
Nagyszámú gazdálkodó tisztelte meg jelenlétével a szaktanácsadók szervezte gazdanapot a múlt hét elején. Meghívott előadó a magyarországi dr. Zsenák Ferenc, a győri Ferroplan mûszaki tervező- és fejlesztési iroda igazgatója volt. A résztvevők az anyaország csatlakozás utáni mezőgazdasági tapasztalatairól és a gazdaságok mûszaki szervezéséről, valamint fejlesztéséről hallhattak előadást.
A Ferroplan cég többirányú gazdaságfejlesztési felszerelések gyártásával és szerelésével foglalkozik, egyik jelentős területük a komplex burgonyatechnológiák alkalmazása, kezdve a talajmegmunkáló erőgépek beszerzésétől el egészen a válogató- és csomagolófelszerelések üzembe helyezéséig. Egy másik fontos tevékenységük a gabonaszárítók forgalmazása és szerelése.
Zsenák doktor szerint az uniós csatlakozás a minőségre és a hatásfok javítására való törekedést eredményezte Magyarországon. Az előadó az uniós csatlakozás előtti és utáni időszakban nem tudta elképzelni a gyors fejlődést, ,,de a fejlesztési programok megpályázásával és az uniós pénzek felhasználásával a magyar mezőgazdaság fejlődése felgyorsult?. Véleménye szerint a román mezőgazdaság tíz-tizenkét évvel van lemaradva a magyarországihoz képest, de a fejlődés felgyorsulása jellemezni majd a román mezőgazdaságot is. Náluk a Sapard-programra két és fél éven keresztül lehetett pályázni, az első periódusban az uniós alapoknak csak 10 százalékát tudták elkölteni, második évben 60 százalékát, a harmadik évben 80-90 százalékát. Szerencséjüknek mondta, hogy a vállalkozói réteg ,,gyorsabban kapcsolt?, és így kielégítő mértékben fel tudták használni az unió által biztosított pénzalapokat. A programkiírás különbözött az itteni kérelmektől, náluk a pályázónak 10 százalék önrészből és 30 százalék banki kölcsönből származó összeggel kellett rendelkeznie, a fennmaradó 60 százalék volt megpályázható a program segítségével. Akiknek nem sikerült pályázniuk a Sapardra, azok számára a csatlakozás után más lehetőség nyílt meg. Az AVOP (Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program) nevû, ugyancsak az unió által támogatott program nagyon hasonlít a Sapardhoz, a különbség annyi, hogy rugalmasabb, nincsenek pénzbeli határértékek, a jól átgondolt és életképes pályázatokat támogatják, hiszen ,,az egyszerû gépvásárlásra az unió már nem vevő? - állította az előadó. A programnak van egy Leader+ elnevezésû alprogramja is, amelyet már közel ötven településcsoport használt ki Magyarországon. A maximálisan százmillió forint nagyságrendû, uniós és nemzeti költségvetésből finanszírozott pályázatok elnyerése érdekében a településeknek kell összefogniuk, hogy közösen, együtt gondolkodva készítsenek vidékfejlesztési terveket. A program alapvető célja a közösségi részvétel, a kapcsolatok és az együttmûködés erősítése. A pályázaton keresztül nyerhető összegek infrastruktúra fejlesztésére és olyan beruházások megvalósítására költhetők, amelyek javítják a térség foglalkoztatottságát és tőkevonzó képességét. Az unióban eddig több mint 1200 településcsoport élt a Leader+ programban szereplő közösségi támogatással.
Zsenák doktor szerint a csatlakozás után a földalapú támogatás háromszorosára nőtt, de még így is hat évre van szükség, amíg egy magyar gazdálkodó ugyanannyi támogatást kap, mint egy régebbi uniós gazda. (A helyzet nálunk is hasonló lesz, a csatlakozás évében az itteni gazda csak 25 százalékos támogatást kap, majd ez évente növekedik.) Az előadó szerint az unió kiemelten támogatja a zárolt vetőmagtermesztést, ezért is választotta cégük a szárítók forgalmazását és szerelését. Az utóbbi időben a cég számos ilyen irányú pályázatot készített és nyert meg. Példaként bemutatott egy 150 millió forintos beruházást, ahol a termelő a saját 100 hektárjáról származó vetőmag szárítása mellett szolgáltatásként végzi ezt a tevékenységet. A számítás szerint a beruházás értéke három év alatt megtérül. Magyarországon a szárítók tárolókapacitásuk egy részét az úgynevezett intervenciós tárolásra is használják, amikor is a tulajdonos felajánlja az államnak a raktárait, és ezért támogatást kap. De felhívta a figyelmet, hogy a vízszintes tárolók nem megfelelőek a gabonaminőség megőrzésére, erre sokkal célszerûbbek a toronysilók. Példaként említette a tavalyi helyzetet, amikor is a magyar gazdáknak alkalmuk lett volna nagyobb mennyiségû gabonát exportálni a szárazság sújtotta Spanyolországba, de mivel a néhai katonai egységek csarnokait használták a gabona nagy részének a szárítására és tárolására, csak csekély mennyiség felelt meg a minőségi követelményeknek.
Az előadó figyelmeztetett az egy hektárnál nagyobb gazdaságok összeírásának pontosságára is. Náluk is megtörtént, hogy ugyanazt a parcellát többször is nyilvántartásba vették a gazda bevallása alapján, és amikor a digitális térképekre a területeket berajzolták, majd összerakták a megyehatárokat, 13 százalékkal több terület jelent meg, mint amennyi a valóságban létezik. Így sok esetben elölről kellett kezdeni a munkát, mivel ekkora különbségeknél az unió nem fizeti ki a területalapú támogatásokat.
A gazdaest végén a szaktanácsadók felkérték a meghívottat, hogy a következő találkozón a burgonya teljes technológiájáról (termelés, feldolgozás) tartson előadást, amit szívesen elvállalt.
Incze Péter, MSZH
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.