Történelmünk: Sorsváltás Erdélyben 1944-ben

2006. március 2., csütörtök, Archívum 2003–2007

4.
A ,,légies? határok illúziója
Kemény és egyértelmû volt Vasile Luca, úgy állította be, hogy az imperialisták a nemzeti ellentétek kihasználásával háborút szeretnének kirobbantani, mégpedig Észak-Erdély ürügyén. ,,Beszélnek arról, hogy ezt vagy azt a területet odacsatolják Magyarországhoz, hogy újra kettévágják Erdélyt, Észak- és Dél-Erdélyre, közben lenne egy folyosó, ugyanaz, ami a lengyel korridor volt, amely a két népet szembeállítja egymással mint ellenséget. Ha bármilyen kismértékben is, bármilyen formában is visszaállna a bécsi döntés, ez új háborús tûzfészket teremtene itt, amely visszavezetne minket oda, ha nem a doni közös sírokhoz, hanem olyan sírokhoz, amelyek itt lennének megásva. Ez az út Erdély kérdésének imperialista módon való megoldása, amely nem békíti, hanem ellenséggé teszi a két népet. Ez nem lenne érdeke sem a magyar, sem a román népnek.? Majd elszólja magát: ,,Mi nem mehetünk a békekonferencia elé mint ellenségek akkor, amikor külső veszély fenyeget mindkettőnket.? Luca szerint a nemzetközi imperalizmus zsarolni akarja a román és a magyar népet.
Szembeszegülhetnének-e ilyen hangulatban a moszkvai fogantatású érveléssel az MNSZ vezetői, kommunista párttagsági könyvvel a zsebükben? Groza fenyegetőzött is: ,,kérte a hallgatóságot, hogy jól szívlelje meg szavait?. Megszívlelték. (...)
Csákány Béla dr., végrehajtó bizottsági tag olvasta fel a sokat emlegetett kiáltványt, amelynek legfontosabb bekezdése így szólt:
,,Tudatában vagyunk annak, hogy az erdélyi nemzetiségi kérdés megoldása nem határkérdés, hanem a demokrácia megerősödésének, a nemzeti jogegyenlőség tényleges megvalósításának, a határok feloldásának kérdése. Nem helyeselhetünk semmiféle áttelepítést, amely anyaföldünktől szakítana el. Nem helyeselhetünk semmiféle olyan törekvést, akár magyar, akár román részről, amely a bécsi döntéshez hasonló módszerrel, a nemzetközi reakció szolgálatában Erdélyből újra tûzfészket teremtene.? (...)
9. A Népi Egység gyûjteményei elárulják, hogy Erdély magyarsága heves ellenkezéssel vette tudomásul a nevében, nélküle és ellenére hozott döntést. Az MNSZ vezetői hónapokon át egyfolytában védekezni kényszerültek. Ki-ki a maga meggyőződése szerint, amiből kitetszik, hogy mekkora része lehetett a bukaresti parancs végrehajtásában. ,,Azt mondták a reakció fizetett ügynökei, hogy mi eláruljuk Erdélyt és a magyarságot. A valóságban az a helyzet, hogy a reakció akarja eladni Erdélyt a nemzetközi háborús reakcióban? - mondotta Bányai László egy brassói gyûlésen. (December 4.) Csákány Béla dr. egyik beszédében panaszkodik: az MNSZ tagsága kifogásolja, miért tiltakozott az MNSZ marosvásárhelyi kiáltványa a bécsi döntésnek bármilyen formában való megismétlődése ellen. (December 29.) ,,Feleletünk erre a következő: a Magyar Népi Szövetség határozott álláspontja, hogy az egész magyar nép jövőjét csak az szolgálhatja, ha a múlt bûnét felszámolva bekövetkezik a megbékélés a Duna-völgyi népek között, s elsősorban a magyar és román nép között. Véget kell vetni már egyszer annak a viszálykodásnak, amelyet mindkét nép reakciós elemei s a nemzetközi reakció mögöttük álló ügynökei szítottak, s amely mindkét népet a fasizmus karjaiba s ezen keresztül a pusztulás szélére vitte volna, ha a Szovjetunió nagylelkûsége nem mentette volna meg ettől.? Szerencsére ,,megmentette?, sóhajtja az utókor. (...) Oláh Péter országos alelnök az egyik csíki faluban köntörfalazás nélkül beszélt: ,,De egészségtelen és elvetendő az az elképzelés is, hogy Erdélyt ismét kétfelé szakítsák? Javasolták azt is, hogy Magyarországról a Székelyföldre folyosót vezessenek. Ez talán a legkárosabb gondolat, mert ez a folyosó három Erdélyt csinálna, ami mind gazdasági, mind mûvelődési szempontból tönkremenne. Ez ellen teljes erőnkből tiltakozunk.? (1946. január 3.)
