ÖsszefüggésekGazdakör: Fagygond a mezőn és a tárolókban

2006. február 7., kedd, Archívum 2003–2007

A téli negatív hőmérséklet mérsékelt égövi tájaink állandó, gondfakasztó jelensége. Érinti mind a szántóföldi, mind a kertészeti növénytermesztést, de a raktározott gyümölcs és zöldség is felveti az oly nagy befektetéssel áttelelésre szánt növények fagykárosodásának kérdését.
Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy mi történik a növények megfagyásakor. Napjainkig is uralkodó nézet, hogy a fagy hatására a növényi sejtekben a kitáguló sejtnedv (víz) szétroncsolja a sejtfalakat, és ez a növényi rész elhalását okozza. De nem ez történik. Mivel a jégszilánkok a sejt közötti járatokban képződnek, a sejtekből elszívják a vizet, a sejtek protoplazmájának a besûrüsödését okozva. A sejteket kívülről érő nyomás a plazma kolloidállományú anya­­­gának a megalvadását, ennek következtében elpusztulását okozza. Ha a megfagyott nö­vényben nem képződött ,,sok? jég, regenerálódhat, ami azon­ban lassú folyamat. Ha hirtelen tesszük ki meleg hatásnak, a sejtközökbe átjutott víz hamar elpárolog, s növé­nyünk kiszáradás miatt pusztul el.
A fentiekből következik, hogy minél több vizet tartalmaz egy növény, annál érzékenyebb a fagyra. (Ezért kímélendő fokozottabban a paradicsom, paprika, kékparadicsom, uborka, dinnye stb. a téli tároláskor).
Megyénkben az eltelt időszakban (és e cikk írása napján is) száraz, a szokottnál alacsonyabb (-30 Celsius-fokig!) volt a hőmérséklet, ennek káros hatása azért hangsúlyos, mert a talajmenti (kisugárzásos) fagy mindössze néhány méter magasságban hat, e - mozdulatlan - levegőréteg felett már 0 Celsius-fok felett lehet a hőmérséklet. Az utóbbi hetek - viszonylag - szélcsendes levegője lehetőséget teremtett a fagyréteg huzamosabb ,,megülésére?. A gyenge hótakaró szántóföldjeinken az őszi vetések komoly károsodását eredményezhette.
Minél nagyobb a levegő relatív nedvessége, annál kisebb a fagyveszély. Így a lehûlés csak az ún. ,,harmatpontig? terjedhet, addig, amíg a dérképződés megindul (hő szabadul fel, és csökkenti a lehûlést). Egy táblázattal érzékeltetjük (harmatpont depresszió) rövidre fogott magyarázunkat:
A jelenséget világítsuk meg egy konkrét példával!
Ha este 7 órakor +6 Celsius fokot mérnek, de a levegő relatív nedvessége csak 50 százalék, akkor (mivel a +6-ból levonunk ?10 fokot) számíthatunk egy ?4 Celsius-fokos éjszakai-hajnali fagyra.
A fentiekből arra következtethetünk, hogy a nedves szalma, avar égetése (vízgőz szabadul fel) csakúgy, mint víz kipermetezése (pl. gyümölcsösben) és a füstölés jelentősen növelheti a relatív páratartalmat, illetve ,,védőréteget? képez az adott helyen. Ahol ,,megül? a köd, harmat, dér, azt a helyet fagyzugnak nevezzük. Itt fokozottabb az elfagyás veszélye.
Puskás Attila
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép