Egy kisgyermek édesanyja ölében ült, és kérte, meséljen neki valamit a karácsonyról. Az édesanyja az istállóbeli karácsonyról mesélt. Ez a karácsony nagyon régen volt egy nagyon távoli országban, mégis úgy tûnt a gyermeknek, mintha otthon, az udvaron levő istállóban történt volna. Réges-régen egy este egy férfi és egy asszony érkezett hosszú útról a sötétben. Nagy távolságot tettek meg, és emiatt fáradtak voltak, és aludni akartak, de nem tudták, hol szállhatnának meg. Minden udvarban sötét volt már, az emberek nyugovóra tértek, és senki nem gondolt a vándorokra, akik úton maradtak. Sötét és hideg volt ezen az estén, csillag sem tündökölt az égen. A vándorok egy istállót találtak az út mentén. A férfi kinyitotta az ajtaját, és bevilágította a lámpájával. Vannak-e vajon állatok benne? Mert ahol állatok alusznak, ott meleg van, és mindkét vándor fázott és fáradt volt.
Igen, az istállóban állatok voltak, és már aludtak. Amikor azonban az ajtó nyikorgását hallották, felébredtek, és látták, amint belépnek a vándorok. Látták az asszonyt a lámpa fényében. De hogy miért jött az asszony ilyen késői órában az istállójukba, azt nem tudták az állatok. Azonban bizonyára érezték, hogy az asszony fázott, fáradt és éhes volt. Talán ezt érezte a ló is, amikor az asszony a hideg ujjait a sörényébe dugta, hogy melengesse. Talán ezt érezte a tehén is, amikor az asszony megfejte, hogy a finom, meleg tejet megigya. Talán ezt érezték a juhok is, mert amikor az asszony a szalmára feküdt melléjük, azok körülállták, hogy óvják a hidegtől. Azután éjszakai csend ereszkedett az istállóra és környékére. Amikor az éjszaka a legsötétebb volt, egyszeriben csak egy újszülött sírása törte meg a csendet. Csodák csodája, ugyanabban a pillanatban felragyogtak az égbolton a csillagok. Egy közöttük nagyobb és fényesebb volt, tiszta ragyogásával éppen az istálló fölött állt. Ezen az éjszakán a pásztorok a mezőkön tartózkodtak, a kint maradt juhokat akarták hazaterelni, mivel már beállt a tél. Meglátták az istálló fölötti csillagot, amelyik az egész égboltot beragyogta. - Vajon miért ragyog az a csillag a mi istállónk fölött? - kérdezték egymástól meglepetten a pásztorok. - Gyertek - mondták -, nézzük meg, mi vonzotta azt a csillagot oda.
A behavazott ösvényen siettek haza juhaikkal és bárányaikkal. Az istállóban egy újszülöttet találtak az édesanyja karjaiban. - A csillag a gyermek akaratából ragyog - mondták a pásztorok. - Eddig még soha nem született gyermek a mi istállónkban.
A gyermek elaludt, annak ellenére, hogy az istállóban sem bölcső, sem ágy nem volt. Csak egy jászol volt ott, abba ágyazott meg neki az édesanyja. A ló csendben állt mellette, és talán érezte, hogy a jászla most a gyermeké lesz.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.