Megemlékező évfordulók alkalmával döbbennünk rá szellemi örökségünk századokon át felhalmozódó kincseire. Ilyenkor tudatosodik bennünk, hogy nemzeti közösségünk nagyjai nem csak a magyar kultúrát hozták létre, de az egyetemes mûveltség és tudomány hírneves, hatékony alkotói is voltak.
Festészet, szobrászat, építészet, zene, megannyi megnyilvánulási dimenziója a mûvészi alkotásoknak, melyekben magyar nevek sokasága enciklopédikus felsorolásban fellelhetők. Ezek nem közönséges halandók. Ezek titánok: nagyok között is a nagyok. A titán kifejezés leginkább a zenei mûvek alkotóira, előadóira találó. A zene titánjai - tömör kifejezés, de mögötte óriásokat látunk, többek között Bartók Bélát is. ? is Euterpe varázsa alá kerülve beírta nevét a zene titánjai közé.
1881. március 25-én Nagyszentmiklóson - Torontál megye, ma Temes megye - született. Apja Bartók Béla, a helybeli földmûves iskola igazgatója, anyja Voit Paula, pozsonyi nemes családból származó tanítónő volt. Szépen zongorázott.
Az alig másfél éves gyermek már figyelmesen hallgatta anyja zongorajátékát. Hároméves korában dobon követte a dallamok ritmusát. Ötéves volt, mikor az első zongoraleckét kapta anyjától. Hétéves korában ismerték fel, hogy abszolút hallása van. Ebben a korban kis zongoradarabokat írt.
1891-92-ben Nagyváradon jár iskolába. Kersch Ferencnél tanul zongorát. 1892. május 1-jén 11 éves korában lép fel nyilvánosan a nagyszőlősi megyeházban saját szerzeményével, A Duna folyása címû mûvével. 1892-93-ban Pozsonyban tanul tovább. 1894-ben Erkel Lászlónál, 1897-től Anton Hyrtlnél tanul zongorát és összhangzattant. Zeneszerzésben ugrásszerûen fejlődik, elsajátítja Schumann, Brahms és Dohnányi stílusát.
1899 őszén beíratkozik a budapesti zeneakadémiára a zongora és zeneszerzés szakra. Tanárai Thomán István és Koesler István. Első nyilvános fellépése Pesten volt 1901. október 21-én. Liszt Ferenc H-moll szonátáját adja elő. Ebben az időben elakadt a zeneszerzésben. Stagnálásából Richard Strauss ,,mint villám? ragadta ki. Ehhez a hirtelen fordulathoz nagyban hozzájárult R. Strauss ,,Imigyen szóla Zarathusztra? szimfonikus költeményének 1902. február 12-i előadása.
Bartók elkötelezte magát a magyar nemzeti zene eszményének. 1902 nyarán újra komponálni kezdett, s a következő év tavaszán-nyarán írt nagyszabású mûveivel megtette az első lépéseket életmûve megvalósításához: a modern európai technikából és magyar hagyományból olyan magasrendû mûzenét ,,ötvözött?, amely egyszerre tartalmazza a zenei kultúra kritikaelemeit és a kritikán túlmutató humánus és nemzeti értékeket.
Tanulmányai befejezése után, 1903 őszén Gmundenben tökéletesíti zongoratudását, majd Berlinben, Bécsben, Budapesten és Pozsonyban koncertezik. Angliában is fellépett 1904. február 8-án, majd 1905-ben a ,,Kossuth-szimfónia? manchesteri bemutatóján Hans Richter karmester vezényletével szerepel. 1905 végétől folyamatosan komponált, Strausstól egyre inkább Liszt felé fordulva.
1905-ben kialakult súlyos depressziójából a paraszti népzenében mint ,,természeti tüneményben? keres feloldódást. Ezzel először Gerlicepusztán, az ott szolgáló székely parasztlány, Dósa Lidi énekét hallgatva találkozott. Ettől kezdődően veti bele magát a paraszti népzene kutatásába.
Kodály Zoltánt Bartók 1905 márciusában ismerte meg. A népzene kutatásában Kodályban őszinte segítőtársra talált. Kutatásait ezután Kodállyal összehangolva kezdte végezni. A közönség meghódítására együtt jelentették meg 1906 végén a húsz tételből álló Magyar népdalok úttörő feldolgozás-sorozatát. 1907 nyarán Bartók székelyföldi körútján nyomára bukkan az ősi magyar pentaton dallamstílusnak is.
1906 őszén Gerlicepusztán szlovák, 1909-ben Biharban román parasztzenét kezdett gyûjteni. 1912-ben kárpát-ukrán és délszláv népzene után is kutatott. 1913-ban Algériában - Biskra környékén - arab zenei motívumokat gyûjtött össze.
