A tavaly megkérdezettek 74 százaléka értékelte úgy, elég joguk van a magyaroknak, idén 73 százalék, de 9 százalékkal, 36 százalékra növekedett azok aránya, akik elismerik: megilleti a magyar gyermeket, hogy anyanyelvén tanuljon az érettségiig. Öt százalékkal emelkedett azok aránya, akik szerint állami magyar egyetem is járna a romániai magyarságnak, az ellenzők száma azonban nem lett kisebb, 43 százalék tavaly is, idén is tiltakozik ez ellen. 2008-ban 36 százalék vélte úgy, mások a románok és mások a magyarok érdekei, idén már csak 33,9 százalék, de két százalékkal emelkedett azok aránya, akik szerint a politikusok gerjesztik a konfliktust a két nemzetiség között.

Az idei Insomar-felmérés azt is vizsgálta, a románok milyen arányban érzik kényelmetlenül magukat a magyarok környezetében. 10,8 százalék a nagyon, 17,1 százalék pedig az eléggé kényelmetlenül válaszlehetőséget jelölte meg. 85 százalékról 82-re csökkent azok aránya, akik elfogadnának egy magyar munkatársat, illetve szomszédot, 81-ről 79-re, akik jó barátnak választanának egy magyart. Érdekes módon az elmúlt évben még csak 66 százalék egyezett volna bele, hogy családtagja magyar házastársat válasszon, idén már 72 százalék értene egyet ezzel.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács által rendelt felmérés természetesen nem csak a magyarokkal szembeni viszonyulást vizsgálja. Az adatok szerint az EU-csatlakozás óta alig csökkent a romák, homoszexuálisok, HIV-fertőzöttek, illetve fogyatékosok iránti ellenszenv a román társadalomban. A megkérdezettek 72 százaléka véli úgy, hogy a romák törvényt szegnek, 48 százalék szerint szégyent hoznak az országra. 55 százalék szerint a homoszexuálisok orvosi kezelésre szorulnak, 45 százalék a HIV-fertőzöttek, 17 pedig a testi, szellemi fogyatékosok környezetében érezné magát kényelmetlenül. Kiderül az is, az etnikai, kulturális, illetve felekezeti intolerancia Munténiában és Moldvában sokkal erőteljesebb, mint Erdélyben, illetve Bukarestben.