(részlet)
Döcögött a poros úton
Makkon-Hízott Nagy Maca,
fürgén lépdelt oldalánál
Rongy Elek, a malaca,
s hát egyszer csak túl a réten,
valamint egy nagy hegyen,
ott magaslott előttük a
Disznófősajt Egyetem.
Mint mikor a forró üstben
olvadó háj kavarog,
úgy nyüzsögtek ott a disznók
meg az apróbb malacok:
a kapuban nagy tolongás,
lökdösődés odabent,
röfögés a folyosókon,
noha ki volt írva: ,,Csend?.
Szóval teljes zûrzavar volt,
s ők, vidéki jámborok,
jó későre tudták csak meg,
mire megy ki a dolog:
pótfelvételt hirdetett az
egyetem egy helyre még.
Majd hogy le nem késtek a nagy
alkalomról Elekék!
- Te most - mondta Maca koca szép nyugodtan állj meg itt,
én elmegyek megkeresni
doktor Bendős-Báznait:
ő, ha akar, még segíthet,
főnök itt, vagy mi a szösz,
s hogyha nem, hát üsse tagló,
akkor szépen hazajössz.
Így szólt, s azzal már el is tûnt
a tömegben Nagy Maca,
ott maradt egy deszkafalnál
göthös kicsi malaca;
állt, állingált, nézelődött,
unta magát szerfelett,
s a fal egyik repedésén
unalmában belesett.
Hû, mi volt ott, hova kandi
pillantása beszökött!
Öblös vályúk, amelyekben
finom moslék lötyögött,
ismét mások, amelyekben
dara, korpa, árpa állt,
s jó hajában főtt pityóka,
melyből édes pára szállt.
Göthös volt, de fejre ejtve
soha nem volt Rongy Elek:
- Hisz ezek itt - szólt magában
- tudom, mik: a tételek!
Szóval arra kell ez a sok
málé, moslék, dara, zab,
hogy megnézzék a tanárok,
ki eszi meg hamarabb,
s azt aztán az egyetemre
hallgatónak felvegyék.
Nohát, akkor engem máris
felvettek, ha nem egyéb!
Így szólt, persze csak magában,
s nem gyötörte lámpaláz,
hangosan is felvisított:
- Jaj, segítség! Ég a ház! mire, mint a félbolondok
vagy egészen is azok,
hanyatt-homlok szétfutottak
disznók, süldők, malacok.
Nem maradt bár egy teremtett
lélek sem a folyosón,
látni, amint Rongy Elek a
tételekhez beoson,
s mire kintről felfedezték
a valódi helyzetet
s visszajöttek, ő már minden
vizsgatételt megevett!
Most tört volna ki a botrány,
hogyha nem jön Nagy Maca,
holtra válva, hogy a zûrben
hova lett a malaca,
s ha nem hozza csülkön fogva
doktor Bendős-Báznait,
aki folyton ezt röfögte:
- No de kérem, mi van itt! mert másképp a kis pimasznak
nem lett volna kegyelem.
Így azonban helyreállt a
csend, a rend, a fegyelem.
Persze, nem lett vizsga sem, ha
nem voltak már tételek;
s nem került be hallgatónak
senki más, csak Rongy Elek,
mert így szólt a fő professzor:
- Nagy disznó vagy, kismalac,
őstehetség a javából,
hát ezért most itt maradsz.
Pinduri, a kis csuri
(részlet)
Törte kerek koponyáját
hetek óta Pinduri,
hogyan tehet csúffá egy nagy
óvónőt egy kis csuri,
mivelhogy az óvónő is
csúffá tette egyszer őt...
S gondolt egyet, de merészet
egy napfényes délelőtt.
Mikor épp a legtöbb gyermek
tódult bentről ideki,
ő elkezdett nagy hetykén a
piszkos porban fürdeni,
s közben be nem állt a csőre,
csicserészett, csirregett,
- Buta ember, ki a porban
megfürödni nem szeret!
Ha szeretne, úgy repülne,
mint a fürge kisveréb,
az óvoda tetejére
szállhatna fel legelébb,
onnan pedig a világba,
amerre a szeme lát!
Tátott szájjal hallgatták az
óvodások a szavát.
S hogy hallgatták, az még hagyján,
el is hitték, az a kár:
úgy tettek mind, ahogy mondta
Pinduri, a jómadár:
be nyakig a porba, s aztán
lengették a karjukat,
de nem vitt fel a magasba
senkit ez a mozdulat.
Mégsem éppen senkit, mert
az óvó nénit, őt igen,
ő, amikor látta mindezt,
kukra ugrott mérgiben,
s telt torokkal és tüdővel
így sikított: - Szent egek,
vajon honnan termett ide
ennyi buta, rossz gyerek;
ez Pinduri csuri mûve,
sejtem, hisz az eszem ép...
Hess, ameddig szépen mondom,
haszontalan kisveréb.
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.