Élete végéig egyre táguló körben tanulmányozta a Kárpát-medencében érintkező területek népzenéjét. 1908-tól megjelennek zenéjében a nem magyar népzenék hatásainak nyomai. 1918-ig sikerült összegyûjtenie 3500 román és több mint 3200 szlovák dallamot. Ez a nagy mennyiségû gyûjtés a két népzene máig is legfontosabb törzsanyagát jelenti.
1907-ben Bartók Bélát kinevezik zongoratanárnak a zeneakadémiára a nyugdíjba vonuló Thomán István helyébe. Ez év tavaszán lángolt fel ifjú kora legnagyobb viszonzatlan szerelme Geyer Stefi hegedûmûvésznő iránt. Ebből a válságból 1909-ben Ziegler Mártával kötött házassága segíti ki, melyből 1910-ben született meg Béla fia.
1907 és 1912 között Bartók behatóan tanulmányozza Wagner és Liszt Ferenc zenéjét, majd egyre inkább Debussy hatása alatt s a parasztzene mind intenzívebb feldolgozásával alakítja ki érett zenei stílusát. Zenéjének egyik legfontosabb költői témája a férfi és a nő konfliktusa lesz.
Bartók mûvészetének egyik legfontosabb vonása a realizmus, amely válogatás nélkül minden érzelmet bevesz a zenével kifejezhetők sorába, felhasználva a torzrajz és a szarkazmus eszközeit.
1908-tól Bartók zenéje az európai új mûvészet legjelentősebb és legegyszerûbb teljesítményei közé tartozik. Zenéjének disszonáns modern válsághangja és parasztzenei színezete sok esetben kiváltotta a nagyközönség ellenérzését - Tizennégy zongoradarab -, ennek ellenére Bartók nem kerül teljes elszigeteltségbe. 1908 és 1912 között Rózsavölgyi és Rozsnyai sorozatosan jelentetik meg mûveit. Fiatal előadók és esztéták, Molnár Antal, Kovács Sándor, Csáth Géza álltak csatasorba Bartók mûveinek érdekében.
1911-ben az Új Magyar Zeneegyesület, UMZE felállítása, mellyel a magyar zenei élet megreformálását tervezték, kudarcba csapott át. E kudarc miatt Bartók visszavonult a magyar zenei közéletből. 1912-ben Rákoskeresztúrra költözik. Közszereplését a zeneakadémiai oktatásra és a zenefolklorisztikai munkára korlátozta. Minden szabad idejét népzenegyûjtésre és a gyûjtött anyag feldolgozására fordította.
1912-1916 között ismét válságperiódusba került. Ehhez hozzájárult az első világháború kitörése és a Gombássy Klárával kapcsolatos szerelemi krízis. Ez a válság komponálókedvét nem bénította meg, ellenkezőleg, felfokozta, inkább ösztönzőleg hatott rá. 1918 őszén az Operaház igazgatójának szemelték ki, majd a Nemzeti Múzeumban tervezett zeneetnológiai osztály vezetője lett. A Tanácsköztársaság idején Kodállyal és Dohnányival a szakzenészek direktóriumában vesz részt. Az eluralkodó zûrzavar láttán visszavonul a közéletből. Trianon után - az ország folklór tekintetében legértékesebb vidékeinek elcsatolása miatt 1920-ban kivándorlási terveket szőtt, de 1920 őszén mégis visszatér a tanításhoz. Időközben amerikai és német szakfolyóiratokban cikkek írását vállalta a magyarországi népzenéről. 1921-től Budapesten egyre több koncerten szerepel, és így egyre jobban kezd körvonalazódni a munkássága iránti nemzetközi elismerés.
1923-ban, Pest és Buda egyesítésének - 1823 - jubiláló ünnepségén előadják a Tánc suite címû mûvét. Ebben az évben válik el Ziegler Mártától, és feleségül veszi zeneakadémiai tanítványát, Pásztory Dittát. Házasságukból 1924-ben született fiuk, Péter.
Az első világháború után Bartók Bélának a két világrész tizenhét országában 271 nyilvános fellépése volt. Ezúttal került kapcsolatba számos zenei hírességgel - Sztravinszkij, Ravel, Szymanovszki, Millraud -, a modern világ zenei titánjaival. 1934-ben a londoni BBC a Cantata Profana ősbemutatójának színhelye volt.
Az első világháború után az új geopolitikai helyzet lehetetlenné tette a további népzenekutatást és gyûjtést. Ezért a folklorisztikai munkában az elemzésre, gyûjteményének rendezésére helyezi a hangsúlyt. Így készült el 1926-ban a román kolindákat feldolgozó munka első része.
A két világháború között a Magyarországon domináló ,,keresztény nemzeti kurzus? és a kormányzat rangjához méltón bánt Bartók Bélával. 1926-ban kitüntette a Corvin-koszorúval, 1930-ban az MTA levelező tagjává, majd 1935-ben rendes tagjává választotta. Székfoglaló előadásában a Liszt-problémákat tüntette ki. Fiatal kritikusok, a sajtó, híres hegedûsök, kitûnő karmesterek tisztelettel írtak, nyilatkoztak róla.
Bartók Béla teljes meggyőződéssel tiltakozott a németországi nemzeti-szocialista eszmék ellen. Tiltakozása annyira konkrét volt, hogy megtiltotta mûveinek németországi bemutatását és rádión való sugárzását.
Szemléletének nemzetközpontisága a második világháború előtti időszakban egyre jobban fokozódott. Ez meglátszik a Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje címû tanulmányában - 1934. Ebben bebizonyította, hogy a magyar népzene önálló magyar kulturális termék, amely kisebb-nagyobb hatással van több szomszéd nép népzenéjére. 1934-től csak az MTA-n dolgozott. 1940-ig mintegy tizenháromezer tételből álló - 2721 saját gyûjtés -, teljes magyar anyag újra meghallgatásával, revideálásával, stílus- és ritmusrendjének végső kidolgozásával készítette elő a magyar népzenegyûjtemény kiadását. 1936-os gyûjtésében a török népzenét is figyelemre méltatja.
1928-ban Bartók részt vesz a Népszövetség prágai népmûvészeti kongresszusán, így bekapcsolódik a kulturális élet nemzetközi szervezeteinek munkájába. Ennek tulajdonítható, hogy a Népszövetség Szellemi Együttmûködési Tanácsának irodalmi és mûvészeti állandó bizottsága 1931-ben tagjai sorába hívta. Ebben a minőségben 1932-ben részt vesz Kairóban az arab zenei kongresszuson, előterjesztést fogalmazva meg az arab mûzene megteremtésének tárgyában. Ugyanebben az évben Törökországban - Isztambul, Ankara - koncertezik, és török népdalokat gyûjt Adana környékén a nomád Yürük törzseknél.
Az 1930-as években Bartók már olyan hírnévnek örvendett, hogy mint zeneszerző szinte kizárólag csak megrendelésre dolgozott. Megrendelői a zenei élet kiemelkedő mûvészei voltak. Az utolsó alkotói korszakában -1934-1937 - szerzett mûvek jelentik pályájának csúcspontját: az újonnan megtalált ,,zseniális egyszerûség? hatására a bemutatók közönsége mindenütt spontán lelkesedéssel reagált, és Bartókot a kor zenéjének magában álló jelenségévé tette.
1938-tól - Ausztria német megszállása -, az Anschluss után Bartókban felmerült a menekülés, az emigráció szándéka. Kilép az osztrák szerzői jogi társulásból, és felvételét kéri az angolba. Kéziratait 1939-től Londonba juttatja.
1939. december 19-én édesanyja halála érlelte meg elhatározását, hogy elhagyja Európát. 1940. október 8-án a Zeneakadémián Ferencsik János vezényelte hangversenyét. Ezzel a fellépésével búcsúzik Budapest közönségétől. Október 12-én indul Lisszabonba, 20-án hajóra száll családjával New York felé. New Yorkba érkezésekor a Columbia Egyetem díszdoktorává avatják.
Utolsó nyilvános fellépése - az amerikai zenekarok bojkottjának közepette - 1943. január 21-én New Yorkban volt a kétzongorás Concerto ősbemutatóján.
Újvilági anyagi helyzete nagyon szerényen alakult. Kedélyállapota egyre lehangoltabb. Ehhez hozzájárultak kezdődő betegségének - leukémia - erősödő tünetei is. Ilyen körülmények között 1942-től nem komponált, de szakadatlanul folytatta - egyetemi munkája mellett - saját gyûjteményeinek, a román és a török monográfiák végleges szerkesztését. 1943-ban kórházba került. Kórházi költségeit az amerikai zeneegyesület állta. Közben újabb zenekari mû írására kérték fel. Ez a felkérés lelkileg kedvezően hatott rá, mert romlott egészségi állapota lassú javulásnak indult. Hegedûversenyének komponálását októberben befejezi, november végén az első hegedû-zongora szonátát Yehudi Menuhin hegedûmûvész előadásában meghallgatja. 1942-től Péter fia az amerikai hadsereg katonája lesz.
Betegsége miatt nem tér vissza a Columbia Egyetem tanszékére, de 1945 elején felkérésre három mû komponálását kezdi el. A brácsaversenyt megrendelésre, a 3. zongoraversenyt feleségének szánta, majd foglalkozik a 7. vonósnégyes tervével, de ebből végül is egy zongoraverseny született. Ezek a mûvek magukon viselik a háborús évek félelmeit, honvágyának és reményeinek nyomait, de ugyanakkor az elkövetkezendő időszak nagy újzenei sikereivé válnak Amerikában és Európában egyaránt.
1945 szeptemberében Bartók egészségi állapota rosszra fordult. Kórházba szállították, és ott éri el a halál 1945. szeptember 26-án. Sírhantja a New York állambeli Vestchester County Ferncliff temetőjében található.
Összeállította: Tibád Sándor
Támogassa a Háromszéket!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó).
Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.