, amint a többsávos autópályákon ezek a gépkolosszusok száguldanak, s az utak mentén a gyakori takarítás ellenére az autók leszakadozott gumiabroncsdarabjai kipörögnek a leálló sávra. (A huszonnyolc gumiabroncson robogó kocsi valamelyik kerekén bekövetkező defekt után továbbszalad a jármû, és a sérült kerékről leválik a futófelület.) Persze, ilyen méretû és súlyú gépkocsikolosszusok számára megfelelő utak is kellenek. Ezek a mi útjainkat néhány nap alatt széttaposnák, és egyébként is hol térülnének-fordulnának a mi zegzugos, keskeny útjainkon?
Az átlag amerikai számára is a személygépkocsi létforma. Családonként rendszerint annyi kocsi van, ahány felnőttkorú személy. Ésszerû és praktikus a középméretû tehergépkocsik kihasználása is. A csuklós kocsi vontatóalkalmatosságára a lakókocsitól a teherszállításra alkalmas jármûrészig többféle rakterû utánfutó kapcsolható, tehergépkocsiból egyetlenegy is több szállítási mûvelet elvégzésére elegendő.
A középnagyságú haszonjármûvek seregei is az utakon száguldoznak, gyalogost a városokban is alig látni.
Jackson, a síparadicsom
Jackson városa Wyoming állam síparadicsoma. Nem kevesebb, mint kétezer szállodai szoba várja az ide érkezőket. A medencét minden oldalról hegyek veszik körül. A módos amerikaiak (például Dick Cheney alelnök, akinek itt van nyaralóháza) saját repülőgéppel érkeznek, a Grand Teton Nemzeti Park és Yellowstone Nemzeti Park térségében ennek a városnak van repülőtere.
Hozzátartozóim Jacksonban a Days Inn fogadóban foglaltak szállást. Egy háromágyas motelszoba díja egy éjszakára mintegy 90 dollár. Ebben benne foglaltatik a reggeli, amely sokféle választékkal várja a vendéget, aki bármiből bármennyit fogyaszthat, fogyókúrázhat, elhízhat, minden rá van bízva. A sokféle finomság közül egyetlenegy, a kávé nem a mi magyar ízlésünk szerinti. Híg, mint egy tea, s enyhén barna színû, mint az erdővidéki Kormos vagy a kommandói Rozsdás és a Cseres lápvize.
A nemzeti park létesítését a helyi tulajdonosok kezdetben ellenezték. Ifj. John D. Rockefeller azonban megvásárolt egy, az akkor sokkal kisebb méretû parkkal szomszédos 55 négyzetmérföldnyi területet, és a Grand Teton parknak adományozta. Ezért a Grand Teton és a Yellowstone közötti kisebb emlékpark ma az ő nevét viseli. A Rockefeller Alapítvány mûködteti, ez az egyetlen olyan nemzeti park, amelyben engedélyezik a vadászatot.
Jackson városának szívében hegy ,,fekszik?, mintha néhány Cenk-hosszúságú meredek hegyet gyûrtek volna a település közepébe. Fekszik a hegy, mondom, és nem trónol, mert a környező hegykoszorú sziklaszirtes kolosszusaihoz képest vizuális csalódás miatt szerény tömegûnek tûnik. Végső soron az is. A mi fogadónk viszonylag éppen azért olcsó, mert nem kell a kilátást, a panorámát is külön megfizetni.
A Grand Teton Nemzeti Park egy részének megtekintésére két napot szántunk. Zoltán fiam a Stanford Egyetem doktorandusaként járt még erre tanulmányi kiránduláson, de ahogy ez lenni szokott, a csapatból nem mindenki vállalkozik a komolyabb fizikai megerőltetést feltételező túrákra. Ezért csak másodmagával rohantak fel a ,,Háromcsecsû hegy? egyikének erdőövezeti felső határáig.
A ,,Nagycsecsû hegy? - a Grand Teton elnevezés tipikus domborzati névadás eredménye, hisz hegyeinknek van válla, homloka, gerince, dereka, lába, nyaka, s akkor miért ne lehetne emlője, keble, melle, azaz találóbb népiességgel csecse is?
Bár a jó humorú útikalauz azzal kezdi a Grand Teton bemutatását, hogy ,,ez történik, amennyiben hagyjuk, hogy francia trapperek nevezzék el hegyeinket?.
A Grand Teton Észak-Amerika egyik csodája, valóságos földtörténeti kiskáté, évmilliós geológiai folyamatok lejátszódásának tankönyve. A szó másféle értelmében méltán nevezhető nagy mellûnek, bőkeblûnek, van, amit mutogatnia.
A hegyek vázlatos geológiai és turisztikai bemutatását a riportsorozat folytatására bízzuk.
Sylvester Lajos
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.