Nemzet-nemzetiség: Meddig kell még az igazságért küzdeni?

2006. február 21., kedd, Archívum 2003–2007

Úgy gondolom, mindenki ismeri a moldvai csángók küzdelmét, hogy a mai napig mekkora küzdelmet kell megvívniuk az identitásukban ismét újjáéledő moldvai csángómagyaroknak, hogy újra magyar nyelven hallgathassák Isten szent igéjét.
Az 1950-es évek közepétől a minden képzeletet felülmúló erőszakos, Európában példa nélküli asszimilációs intézkedéseket foganatosítottak. A magyar óvodákat és iskolákat bezárták, a templomokban tilos volt az ,,ördög nyelvén? beszélni. A magyar öntudatú csángókat üldözték, megfélemlítették. Tilos volt a magyarországiakkal, sőt az erdélyi magyarokkal való bármilyen kapcsolatteremtés.
Az 1989-es romániai rendszerváltást követően az egyház hatalma, társadalmi szerepe különösen Moldvában jelentősen megnövekedett. A papság aktívan beleavatkozott a mindennapi és a privát életbe, túlreprezentálta önmagát. Románia a rendszerváltozás után úgy rendezte viszonyát a Vatikánnal, hogy nem Gyulafehérvár, hanem Bukarest vált érseki központtá.
A pusztinai Szent István Egyesület elnöke, Nyisztor Tinka immáron tizenhatodik éve képviseli a moldvai magyarság egyházi ügyeit.
A Moldvában élő magyar identitású csángók az 1989-es romániai politikai változások után igényelni kezdték az anyanyelvû misézést. 1989-től a mai napig minden évben adtak be beadványokat, benyújtott kéréseiket a legtöbbször válaszra sem méltatták. Csángóföld sok értelmiséget adott Erdélynek és Magyarországnak. Tanárokat, orvosokat, jogászokat, papokat. Horváth Antal, Pál Antal, Salamon József, Duma Ferenc, Bogdán István, Polgár János, Varga János, Salamon Antal, Tampo Ababei József, Polgár Róbert, Péter János. ?k mind Csángóföld szülöttei, katolikus papok, akik Erdélyben vagy Magyarországon szolgálnak. ?k nem kaphatták meg azt a lehetőséget, hogy szülőföldjükön hirdethessék Isten evangéliumát. A ia?i-i (jászvásári) püspök, Gergely Péter is szabófalvi csángó, aki nem ismeri el a moldvai csángóságot mint magyar nemzetiséget. A püspökség már évek óta diszkriminációt követ el, amikor hátrányos megkülönböztetésben részesíti a moldvai csángókat, megtagadja tőlük az anyanyelvi egyházi szertartásokat. Ezzel veszélyezteti az esélyegyenlőséget.
2005. június 13-án a pusztinai László Katalin temetésén a helyi káplán az elhunyt meggyalázására használta fel a prédikációt. Indulatait az váltotta ki, hogy az elhunyt végakarata szerint a család magyar nyelvû virrasztást is tartott a koporsó mellett.
Aki ismeri a romániai római katolikus egyházmegye gyakorlatát, az tudja, hogy valamennyi egyházmegyében több nyelven folynak a szertartások. Tempfli püspök egyházmegyéjében 15 000 szlovák katolikus van, akiknek szlovák szentmisét tartanak, a románoknak pedig román nyelvût.
A jászvásári egyházmegye sem kivétel, hiszen az észak-moldvai lengyel közösség számára itt is biztosítják az anyanyelvû misézés lehetőségét.
A szekularizáció teljesen átformálta a román püspökséget, a vallásból a vallást, a hitből a hitet ölte ki.
A jászvásári püspökség megnyilvánulásaiból arra a következtetésre juthatunk, hogy nem ismerik el a 2. vatikáni zsinatot. Számukra nem létezik vallásszabadság. Semmibe veszik a római katolikus egyházjogot, úgy látszik, hogy rájuk a vatikáni előírások nem vonatkoznak.
Az ET Parlamenti Közgyûlésének Állandó Bizottsága Isztambulban 2001. május 23-án elfogadta Tytti Isohookana-Asunmaa finn raportőr csángókkal kapcsolatos 9078. számú jelentését, miszerint az ET a moldvai csángómagyarokat nemzeti kisebbségként ismerte el. A testület kilenc pontban fogalmazta meg az 1521. (2001) számú ajánlását Románia számára. A kilenc pont közül most egyre szeretném felhívni a figyelmet: lehetőséget kell nyújtani ahhoz, hogy a csángó falvak templomaiban a római katolikus szertartásokat csángó nyelven tarthassák, valamint tegyék lehetővé a csángók részére, hogy a vallásos énekeket saját anyanyelvükön énekeljék.
Románia kormányának figyelembe kéne vennie a hatályos nemzetközi törvényeket, jogszabályokat, amelyet a román állam is ratifikált már régebben.
Meg kéne felelnie teljes egészében ezeknek az elvárásoknak. Ilyenek pl. az ENSZ, az EBESZ és az ET határozatai.
Románia pont most, amikor az Európa Unió csatlakozási időszakának befejező periódusában jár, a moldvai csángómagyarokat még mindig nem fogadja el nemzeti kisebbségként. Ez a tény bennünk kérdések sorozatát hozhatja fel. Meddig kell még az igazságért küzdeni?
Biczó Dániel
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép