Szervezeti életGazdakör: Sertéstenyésztők szövetkezete

2005. december 27., kedd, Archívum 2003–2007

Múlt héten a háromszéki szaktanácsadók részt vettek azon a Brassóban szervezett szakmai tanácskozáson, amelynek témája a két megye sertéstenyésztőit tömörítő szövetkezet megalakítása volt. A tárgyaláson részt vett néhány nagyobb tenyésztő, koncentrált takarmányokat forgalmazó cégek képviselői és Brînz? Marin, a Le Fru Marin húsfeldolgozó tulajdonosa (a cégnek Erdővidéken is van vágópontja).
A sertésszövetkezet létrehozása mellett számos érv szól: egyedül nehéz a piacon maradni; a tenyésztő csak a hízlalással foglakozna, hiszen biztosított lenne az értékesítés; a tenyésztés és feldolgozás zárt rendszerben mûködne (a tagok hízlalt sertéseit az említett feldolgozó vágná szolgáltatásként, vagy ha a gazda kérné, az értékesítést is magára vállalná); javulna az állomány minősége; a szövetkezetben a tagként jelen lévő takarmányforgalmazó jó minőségû takarmányt biztosítana. A szövetkezeti rendszer már régóta mûködik a világ számos országában. Kissé idegen és lejáratott ez a kifejezés, de minél inkább idegenkedünk az újtól, annál nagyobb hátrányunk származik belőle.
A jelenlevők számos példát említettek a szövetkezetek előnyös voltáról. Például az Amerikai Egyesült Államokban olyan sertésszövetkezetek is léteznek, amelyek tagsága egymillió körüli. A tengeren túlon általános a gyakorlat, hogy a gabonatermesztőket is bevonták a szövetkezetbe, így mindkét fél jól jár: a növénytermesztőnek biztosított a termény eladása, a sertéstenyésztő pedig kedvezőbb áron jut hozzá az alaptakarmányokhoz. Az ottani szövetkezeteknek szaporító farmjaik is vannak, ezek állítják elő az elválasztott malacokat, amelyek aztán hízlalásra a farmerekhez kerülnek. Az Európai Unióban annyival másabb a helyzet, hogy a szövetkezek szaporító farmjai egy ideig még hízlalják az elválasztott malacokat, és csak süldőként kerülnek a hízlaló gazdaságokba.
A tanácskozáson felvetődött, hogy amíg nálunk ezek a szaporító, magasabb technológiát igénylő farmok felépülnének, a szövetkezet olyan, már létező céget keresne, amelyik biztosítaná a malacokat. A hozzászólók szerint rövidesen bajban lesznek a nagy létszámú sertésfarmok, ugyanis január 1-jétől uniós követelményként tilos a pestis elleni oltás, és ilyen körülmények között nehéz a teljes karantént biztosítani. A szövetkezet létrehozásának ötletgazdái kis, 100-500-as létszámú farmokban gondolkodnak, amelyeket kis befektetéssel lehet létrehozni, jól átfoghatóak. Szálláshelyként használhatóak lennének a már meglévő régi istállók, a nyári legeltetési időszak alatt megüresedett szarvasmarha-istállók, vagy az egyszerû, szalmabálákból készült építmények is. Számításba jöhetne a minimális költséget igénylő szabadtartásos rendszer is, számos uniós országban a hizókat egy nagyobb, elkerített területen, szabadon hagyva hízlalják. Szükséges felszerelések itt csak az iglu típusú ketrecek (amelyek az állatokat megvédik a tûző naptól), és egy nagyobb kapacitású önetető, amely néhány napra elegendő takarmány tárolására alkalmas.
A kis, 500 sertésig terjedő farmok környezetvédelmi engedélyezése is könnyû, hiszen a jelenlegi törvények értelmében ezeknek nem kell saját ülepítőteleppel rendelkezniük. A húsfeldolgozó tulajdonosa szívesen vállalná a szövetkezeti tagságot, így a helyi sertéstartókon is tudna segíteni. A többi nagy feldolgozó nem érdekelt a szövetkezet megalakításában, hiszen ezek vagy saját farmokat létesítettek, vagy importból származó húst dolgoznak fel. Elmondása szerint korszerûsíteni fogja a közeljövőben az erdővidéki vágóhidat, és így napjában 150 sertést lesz képes levágni. A megbeszélésen a résztvevők úgy határoztak, hogy otthon mindenki népszerûsíti az elgondolást, időközben pedig egy kezdeményező csoport az alapszabályzat szövegezésén dolgozik.
Információink szerint a temesvári Comtim nevû hatalmas hízlalda egy részét megvásárló Smithfield amerikai cég is nagyon terjeszkedik az országban, minden istállót, farmot felvásárolnak. A cég szerződéses alapon kiosztaná a saját termelésû malacait, majd a vágási súly elérésekor visszavennék, és a gazda ráfordított munkáját fizetné ki.
Incze Péter, MSZH
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép