(részlet)
- Mit jelent tudományos életünk számára ez a sorozat, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár?
- Ennek a szótárnak a célkitûzése sokirányú. Először is egy új szótártípust képvisel, olyant, amelyet eddig legalábbis a magyar nyelvtudomány nem ismert. Egy nagyobb tájegységre korlátozódva, be akarja mutatni ennek a területnek a szókészletét a maga egykori, életes valóságában. Úgy érzem - ennek is szántam -, hogy ebben a szótárban valósággal kavarog, forr a nyelv, előttünk vajúdik, születik; előttünk pörölnek, patvarkodnak, nyájaskodnak, enyelegnek, pajzánkodnak, szeretnek, szeretkeznek, gyûlölködnek az emberek. Szavakban? Persze, mindez leszûkített keretben történik, hiszen a múlt nyelvi életét a maga teljes valóságában nem lehet bemutatni, csak annyit lehet érzékeltetni belőle, amennyi reánk maradt a történeti forrásokban.
Azonkívül, hogy egy új szótártípust akartam teremteni, másik célkitûzésem az, hogy ezt a nyelvet úgy mutassam be, amilyen volt. Tehát nem purista módra szemlélődtem - bár magam eléggé purista felfogást képviselek a nyelvmûvelésben -, hanem úgy vélekedtem: a régi nyelv úgy volt teljes, ahogy az egykori írásos emlékekben jelentkezik. Vagyis az egykori magyar nyelvbe éppúgy beletartoztak a nyelvünkbe került román, latin, német, olasz, francia, angol vagy szláv eredetû kölcsönszavak, mint ahogy természetesen hozzátartoznak a finnugor eredetû vagy nyelvünk külön életében belső szóteremtéssel keletkezett szavak. Ezért ennek a szótárnak az az újszerûsége az ugyancsak nagyon gazdag anyagot bemutató Nyelvtörténeti Szótárral (1890-1893) és a Magyar Oklevéltárral (1906) szemben, hogy benne a nyelv, az egykori erdélyi magyar nyelv a maga teljességében jelentkezik. A teljességet természetesen csak a gyûjtött anyagnak a lehetőségig tökéletes kiaknázására és nem az egykori erdélyi magyar nyelv szó szoros értelemben vett teljes bemutatására vonatkoztatva. Nem purista szemüvegen át néztem, nézem a nyelvet, hanem úgy, amilyen egykor változásaiban, forrásában, pezsgésében, áradásában, időnként ellanyhulásában, sőt, elerőtlenedésében volt. Igyekeztem tehát ,,lefényképezni? a régi magyar nyelvből mindazt, ami a források alapján ,,lefényképezhető? volt. Nem szépítettem, de nem is rútítottam. Ne rökönyödjék meg hát a Tár forgatója, ha a címszók egymás után felsorakozó ábécérendjében ide-oda pillantgatva, a legmagasztosabb, legünnepibb nyelvszinthez tartozó szavak mellett, velük egy gyékényen árulva, ott éktelenkednek, ocsmánykodnak, rútolkodnak azok a szavak is, amelyek mellé a mai nyelv értelmező szótárának szerkesztői a durva, közönséges, kerülendő meg hasonló minősítést szokták odajegyezni. Magam nem vadásztam ugyan őket, de ha elém kerültek - a ,,fényképezés? szabályai szerint -, kénytelen voltam az ő nyomdafesték után való esenkedésükre is hallgatni. Régebben ritkán méltatták őket számbavételre. Az újabb irodalom azonban, még a líra is, már igyekszik - szerencsére nem nagy sikerrel - bele-beleillesztgetni nem egyőjüket az irodalmi szókészlet kincsestárába.
- Ez a szótár, amely a régi magyar köznyelv, a népnyelv és a hivatali nyelv - s kevésbé az irodalmi nyelv - dokumentuma Erdély elmúlt századaiból, nyilvánvalóan nemcsak a nyelvtudomány és az irodalom számára forrásértékû, hanem a szomszédos tudományterületek mûvelőinek is.
- A napokban a néprajzos Kós Károllyal találkoztam. Első szavával az újszülöttre terelte a szót. Mint mondta: a maga tudományága szempontjából igen fontosnak, jelentősnek találja a Tárt, mert a régi erdélyi élet minden vonatkozására, társadalmi, gazdasági, építészeti állapotára fényt vet. A történész Benda Kálmán a történettudomány számára lát segítőtársat ebben a munkában. De bizonyára más tudományszakok is, amelyek a történetiség igényével vizsgálják az eléjük kerülő kérdéseket, megtalálják benne a maguk segítőeszközét. Ezen túlmenően az írók, még a mai írók is, ihlető forrásra lelhetnek a régi magyar nyelv szépségeiben, árnyaltságában, hajlékonyságában, érzékletességében.
Kérdezett: Beke György
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.