RiportRoma Szombat: Roma aroma

2006. április 8., szombat, Archívum 2003–2007

Szentkatolna és a hozzá tartozó települések - Hatolyka, Kézdimartonfalva, Kézdimárkosfalva és Imecsfalva - sok híres egyházi és mûvészembert adtak a magyarságnak, a nagyvilágnak. Az elődök példája kötelez. Kötelez, hogy emberségből példát mutassanak a mában élők is: magyarok, romák egyaránt. Mert az egyéni és közösségi munkával épített értékek a jövő számára is maradandóak.
Közösségi munkavállalás közben találtuk Bakk János egyháztanácsost, gondnokot is, aki falubelijével a plebánia nagy kertjében a fák metszésével foglalatoskodott. Még messzinek ígérkezett a rügyfakadás, de nálunkfelé mostanában máról holnapra kopog be a tavasz. Tudják ezt a gazdaemberek, akik minden percet kihasználnak. Mert munka bőven akad, ki meglátja, hogy mit hol lehetne tenni, azt nem kell seprûvel nógatni. Dolgos, munkaszerető emberek lakják Szentkatolnát, meglátszik ez a szemrevaló házakon, rendezett utcákon, de még a polgármesteri hivatalon is. Fülöp Barna alpolgármester kiveszi részét az egyházi munkából is, megyebíróként szívén viseli a katolikus plébánia gondjait. Végigkalauzol a községen. Nemsokára nekifoghatnak az utak ­javításának, mert megnyerték a Sapard-program keretében a pályázatot. Így a néhol sártengerben folytatódó utcácskák is remélhetőleg járhatóak lesznek.
A község utcái is híven tükrözik azokat az állapotokat, melyek között az emberi lét vívódik. A rendezett bennva­lókat, takaros portákat felváltják a faluvégi szegényes házikók. Szentkatolna roma közössége - akárcsak a magyaroké - , meg­oszlik: a felső részen a tehe­­-tősebb, életrevalóbb emberek laknak, akik járják a nagyvilágot, az alsón pedig a szociális pénzen tengődők. Községi szinten 215 személy részesül ebből, vagyis hatvankilenc családot érint a szegénység.
Ágrólszakadt-e a szegény?
Nem szégyen a szegénység, csak kellemetlen - ahogy mondani szokták? Ezt a mondást a faluvégen lakó Gergely Kálmán és Júlia népes családja bizonyára saját bőrén tapasztalja. Az egymás tőszomszédságába épített három, egyszobás kis kunyhóból tizenöt-húsz kíváncsi fej bukkan elő. Kománé, sógor, testvér mindahány. De iskoláskorú és karon ülő is akad szép számmal.
- Jöjjön csak be, nézze meg, hogy élünk, naccsága! Nem tudna segíteni valamivel? - érkezik az első kérdés.
Az ablak alatti fekhelyen Berta nannyó két-három vékony pléddel betakarva. Amint meglát, hangos jajgatásba fog, két kezét fülére tapasztva, a falnak fordulva kesergi panaszát:
- Jajajajj, jajajajj!
- Szegény asszony már évek óta nyomja az ágyat, lássa-e? Megütte a gutta?
A nyolcadikos Csilla Renáta a tûzhely mögött álldogál. Kérdésemre, hogy a mosogatást miért nem hagyja másra, hisz neki az iskolában lenne a helye ebben az órában, csak egy félresikerült mosollyal válaszol.
,,Ma beteg volt? - mondja az anyja helyette. Bizonyára ,,beteg? a többi gyermek is? Vagy jobban telik odahaza, egymás közt, mint az iskolában. Mivel csak nézelődni jöttem, s jó szónál többet nem adhatok, a sopánkodást felváltja a derû. Főleg, amikor az engem elkísérő Majláth Attilával példázódom? ? népdalokat gyûjtene, ha lenne, akitől. De úgy látszik errefelé csak a madarak szeretnek énekelni.
- Szárazpatakra, Szentlélekre menjen a fiatalúr, ott jobban üsmerik az ilyesmit. Mi csak a pillepalackok csikorgását hallgatjuk. Nézze csak meg! Amit ott lát, az udvar végibe, egy nagy bálában, azt egy kerek hónapig gyûjtöttük. Adnak érte háromezer lejt kilójáért, ha bevisszük Kézdire.
- No de lássa-e azt a gebét az udvar másik sarkában? - veszi át a szót egy másik asszonyság. - Anyatársamék Száraz­pata­káról jöttek ide, hogy kisegítsenek münköt, mert nekünk még lovunk sincsen. Mi szegények vagyunk, de lopni nem szeretünk?
Gazdag-e a módos ember?
Összetartó a Bódi család is. Mindez akkor derül ki, amikor Bódi Attila szívmûtétéről mesél. Megmutatja a lábán örök nyomot hagyó hegeket:
- Lábamtól a nyakamig vagyok vágva. Tizenegy órát mûtöttek Marosvásárhelyen a szívemmel. Árpilis negyedikén lesz négy éve.
Egymilliárd lejembe került. Ha Debrecenben kellett volna mûteni, akkor még többe került volna. Azt mondtam, hogy jó nekem itt, Vásárhelyen. A professzor úr nem hitte, hogy van ennyi pénzem. S akkor összeszedtem a rokonságot, s TIR-kocsikkal felmentünk Vásárhelyre, beálltunk a kórház udvarára. Akkor a doktor úr megcsinálta a mûtétet.
Mindezeket a tágas nappaliban meséli. Lakása a kényelmet szolgálja. Felesége feltörli a lábunkkal behozott sarat, hogy ne piszkítsuk be a márványlépcsőt.
- Szeretném, ha tudná a világ, hogy mindazt, amim van, becsü­letes úton szereztem - mond­ja a mosolygós házigazda. - Hoz­zánk jöttek a vagyonellenőrzéstől is, azt hitték, hogy megfognak valamivel. Nálunk tiszta minden, banki úton történik.
- Én nem most kezdtem az életet. A fermáknál dolgoztam már hetvenegytől, a szondáknál Gelencén. A feleségem is. 20- 22 éve csokikkal kereskedtünk. Kitanított az élet. Olvasni, számolni megtanultunk, s aztán kirándulni - fogja viccesre a szót. - Az első autót én vettem a megyében. Sofőrként bejártam az egész országot, ismerem minden porcikáját. Aztán a fél világot. Két-három hétig is odavoltunk. Kilencvenben Rábával jártunk Hollandiába, Ausztriába, Németországba, 2002-ben Svédországból hoztuk a Volvót. De nem így volt mindig, én is átéltem, tudom, milyen volt a szegénység? Mi nem nézünk le senkit a faluban, segítünk azoknak, akik bejönnek hozzánk. Én szeretek jóban lenni mindekivel.
- Különben minden ember saját életének kovácsa - néz a feleségére, Piroskára.
Bódi Piroska pávai származású. Kérdésemre, hogyan, mikor ismerkedtek össze, csak mosolyog:
- Rég volt.
Hagyja szólni az urát:
- Voltunk bálokban, cigánybálokban. S ott. Azóta eltelt az idő: van egy fiunk meg egy lányunk. Nagyobb örömünk a fiunkban van. ? most az osztrákoknál van, hoz egy nagy autót? Én is éltem nehéz időket, amikor két-három hétig odakinn voltam. Nehéz idők jártak, távol a családtól. Aztán emberek vagyunk, elintéztem hamar, amit kellett. De nem jelentett semmit - kanyarít a szavakon.
A szellős udvar közepén szigetecske: asztal ülőkékkel, padokkal körülvéve. A ház ura nyáron tetőt húz föléje, oda várja a gyermekeket, unokákat, hogy élettel teljen meg a ház?
Már szinte búcsúzóban vagyunk, amikor megtudom, hogy Bódi Attila menye haragszik rám a két évvel ezelőtti riport miatt. Amikor leírtam azt, ahogyan bemutatta az anyósa nekem: magyar asszonyt hozott a házhoz a fia. Hát szerintem ebben semmi különös nincsen, mert a szívnek parancsolni nem lehet. És nem is szabad. Ha megszületett a döntés és a gyermekek, akkor az előítéleteket is sutba kell dobni. Egyedüli mérce az emberség kellene hogy legyen.
*
Böjtben vagyunk. Ha akaratomon kívül bántottam meg valakit, akkor megkövetem. Mert a kiengesztelődés ideje ez. Rövid az élet.
Nagyon szimpatikus a szentkatolnai törekvés, a roma közösség felismerése, hogy tanulni kell szakmát, tudást. A gyermekek jövőjét a tanulásban, taníttatásban látják. Lehetne velük példálózni más roma közösségekben is? Továbblépve jó lenne közülük kinevelni egy olyan értelmiségi réteget, amely közösségben tudna gondolkodni. Nagyon szép - igaz, lehet egyedi is - a koltói példa, ahol egy magyar asszony és egy roma férfi házasságából olyan nonprofit, civil szervezet született, amely képes munkát adni 15- 20 embernek. Építkezésnél munkát vállalnak, Phare-pályázatból szakmát tanítanak a környezetükben élő romáknak?
Bizony, bizony, tanulhatunk egymástól. Nem szégyen az.
Józsa Zsuzsanna
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép