
Nemzeti ünnepünkön újabb megtiszteltetés érte színházunkat: még egy színmûvészünk kapott Jászai Mari-díjat. Szabó Tibor szakmai elismerésén túl ez a díj a Tamási Áron Színház elismertségét is jelzi, azt, hogy a sepsiszentgyörgyi társulat a magyar, sőt, nem túlzunk, ha azt mondjuk, az egyetemes színjátszás élvonalába küzdötte fel magát. Szabó Tibort - Tibkét, ahogyan mûvésztársai becézik - a Jászai-díj kihívásáról és kötelezettségéről faggattuk.
- Rövid időn belül egy tisztség és egy kitüntetés birtokosa lettél: ügyvezető igazgatója vagy a Tamási Áron Színháznak, és - ami a fontosabb - idén Jászai Mari-díjjal jutalmazták színházi tevékenységedet. Hogyan birkózol meg e kihívásokkal?
- Szerencsés embernek tartom magam: engem megtalálnak a feladatok, nekem csak annyit kellett tennem az elmúlt évek során, hogy nem tértem ki előlük, hanem felvállaltam azt, ami a ,,nyakamba szakadt? - elvállaltam a feladatokat, amiket rám szabott a sors. Ami a Jászai-díjat illeti, azon túl, hogy az ember pályája során igyekszik a maga lelkiismerete, tudása és tehetsége szerint teljesíteni napról napra, szerepről szerepre, kell egy kis szerencse is, hogy az ember egy ilyen kitüntetésben részesüljön, mert úgy érzem, magyar nyelvterületen van még többtucatnyi olyan színész, aki legalább annyira teljesít, mint én, és megérdemelné ezt a díjat. Csak én voltam az egyik szerencsés kiválasztott az idén. Én ezt így érzem, mert mióta tudomásomra jutott, és különösen mióta kézzelfogható valósággá vált a díj, azóta gyûjtöm az érveket elsősorban a saját magam meggyőzésére, hogy megérdemelten jutottam hozzá.
- Meg kell erről győznöd magad?
- Igen, mert nem érzem, hogy magától értetődő lenne.
- Ennyire kishitû magaddal szemben nem lehetsz.
- Nem vagyok kishitû, csak nem tudom, mi abban a rendkívüli, amit én csinálok, mi több ahhoz képest, amit más csinál a színpadon. De talán ez így van jól, mert ha tudatában lennék az értékemnek, akkor már nem tudnék értékeset nyújtani.
- Elhinnéd magad esetleg?
- Esetleg. Számos példa van rá. Megint csak a szerencsére térek vissza: pályám kezdetén sorozatos kudarcélményeim voltak, és számos válságon estem át, amelyeken szerencsére túl tudtam tenni magamat, és építkezni tudtam belőlük, hasznosítani tudtam a negatív élményeket is.
- Vágyol arra, hogy hátradőlhess a székben, és ne legyen ott a pódium előtted?
- Megfordult már a fejemben. Nem tudom, meddig érdemes csinálni. Addig, amíg a feladat izgat, amíg napról napra találsz magadnak okokat és késztetést arra, hogy csináld. De mikor már az egyéb motiváció lesz az erősebb, nem a szakmai, akkor le kell állni. Vágyom pillanatokra, amikor kimoshatnám az agyamból mindazt, ami a színházzal kapcsolatos. Hogy csak pihenjek, rácsodálkozzam a környezetemre, időt adjak erre. Nagyon szeretnék más világokat megismerni, utazni, nagyon szeretnék egy olyan helyzetet, hogy megengedhessem, hogy a világ legtávolabbi pontjára is eljussak, és összehasonlítsam az ottani világot a miénkkel.
- Szakmai ártalom az összehasonlítási kényszer?
- Persze, viszonyítási alap kell hogy legyen, hogy mit mihez képest csinálok, egy színpadi helyzet is arról szól, hogy mihez képest mondom azt, amit mondok, vagy teszem azt, amit teszek.
- Magányos mûvésznek érzed magad?
- Nem érzem magányosnak magamat, hanem néha azt érzem, hogy az a hozzáállás, az az érvrendszer, amit én próbálok képviselni, azzal néha egyedül vagyok.
- Színészi hitvallásod?
- Számít a tisztesség. Az, hogy úgy csináld jól a dolgodat, hogy közben ne árts másoknak, mindenképpen ott legyen a képben a partner. Sem az életben, sem a színpadon nem erkölcsös olyasvalamit csinálni, ami nem jó a partnernek, és különösen nem jó a munkának, aminek részese vagy. A tisztességbe beletartozik az is, hogy napról napra a maximálisat nyújtsd, vagy megpróbáld legalább. Nem sikerül mindig, gyarló emberek vagyunk, viszont amiben maximumot kell nyújtani: az akarásban.
Lejegyezte: Váry O. Péter
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.