
Újsághír: December 20-án az 1155. számú Hivatalos Közlönyben megjelent a 386-os törvény, amely kimondja Esztelnek önállósulását? György Ervin kormánymegbízott ünnepélyes külsőségek között nevezte ki az új község ideiglenes vezetőségét. Az új polgármesteri hivatalt a fél éven belül megrendezendő helyhatósági választásokig Varga Attila polgármester, Domokos Ferenc alpolgármester fogja irányítani, az új község jegyzője Illés Katalin.
A hírből kiderült, hogy a Kézdiszentkereszti helyi tanács tizenegy tanácstaggal fog mûködni. A felszabadult két esztelneki és egy kurtapataki képviselőt azonban semmi nem fogja megakadályozni abban, hogy ne teljes erővel és akarattal segítsen lábra állítani a rég óhajtott önkormányzatot, s miként felvételünk is tanúsítja, a régi téesz székházát már tatarozzák is, ebben lel székhelyre az új községvezetés. Mi igyekeztünk még melegében kezet szorítani az új hármassal, de nem feledkeztünk meg kipuhatolni, hogy mi is az, ami a megújulás öröme mellett ellenvetéseket is szült.
Hárman egy irányban
Varga Attila fiatal, gyergyói származású katolikus, családos ember, a petrozsényi bányászati akadémia végzettje. Felesége révén lett esztelneki. Egy darabig a tanügyben helyezkedett el, a bányászatnak leáldozott a szerencséje. 1994-től töltötte be Kézdiszentkereszt önkormányzatának alpolgármesteri állását. Régi ismerősünk, fél évtizeddel ezelőtt lapunknak egy esztelneki találkozóján, Németh Csaba szenátor és Tamás Sándor képviselő jelenlétében, a közönséggel együtt boncolgattuk Esztelnek önállósulási szándékát, esélyeit. Sokan mondják, hogy a nadrággyár miatt folyt a küzdelem, holott mindenki tudja, hogy a rendszerváltáskor még nem volt gyár, de a falu már akkor emlegette önállósulásra való törekvését. A harc tehát régebbi, tulajdonképpen már a rendszerváltás utáni hónapokban megkezdődött. A polgármester úgy érzi, lábra tud állni Esztelnek község a hozzá sok-sok szállal kötődő Kurtapatak faluval együtt, és ki tudnak alakítani egy emberközelibb közigazgatást. A régi faluházát meghagyják az iskola számára, s a jövendő székházat abból a 700 millió lejből kezdték már tatarozni, amelyet a szentkereszti önkormányzat erre a célra tartalékolt.
9000 hektár körüli az új község közigazgatási területe. A közbirtokosság 1400 hektárnyi erdőbirtokával (a 247-es törvénnyel újabb területet igényeltek vissza), a száz hektárnál alig több községi erdővel, 1200 hektárnyi szántóterülettel s egy sor olyan erdős kaszálóval, melynek tulajdonjogát rendezni kell. Egyik fontos lépésük az lesz, hogy megalakítsák az új községi földosztó bizottságot. Nem lesz könnyû a feladat, mert mint Varga Attila mondta, Esztelneken még egyik földtörvényt sem véglegesítették az eddigiek közül? Csak a legutolsó restitúciós törvény értelmében vagy 130 dosszié tulajdonosa várja az igazságtételt.
- Új anyakönyvekkel indulunk, igényt tartunk az 1968 előtti nyilvántartásokra is, különösen a gazdalajstromokra - mondta a polgármester, és kiemelte, hogy az indulásnál számítanak minden becsületes esztelneki és kurtapataki jóhiszemû választópolgárra, nem kevésbé a tehetősebb cégekre, vállalkozókra és elsősorban az RHM Pants Kft., a helybeli nadrággyár vezetőségére. - Jó viszonyt alakítottunk ki az utóbbi vezetőségével, el lehet képzelni, hogy a személyekre leosztott adó már eleve nagy segítségünkre fog lenni! Én hiszek abban, hogy ki tudunk alakítani egy olyan csapatot, amellyel mindenképp előbbre fogjuk vinni az ikertelepülés jövőjét. Szükségünk lenne hamarosan arra, hogy önálló plébánosa legyen az erős egyházközségnek. Lelkészünk meghalt, s a hívek közé ilyen kapocs is kell. Az oktatás minőségén is változtatnunk kellene. Most nem részletezem, de van panasz a szülők részéről, sokan azt hangoztatják, hogy a városba fogják adni iskolába gyermekeiket. Esztelnek-Kurtapatak eddig a Somogy megyei Segesd településsel tartott fenn baráti viszonyt. Most az következne, hogy mint község vegyük fel velük újra a kapcsolatot. Van két alapítványunk, a Köntzei József által létrehozott Szatsvay János és az általam istápolt Esztelnekért Alapítvány. Úgy érzem, hogy mind a kettőre szükségünk lesz a községépítésért vívott harcban.
2004. október 21-én tehát végül is győzött az önállósulás óhaja. Az igennel szavazók mellett az RMDSZ országos, megyei és széki képviseletének mondunk köszönetet, akik mindent megtettek annak érdekében, hogy az esztelneki és kurtapataki nép óhaja teljesülhessen. Én vagyok Esztelnek-Kurtapatak RMDSZ-elnöke. Más politikai formáció nálunk nincs. Az érdekszervezet szabályai szerint azonban itt is előválasztásokat, majd képviselő-választásokat kell tartani. A költségvetés elosztása már megtörtént. Az új község, új költségvetéssel fog indulni.
Domokos Ferencet Kézdiszentkereszten találtuk. Nem bőbeszédû, 45 éves gazdálkodó- ember. Arcának kifejezésén látszott, hogy szívvel-lélekkel fog beállani a községépítés dandárjába. Eddig mint Esztelneket képviselő tanácstag dolgozott a kézdiszentkereszti-pojáni önkormányzatban. Elmondta, hogy nagyon sok feladat előtt állnak. Az építők megígérték, hogy az újévi ünnepek után legalább két szobát elkészítenek a leendő székházban. Ez és az önkormányzati napi munkának a beindítása képezi majd az első lépéseket.
Illés Katalin ottjártunkkor éppen a pojáni jegyzővel cserélgette - egyelőre elméleti - ismereteit.
- Kurtapataki születésû vagyok. Ott is lakom. Tanítóképzőt végeztem, és nyolc évig ott is tanítottam mint tanítónő és óvónő. Időközben elvégeztem Brassóban a jogi egyetemet, idén diplomáztam, és megkaptam az ideiglenes prefektusi kinevezést a jegyzői posztra. Nagyon remélem, hogy jóakaratommal segítségére leszek az önkormányzatnak és a község lakóinak a hivatalos ügyek lebonyolításában.
Kurtapatak nem tágított
A községvezetők elmondták, hogy Kurtapatak egy szív és egy lélek volt az önállósulás dolgában. Egyházi és iskolai szempontból is ősidők óta együvé tartoztak.
- Nem is csoda - hangsúlyozta Keresztes Elemér, aki már második mandátumát tölti, s egyetlen kurtapataki képviselő volt a kézdiszentkereszti tanácsban. - Örvendek, hogy végül is sikerült az önállóság útjára lépni. Itt, nálunk lesz éppen elég tennivaló. Soron lenne a főút és az utcahálózat javítása, hogy ne legyen esők alkalmával sártenger a falu. A földek, erdők, kaszálók baja a többiekkel együtt intéződik. Remélem, hogy idővel nálunk is lesz majd minőségi ivóvíz és előírás szerinti kanalizálási rendszer.
Érvek, vélemények
Meglepett és le is hangolt néhány, az út mentén, falu között hallott, de bátorsággal fel nem vállalt ellenvélemény. Igazából a fiatal generációt szerettük volna megszólaltatni: mert nekik kell, nem is olyan sok év múlva, irányítaniuk, részt venniük a falu közéletében. Nos, éppen ők képviselték az ellenkező véleményt.
- Minek kell önállóság egy ilyen nyomorú falunak?! Nem látják, hogy egyre nő a szegénység? Jól volt ennek Poján mellett. Gazdaságilag gyenge. Miért, hogy itt van ez a nadrággyár? Ez csak kizsákmányol minket. Én ott dolgozom, el kell hinnie nekem, havi 2 800 000 lej fizetésért! Nem segít ez a cég semmit a mi falunkon! Kérdezze csak meg a fiatalok véleményét - hadakozik egy harmincon alig túli fiatal.
- Véleményem szerint egy keveset a dolgok mélyére kell nézni, és azonnal érthetőbb lesz az ilyen jellegû reagálás - nyilatkozta kérésünkre lapunk főszerkesztője, Farkas Árpád, aki immáron több éve Esztelnek díszpolgára. - A fiatal generációnak nincsenek tapasztalatai az önnállóság jó, jobb hozadékairól. Nem élték azokat az időket, amikor az önálló székely falu maga rendezte sorsát. Az idősebbek inkább. Ám a rendtartó székely falu idejéből csak emlékeik vannak. Meg kell nekik magyarázni, meggyőző módon, az önállósuláshoz kapcsolódó lehetséges előnyöket, meg kell nyerni ennek az ügynek őket. A nadrádgyári bérek dolga, tudjuk, nem publikus. De tudjuk, valóban alacsonyak a bérek. Ám a gyár jelenlétének haszna - sok szempontból - nem vita tárgya.
Az RHM Pants ügyvezető igazgatója Kozsokár Attila. Arra kértük, tisztázza a gyár és a település közelmúltbeli és jövőbeni viszonyát.
- Mi örvendtünk annak, amikor megtudtuk, hogy sikerült Esztelnek önállósulása, hogy különálló község lesz. Tudhatja mindenki, hogy mi jó kapcsolatokat tartottunk fenn az eddigi önkormányzattal is, és ígérni tudom, hogy a cég lehetőségeihez mérten ezután is segíteni fogja az új vezetést, az új községet. Mi több, a kinevezett elöljárókkal beszélgettünk már a közeljövő közös projektjeiről, mert az épületek és az infrastruktúra terén elég komoly beruházásokat vettek tervükbe. Vannak pontok, ahol érintkeznek érdekeink. Nekünk sem mindegy, hogy miként mutat tájképi szempontból ez a település. Ki ne tudna arról, hogy besegítettünk a kultúrotthon javításánál, hogy besegítettünk a körorvosi rendelő felújításában. Segítettünk az egyháznak a templom renoválásában, s nemrég hangzott el ígéretünk, hogy segítünk a tetőzet felújításában is.
*
Búcsúzáskor a középkorú Domokos Szilveszter, igazolva Farkas Árpád állítását, kapuja lábának támaszkodva meggyőző erővel mondta: Ide hallgassanak, mi örvendünk annak, hogy annyi esztendő után visszaszakadt Esztelnek néptanácsa! Ez így van jól. A többi a jövő dolga!
Kisgyörgy Zoltán
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.