Egészen más hangot ütött meg Kurkó Gyárfás, alig egy hónappal a kiáltvány után, a Népi Egység 1945. december 29-i számában. (...) ,,Nemzetiség vagyunk, de tartozunk egy testhez, amelyet sohasem tagadtunk és nem tagadhatunk meg.? 1946. február 1-jei lapjelentés szerint Kurkó az MNSZ kényszerû marosvásárhelyi kiáltványát egy nagyváradi gyûlésen így ,,védelmezte?: ,,Mi Erdélyt nem adhattuk el, mert ebben a kérdésben nem mi vagyunk a döntő tényező. Mi azt szögeztük le és azt hirdettük, hogy a magyarság itt akar élni ezen a földön, amelyen született, és itt ragaszkodik azokhoz a jogokhoz, amelyeket a demokrácia nekünk éppúgy, mint más népeknek, biztosít.?
Más ez a szöveg a kiáltvány érvelésénél, még inkább Luca és Csákány dr. jelszavainál. Ez a szelídített vélemény (alighanem Kurkó álláspontja) tükröződött abban a hivatalos közleményben is, amelyet 1945. február 12-én adott ki az MNSZ központi végrehajtó bizottsága.
,,1. A békeszerződéssel kapcsolatban a Magyar Népi Szövetség álláspontja az, hogy a békekötés, éppúgy, mint a fegyverszüneti szerződés megkötése, a szövetséges nagyhatalmak, illetve a két kormány feladata. A Magyar Népi Szövetség ebben a kérdésben már ezért sem foglalt és nem is foglalhat állást.
2. Az erdélyi nemzetiségi kérdésben a százas Központi Intézőbizottság marosvásárhelyi kiáltványa leszögezte, hogy ez a kérdés a demokrácia megerősödésének, a nemzeti jogegyenlőség végleges megvalósításának és a határok feloldásának a kérdése. Ezen nincs módosítanivaló. A Magyar Népi Szövetség nevében ezzel kapcsolatban senki semmiféle más nyilatkozatot nem tett és nem is tehet.
3. Károsnak tartunk a határokkal kapcsolatban minden olyan agitációt, amely megzavarja a demokrácia kiteljesedését a Duna völgyében, és felborítja a két nép együttmûködésének lehetőségét és a békeszerető népek közös építő munkáját.?
Nyilván, nem ez a szöveg került be a bukaresti kormányzat érveit támogató okmányok közé. (...)
Groza még meg-megismétli a jelszót, bár mind ritkábban lelkesedik saját ötletéért, a határok légiesítéséért - amit különben a harmincas években egy Grozánál jóval nagyobb formátumú államférfi, a román állameszményt ezzel a csalétekkel védelmező Nicolae Titulescu hirdetett meg először Romániában -, majd a párizsi békediktátum ezt a kérdést is irgalmatlanul lesöpri a napirendről.
A légiesített határ helyén a világ egyik legkomiszabb, légmentesen elzárt határa jön létre nemsokára a trianoni vonalon Románia és Magyarország között. (...)
10. Szétfoszlott egy nagy illúzió, minden illúzió sorsára jutva. A történelem fintorának tekinthetnők, ha nem temette volna maga alá hosszú évtizedekre vagy még tovább az erdélyi magyarság jövőjét.
Erdély magyar népének igazi hangját Márton Áron római katolikus, Vásárhelyi János református püspök és dr. Szász Pál, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnöke szólaltatta meg 1946. április 29-én hatpontos nyilatkozatban. Szükségesnek tartották, hogy a béketárgyalásokon ,,az erdélyi magyarságot kielégítő területi rendezés jöjjön létre?. Éppen ezért a határ megállapításánál kötelező módon meg kellene hallgatni az erdélyi magyarság egészét. Az aláírók, akik közül Márton püspök hosszú börtönnel fizetett, dr. Szász Pál pedig az életével, Kossuth Lajos szellemében és hangján mondták el óvásukat: senkinek nincs joga ,,önkéntes felajánlással területi lemondásba belemenni. Lemondást külső hatalom a magyarságra kényszeríthet? Az önkéntes lemondást többé jóvátenni nem lehet. Ezért a felelősséget az erdélyi magyarság lelkiismerettel nem vállalhatja.?
Beke György
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép