Áros KárolySport: Fehér olimpiák

2005. december 27., kedd, Archívum 2003–2007

8.
Északi sí
Ull skandináv vadászistenség nem csak kitûnő íjász hírében állott, hanem remek síelő is volt - regéli a legenda? Történelmi tény viszont, hogy több ezer évvel ezelőtt - egészen pontosan senki sem tudná megmondani, mikor - az örök hóval fedett északi mezők embere rájött a sível való közlekedés előnyeire. S ezt rajzban is értésünkre hagyta. Norvégia néhány barlangjában több mint négyezer éves rajzokat találtak, melyek sílécen közlekedő figurákat ábrázolnak. Egy Oslo melletti múzeumban pedig kétezer-ötszáz éves, immár megkövesedett sílécet őriznek.
Hogy milyen volt az első síléc? A múzeumban őrzöttet megelőző. Nem is volt ,,léc?, hanem egy durván faragott, rövid, széles, kör alakú falap (formájában hasonlított a ma ismert, fonott hótalphoz). Azt kötözték lábukra az emberek, mert azzal könnyebben tudtak a havon járni. E kör alakú lapokat aztán az egyenes lapok váltották fel, hiszen ezeket könnyebben és gyorsabban előállíthatták? Innen már csak egy lépést jelentett a felfedezés, hogy ezeken a hosszúkás fatalpakon csúszni is lehet. A IV-V. századból ránk maradt feljegyzések arról tanúskodnak, hogy a finnek már nem csak megnyújtott, de felgörbített sítalpakon közlekedtek. Jordanis gót író a VI. században azt írja: ,,?a normannok, vagyis a régi norvégok szomszédjaikat, a lappokat skridfinnernek, azaz csúszkáló lappoknak nevezik?? Egy évezreddel később Gustav Vasa, a későbbi I. Gusztáv svéd király sítalpakon indult Morából Norvégia felé, amikor két ifjú eredt nyomába, hogy közölje vele a jó hírt: a nép csatlakozni kíván harcához. Saelenben érték utol, 85 km és 250 méter megtétele után. Ennek a futásnak emlékét őrzi ma a Vasaloppet (a dánok elleni 1520-as, sikeres svéd népfelkelés emlékének tiszteletére megrendezett Vasa-futás)? Minden jel arra vall, hogy a síelés őshazájának Európa északi részét kell tekintenünk.
A havon csúszkálástól - hadd nevezzük úgy, hogy síeléstől - a sportággá válásig hosszú, nagyon hosszú még az út, több évszázadon át vezet. Na de ugorjunk egyet az idő alagútján. Az ezerkilencszázas évek közepéhez érkeztünk, egészen pontosan a norvégiai Telemark falucskába. A falu ifjúsága szabad idejében a síugrással szórakozott. Nem csak nekik, de másoknak is megtetszett a ,,játék?, s a környék egyre több településén hódoltak a repülés eme válfajának. Időszerûvé vált a verseny kiírása, megszervezése. 1879-ben aztán megrendezték Kristiánia, Norvégia akkori fővárosa mellett az első hivatalos síugróversenyt. A siker tagadhatatlan. Norvégia-szerte egymás után alakultak meg a síklubok, de ezek egyelőre csak a síugrást tekintették sportnak.
A sífutás sporttá válását egy szenzációs hír előzte meg: Nordeskiöd svéd sarkkutató egyik beszámolójában arról írt, hogy az expedíciójában részt vett lappok Grönlandon 57 óra alatt 460 kilométert tettek meg sítalpakon. Kételkedés és nagy vita követte a beszámolót. A kételyek elosztása céljából meghívtak néhány lappot, akik rögtönzött versenyükkel meggyőztek mindenkit a sarkkutató állításának igazáról. Sífutásukkal eloszlattak minden kételyt.
1900-ban Nilson norvég versenyző Németországban síugró-bemutatót tartott, s ezt több ország megfigyelője nézte végig. Logikus számítások szerint Nilson útjának Ausztriában kellett volna folytatódnia. A folytatás elmaradt, mert az osztrákok az idő tájt már az Alpok lejtőin ,,vitézkedtek? egyelőre lesiklással, majd hogy ne csak bátorságukat, állóképességüket, hanem ügyességüket is próbára tegyék, a hegyoldalt kapukkal tüzdelték tele, ezek között kígyóztak, s így ,,érkeztek? el a mûlesikláshoz?
Vége az idő alagútjának. Megérkeztünk, helyben vagyunk. Északon az északi sí, az Alpokban s a hegyvidékeken az alpesi sí hódít. Kialakultak már a megfelelő lécek, hozzá a megfelelő kötések, szerelések. Kialakultak? Hol vagyunk már attól, jobb, ha azt állítjuk: szinte a tökéletesig fejlesztették ki azokat. S ha ezt elfogadjuk - és miért ne fogadnók el, hiszen mindennap látjuk -, akkor valljuk azt a tagadhatatlan igazságot is, hogy a sísport ma a legdrágább sportágak közé tartozik, s a leglátványosabbak közé.
Ott volt az első téli olimpián, egyelőre az északi változatában. Első nagy egyénisége a norvég Thorleif Haug. Hogy mekkora egyéniség volt, hadd emlékeztessünk rá minden olvasót: még életében szobrot emeltek tiszteletére. 1928-ban jött az ugyancsak norvég Gröttumsbraaten Johan, és egymaga két aranyérmet szerzett, s e kettő mellé négy évvel később még tett egyet. Aranyérmeinek számával befogta Haugot, de ő már szobrot nem kapott. Garmisch-Parten­kirchenben a síugró Birger Ruud jeleskedett, méghozzá azzal, hogy megvédte bajnoki címét, hogy másodszor is ő repült a legszebben s a legmesszebbre.
A második világbáhorú utáni első fehér olimpián a svédek uralták a sífutást, a három lehetségesből három győzelmet arattak, a norvégok maradtak a síugrással, a finnek az északi összetettel. Négy évvel később Oslóban aztán minden úgy történt, ahogy a házigazdák elképzelték, újra a skandinávoké lett a hegemónia. S ez így maradt Cortina d?Ampezzóban is, de itt már külön figyelmet igényelt egy név, a Sixten Jernberg neve. A derék svéd végtelenül hosszú és utánozhatatlan nyomokat rajzolt a fehét hómezőben, s az irdatlan távokat mindenkinél gyorsabban futotta végig. Az 50 kilométeres hómaratonitól a 4x10 km-es váltóig minden számban elindult, és minden számban győzni tudott. Méltán kapta a ,,havas mezők öreg királya? címet. Sixten neve mellé még hadd jegyezzük fel: Eero Mantyranta (finn), Veiko Hakulinen (finn), Harald Gröningen (norvég), mindhárman háromaranyosak. S hogy túl unalmas ne legyen a skandináv hegemónia, hát jöttek a szovjetek, élükön a csodálatos Nyikolaj Zimjatovval, na de hát sokáig nem maradtak az élen, hiszen jött az új skandináv hullám - Gunde Svan (svéd), Björn Däh­lie (Norvégia), Thomas Alsgaard (norvég), Ulvang Vegaard (norvég)? -, s visszaállították a skandináv hegemóniát.
Nem skandináv és nem szovjet, de igazán nagymenő volt a keletnémet Ulrich Wehling, aki tizenkét év alatt három egymást követő olimpián győzni tudott az északi összetettben. Egyedülálló teljesítmény!
Más a képlet a szépek viadalán. Ott kialakult egy éremosztozkodásra kész mezőny, ott egymást váltogatták a nagymenők - Klavgyija Bojarszki (szovjet), Toini Gustafsson (svéd), Galina Kulakova (szovjet), Raisza Szmetanyina (szovjet), Marja Liisa Hämäläinen (finn), Ljubov Jegorova (orosz), Mauela di Centa (olasz), Stafania Belmondo (olasz).
Az északi sí olimpiai bajnokai
Sífutás
Férfiak
Év 18-15 km 10 km 30 km 50 km 4x10 km
1924 Haug (No) - - Haug (No) 1928 Gröttumsbraaten (No) - - Hedlund (Své) 1932 Utterström (Své) - - Saarinen (Fin) 1936 Larsson (Své) - - Wiklund (Své) Fin
1948 Lundström (Své) - - Karlsson (Své) Své
1952 Brenden (No) - - Hakulinen (Fin) Fin
1956 Brenden (No) - Hakulinen (Fin) Jernberg (Své) Szu
1960 Brusveen (No) - Jernberg (Své) Hämäläinen (Fin) Fin
1964 Mantyranta (Fin) - Mantyranta (Fin) Jernberg (Své) Své
1968 Grönninger (No) - Nones (Ol) Ellefsaeter (No) No
1972 Lundback (Své) - Vegyenyin (Szu) Tyldum (No) Szu
1976 Bazsukov (Szu) - Szaveljev (Szu) Formo (No) Fin
1980 Wassberg (Své) - Zimjatov (Szu) Zimjatov (Szu) Szu
1984 Svan (Své) - Zimjatov (Szu) Wassberg (Své) Své
1988 Gyevjatjarov (Szu) - Prokurorov (Szu) Svan (Své) Své
1992 Dählie (No) Ulvang (No) Ulvang (No) Dählie (No) No
1994 Dählie (No) Dählie (No) Alsgaard (No) Szmirnov (Kaz) Ol
1998 Alsgaard (No) Dählie (No) Myllylä (Fin) Dählie (No) No
2002 Verpalu (Ész) Mühlegg (Spa)* Mühlegg (Spa) Ivanov (Or) No
Hetland (No)**
*Üldöző (10+10 km). ** Sprint (1,5 km)

Nők
Év 10 km 5 km 15 m 20 km 4(3)x5 km
1952 Wideman (Fin) - - - 1956 Kozirjeva (Szu) - - - Fin
1960 Guszakova (Szu) - - - Své
1964 Bojarszkih (Szu) Bojarszkih(Szu) - - Szu
1968 Gustafsson (Své) Gustafsson (Své) - - No
1972 Kulakova (Szu) Kulakova (Szu) - - Szu
1976 Szmetanyina (Szu) Takalo (Fin) - - Szu
1980 Petzold (NDK) Szmetanyina (Szu) - - NDK
1984 Hämäläinen (Fin) Hämäläinen (Fin) - Hämäläinen (Fin) No
1988 Vencene (Szu) Matikainen (Fin) - Tyihonova (Szu) Szu
1992 Jegorova (FÁK) Lukkarinen (Fin) Jegorova (FÁK) Belmondo (Ol) FÁK
1994 Jegorova (Or) Jegorova (Or) Di Centa (Ol) Di Centa (Ol) Or
1998 Lazutyina (Or) Lazutyina (Or) Danyilova (Or) Csepalova (Or) Or
2002 Skari (No) Danyilova (Or) Belmondo (Ol) Paruzzi (Ol) Né
Csepalova (Or)** Danyilova (Or)*
*Üldöző (5+5 km).** Sprint (1,5 km)
A férfi sífutás olimpiai éremtáblázata
Norvégia 25 25 11
Svédország 18 13 12
Finnország 11 13 19
Szovjetunió 11 8 12
Olaszország 2 6 6
Spanyolország 2 - Kazahsztán 1 2 1
Észtország 1 1 1
Oroszország 1 - Ausztria - 2 NDK - 1 1
Egy. Államok - 1 Németország - 1 Svájc - - 3
Bulgária - - 1
Csehszlovákia - - 1
A női sífutás olimpiai éremtáblázata
Szovjetunió 14 14 9
Oroszország 10 6 3
Finnország 8 9 10
Olaszország 5 5 4
Norvégia 3 8 9
FÁK 3 2 4
Svédország 3 2 2
NDK 2 - 1
Németország 1 1 Csehszlovákia - 2 3
Csehország - - 2
Svájc - - 1
Kanada - - 1
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép