Amikor a pásztorok Betlehem felé indultak, kiabálásukkal és beszédükkel felébresztettek egy pásztorfiút is, aki a juhok mellett a karámban aludt. Csodálkozva és az alvástól kissé kábultan szaladt az emberek után, és sokáig állt a szegényes istállóban a jászolban fekvő újszülött előtt, amíg az egyik pásztor karon nem ragadta: - Gyere, fiam, menjünk haza. A gyermeknek és az anyának pihenésre van szüksége. Útközben tanakodni kezdtek a pásztorok, mit vihetnének másnap a gyermeknek. - Én tejet viszek neki az egyik anyajuhtól! - kiáltott fel az egyik. - Én finom juhsajtot viszek magammal! - mondta egy másik pásztor. A harmadik egy zsákocska lisztet akart ajándékozni, a negyedik puha báránybőrt. Egy másik pásztor egy köteg rőzsét akart vinni tüzelni, a következő pedig egy tarisznya téli almát gyûjtött. Az egyiknek közülük volt egy bögre zsírja, a legöregebb pásztor pedig, aki a legszegényebb volt, egy kis gondolkozás után felajánlotta, hogy furulyáján altatódalt fog a gyermeknek játszani.
A kis pásztorfiú egyre szomorúbb lett. Mindenkinek volt valamije, amit a kisdednek ajándékozhatott, csak neki nem volt semmije! Az ingjén és a nadrágján kívül semmi egyebe nem volt, esetleg még egy kabátkája, de az is olyan öreg és foltos, hogy lehetetlen volt egy gyermeknek ajándékozni. Egy szalmakazalban feküdt a fiú, és nem jött álom a szemére. Minduntalan a kis gyermeket látta maga előtt. ? is olyan szívesen adott volna neki valamit. De mit? Ahogy ott feküdt, egyszeriben megcsillant néhány szalmaszál az új, nagy csillag fényében. Keresztül-kasul hevertek a szalmaszálak egymáson, és középen csillag formájában találkoztak - szalmacsillagként. Már tudta a fiú, hogy mit fog a kisdednek ajándékozni! Alig tudta lehunyni a szemét, úgy várta a reggelt.
Végre kivirradt. Csendben elvette a mellette alvó pásztor kését, fogott néhány szalmaszálat, egyforma hosszúra vágta azokat, azután gyapjúból egy fonalat sodort, és köréje csavarta a szalmaszálakat úgy, hogy egy szép csillagforma lett belőle. Miután a pásztorok adományaikkal az istállóhoz érkeztek, letették ajándékaikat a jászol mellé. Miközben az öreg pásztor a furulyáján egy bölcsődalt dalolt, előlépett a kis pásztorfiú is. A szíve hevesen dobogott, amikor a gyermek mellé állította a szalmacsillagot. A kis ujjacskák pedig ráfonódtak a fénylő szalmaszálakra: a kis gyermek megfogta a csillagot.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.