Az ellenzék is megosztott

Az NLP nem támogatná sem a D-LP, sem az SZDP kisebbségi kormányzását, hanem az egész kormány menesztését kéri, és ezért bizalmatlansági indítványt készül benyújtani a parlamentben — közölte tegnap Crin Antonescu pártelnök. Az újabb koalíciós botrány kirobbanása előtt a liberálisok már bejelentették, hogy kérni fogják az oktatási és a munkaügyi miniszter leváltását, mivel szerintük törvénytelenül módosították az egységes bértörvényt. Az RMDSZ egyelőre kivár, Markó Béla szerint jelen pillanatban nemkívánatos a kormányválság.

A fizetetlen szabadság elmarad

Egyelőre nem küldik tíznapos fizetés nélküli szabadságra a közalkalmazottakat. A rendeletnek eredetileg október elsejétől kellett volna életbe lépnie, de az intézkedést az NLP és az RMDSZ is megtámadta az alkotmánybíróságon, ezért még nem lehet alkalmazni. A kormány a fizetés nélküli szabadsággal a költségvetési kiadásokat szeretné csökkenteni, szakértők szerint az év végéig 1,5 milliárd lejt takaríthatna így meg az állam. A bíróság leghamarabb október 8-án dönt e kérdésben.

Elhalasztják a tiltakozást a bírók

Október 31-ig felfüggesztette az egységes bértörvény miatti elégedetlenség okán kezdett sztrájkot a Legfelsőbb Törvényszék, ám ez nem jelenti azt, hogy a bírók és ügyészek lemondanak követeléseikről. Az elmúlt napokban már több vidéki bíróság visszatért a rendes napirendhez, sokan ismét felvették a talárt (volt, ahol csak ennek elhagyásával jelezték nemtetszésüket az igazságügyi alkalmazottak), és nem csupán a sürgősségi ügyeket tárgyalták. Tegnapi gyűlésükön arról is döntöttek a magisztrátus tagjai, hogy részt vesznek a választásokon, azaz kijelölik a választási bizottságok tagjait. A sztrájk kitörésekor a bírók a választások bojkottálását is kilátásba helyezték, ám miután Cristian Predoiu igazságügyi miniszter kijelentette, hogy akkor más módszereket keresnek a választások lebonyolítására, meggondolták magukat.

Ötmilliárdos veszteség úthiány miatt

Ötmilliárd euró értékű külföldi beruházást szalasztott el Románia azzal, hogy nem készültek el időre az országban tervezett autópályák. Gazdasági szakértők az infrastruktúra, elsősorban a közúti hálózat fejlesztése és a külföldi tőke ,,becsábíthatósága" közötti összefüggést elemezve emlékeztetnek arra, hogy az országban jelenleg mindössze 281 kilométer autópálya használható, mégpedig a Bukaresti és Piteşti közötti, A1 jelzésű, a Bukarest és Cernavodă között haladó, valamint a Piteşti körüli körgyűrű 15 kilométeres szakasza. Ezek közül csupán a Bukarest és Piteşti közötti, 130 kilométeres autópálya vonzott külföldi tőkét: az utóbbi években több mint egymilliárd eurót kitevő beruházást tett lehetővé. Legalább ugyanennyi pénzt hozott volna a konyhára, ha a fővárostól induló sztráda elérne Konstancáig, de ebből még 51 kilométer hiányzik. A sztrádaépítés lassú üteme miatt nem készült még el a Bukarest és Ploieşti közötti, 62 kilométeres szakasz, sem a majdani észak-erdélyi autópálya Aranyosgyéres és Gyalu közötti, 52 kilométeres része, de várat magára a főváros körgyűrűjének 26 kilométere, akárcsak a Temesvár és Arad közötti, 32 kilométeres pályaszakasz is. Ha ezek a tervezett időre megépültek volna, mintegy ötmilliárd euróval több lenne a külföldi befektetések értéke — állítják a szakemberek.