
Még zöldek a koszorúk, frissek a virágok Kézdialmás és Lemhény határkeresztjein. Húsvétvasárnapján minden idők egyik legszebb határkerülését láthatta, aki a felső-háromszéki Szentföldön töltötte a feltámadás ünnepét. A 81. életévét taposó Kovács Dénes bátyánk nem győzte hangsúlyozni, hogy a határkerülés elsődlegesen egyházi, és csak utána népi szokás: ,,jobb volna a kettőt egy kalap alatt emlegetni?. S mert egyházi volt, és ma is az, nem kell sokat magyarázni, hogy miért nem gyakorolhatták a faluközösségek a letûnt rezsim idején. A jó termés várása, az eső varázsolása egyébként nem jelentett volna akkor sem problémát, ám az, hogy egyházi zászlókkal, magyar nemzetiszín szalagokkal díszített lovakkal nyargaljanak a határban, Istentől kérjék az áldást? nem volt olyan községi propagandatitkár, aki ezt engedélyezni merte volna.
S ha már ünnepvárón Almásba, a jó két esztendeje önállósult községbe látogattunk, rápillantottunk az ikertelepülés - Kézdicsomortánnal alkot egy közigazgatási egységet - jelenére, terveire is.
Utoljára a ,,kicsi magyarvilágban?
- Dénes bátyánk 16 éves volt, s így jól emlékszik, amikor 1942-ben volt egy nagyon vallásos, nagyon magyar határkerülés. Még fényképet is őriz ebből az esztendőből. Mikor megtörtént a hazai rendszerváltozás, azonnal eszébe jutott, hogy volt gyermekkorában egy idős ember a faluban - Molnár Lázár bácsi -, aki rendezte-irányította a határkerülést. Vállalkozott, hogy ő veszi át a stafétát. Tehette, mert jó szónok, tb. egyháztanácsi tag, vőfély volt a faluban évtizedekig, s a helyi zenekarban tangóharmonikás.
Nem emlékezhettem minden régi mondókára-versikére - mondta -, de amit nem tudtam, kiegészítettem. Az egyház mellettem volt, s ami a fő, a falu népe is. Nagy lelkesedéssel szemlélték, hogy közel negyven esztendő múltán ismét kerüljük a határt, énekeljük a szent feltámadási énekeket. Koszorúzzuk a határkereszteket, ünnepeljük Krisztus Urunk feltámadását, s lobog lovas kezében és szekereken a magyar zászló, mint gyermekkoromban. Tizenhetedik alkalommal - legyen hála az Úrnak.
Az emlékezés és a lelkesedés könnyeket csalt ki a szeméből, majd így folytatta: Régen 15-16 legény kerülte lóháton a határt, de most bevezettük, hogy legyenek szekerek is. Miért? Hogy a szekerekre gyûjtsük a fiatalságot, az iskolásokat, hogy szokják meg ezt a szép ünnepet, s amikor majd ők is nagyobbak lesznek, üljenek lóra, és vegyék át a hagyományt.
Feltámadt Krisztus e napon
- Mi azért kerüljük közösen a határt Lemhénnyel, mert régen egy egyházközség voltunk, közös templomunk a Szent Mihály-hegyi templom volt. Ezt a hagyományt megtartottuk. Most is együtt kérjük az áldást a határra, közösen ünnepeljük a feltámadást, hódolunk a kereszteknél templomi zászlóinkkal, imádkozunk. Reggel meghallgatjuk a félnyolcas szentmisét, amely a határkerülőknek szól. Szentáldást kérünk a plébánostól, az áldást magunkra vesszük. Átmegyünk Lemhénybe, ahol Miklós István szervezi a fiatalokat, s ott a várakozóknak a felsőlemhényi iskola előtt a téren átadjuk a szentáldást:
,,Kézdialmási lelkiatyának szent áldását magunkkal hoztuk,
Amit veletek - lélekből - szívesen megosztunk!?
Közösen járjuk körül Lemhény és Almás határát, szól az ének:
,,Feltámadt Krisztus e napon, hálleluja,
Hogy az ember vigadozzon, hálleluja!?
Amikor elérünk a mi határunkban a Hidegkút keresztfához, pihenőt tartunk. Felsorakoznak a lovasok és szekerek, elmondjuk az imát, a könyörgést, ami oda kell:
,,Kérjük a Mindenható Atyát, hogy áldja meg határainkat bőséges áldással, és óvja meg azokat a természeti csapásoktól. És, hogy imáinkban Istennél meghallgatást nyerjünk, a feltámadt Jézus Krisztus mindég legyen velünk!? Itt kérem meg a fiatalokat, hogy aki részt akar venni a lovas versenyben, iratkozzon fel. Három kilométer távolság van onnan a faluig, onnan indul a verseny, a futtatás. Ennek olyan szórakoztató jellege van. Indulásnál háromszor vezényelek: ,,Uram Jézus, Uram Jézus, Uram Jézus!? És kiugratnak a fiúk a versenyre. Csak az versenyezik, aki bízik magában, és uralja a lovat. Saját felelősségére. A verseny végpontja Almás központja. Itt van a fogadás, amelyen részt vesz a plébánosunk, polgármesterünk is, imádkozunk. A nyertes befutó régen kapott ajándék fejében egy csengőt, amit lova nyakába akasztott. De mivel most modern világ van, kerestem szponzorokat, pénzt gyûjtöttem. Kell a pénz a koszorúkra, szalagokra. Az idén például 11 koszorút köttettünk, ebből egy az anyakeresztre kerül, s egy szép az oltár elejébe ünnepi csokorként. Újabban a három első befutó kap csengettyût és pénzbeli ajándékot is. A tavaly 600 000 volt az első, 500 000-500 000 a második és a harmadik díj. Mikor mennyi pénzzel bírunk. Tamás iskolaigazgató úr tehetséges faragó, őtőle rendeltem emlékfaragványokat hálából a támogatóknak.
Időközben a falu asszonyai ,,tiszteletbeli kínálmációval? kedveskednek a határkerülőknek: pánkóval, kürtőskaláccsal, üdítővel, egy pohár borral. Az eseményre összegyûlt lakosság sikeresebbé teszi a népi szertartást. A lovasok háromszor megkerülik a templomot, háromszor megrázzák a csengőt, és mondják, hogy ,,Krisztus feltámadt!? Az ünnepség és határkerülés a Szent Mihály-hegyi szép barokk templomnál ér véget, ahol a lemhényi atya a hívekkel várja-fogadja a határkerülőket.
Újkori községkerülés
az, amit Molnár István almási polgármesterrel végeztünk ottjártunkkor. Látható és lemérhető, hogy az önállósulás óta lepergett időszakban megváltozott a falukép. Igaz, hogy nemcsak azon mérhető ez le, hogy mind a két településen rendezettek az utcák, a sáncok, de azon is, hogy az önkormányzat minden közösségi munkában érezte a lakosság támogatását. Megújult, de ismét soron a településen átvezető út aszfaltburkolatának felújítása, rendezték a főteret, rózsatöveket ültettek oda. Az is bíztató, miszerint lehetőség nyílik arra, hogy felújítsák a makadámburkolatú útszakaszokat. Díszes központi csorgót építettek a község szívében, ahol az utas enyhítheti szomját. Rajta az új község megalakulásának éve, és a felirat: Kézdialmás 2004. Ha egy maréknyi igazság van, az legyen kristálytiszta, mint a víz, és időtálló, mint a kőszikla! Részben megújult a két település közvilágítása, sikerült kicserélni a trafóállomásokat. Csomortánban felújították a régi borvízkutat. Mûködik a községközpont ivóvízellátó rendszere, mintegy 380 házból 250-ben jó minőségû a vezetékes ivóvíz. A rendszert azonban fenn kell tartani, gondozni kell. Ez pénzbe kerül, hisz az áram is fogy, s így hamarosan, mint városon, fizetnie kellene majd a fogyasztónak. Létesült a vízhálózaton egy olyan központi leágazás is, amelyből tûz esetén nyolc perc alatt meg lehet tölteni egy tûzoltókocsit. Korszerûsítésre került sor az almási kultúrotthonban, a csomortáni iskolában, sikerült az önkormányzat székházából elköltöztetni az óvodát. A csomortáni kultúrotthont egy bérlő újítja fel, aki szombatonként ott szervez diszkót a környék fiataljainak.
Tervek, elképzelések? - faggattuk tovább a községvezetőt.
Abból bőven van - mondta. Megpályáztuk a községi utak feljavítását a Román Fejlesztési és Szociális Alapnál. Tanteremhiányban szenved a helybeli I-VIII. osztályos iskola, s a megyei tanfelügyelőség pályázatot nyert egy hat osztályt magába foglaló modern iskola építésére a PRIS-program keretében, melyet a román kormány, az Európai Fejlesztési és Befektetési Bank közösen pénzel. Az előszerződéseket aláírták. Az a terület, amelyen az iskola fekszik és az épületek is egyházi vagyont képeznek. Egy részét visszakapta, egy részét pereli a helybeli katolikus egyház. A régi épületeket le kell bontani. Az új iskola is az említett területre épül. Nyitott volt az egyháztanács, a plébános, de az önkormányzat is. Mindenki rendelkezni fog egykori saját vagyonával. Közös megegyezés alapján rendeződik a helyzet, mert az egyházzal egyetértünk abban, hogy a jelenleg 170 gyermeket oktató községi iskolának élnie kell. Tőlünk jöhet a kvótarendszer, mert nem azért akartunk külön község lenni, hogy a végén csak I-IV. osztályos iskolánk legyen!
Az önszerveződés a megmaradás törvénye - húzta alá a polgármester, és elmondta, hogy a márciusban megalakult szarvasmarhatartó egyesület tagjainak pénzén megkezdték egy korszerû, az uniós elvárásoknak is megfelelő tejcsarnok építését. Ebben a helyi tanács is segédkezet nyújt, saját területét adja bérbe, és húsz köbméter fát vágat, más épületanyagot biztosít.
A munka mellett nem feledkeznek meg a többi közösségi feladatról sem. Kézdialmás a barátság már régebbi szálait ápolja a magyarországi Püspökszilágy településsel. A nyárra meghívást kaptak az ott sorra kerülő málnafesztiválra. Még két magyarhoni megkeresésről szóltak: Dunaalmás és Szihalom. Az utóbbiakkal való baráti kapcsolattól sem zárkóznak el.
A pater unokái
Ha Konsza Samu tanár úr ismét munkához kezdhetne a Székely Mikó Kollégiumban, diákjaival újabb meg újabb locsoló versikéket szedhetne egy csokorba. Mi kettőt jegyeztünk le Almásban:
,,Feltámadt a Jézus Krisztus, jámbor keresztények,
Öntözni indultak a székely legények.
Illatos rózsától kértek szagos vizet,
De csak azt öntözik, aki érte fizet.?
Más: ,,Eljöttem öntözni illatos vízzel,
Örömet hirdetni tiszta magyar szívvel,
Feltámadott Krisztus, nem maradt a sírban,
A neki készített hideg koporsóban.
A lélek nem halt meg, él még a sír felett,
Kívánok lélekből húsvéti ünnepet.?
Az almási iskola Pater Kelemen Didák (1683-1744) egyházi író, iskola- és egyház-szervező Ferenc-rendi vezető nevét vette fel. Az épület homlokzatán látható fába faragott portréja is, Tamás Károly igazgató-tanár, helybeli faragómester munkája. A pater szelleme érezhető a skólában. Tanulói hitbuzgó katolikusok, s tanulmányi eredményeik mellett az olimpiákon is jeleskednek. Két dicsérettel tértek haza tavaly az országos, az idén pedig négyen a megyei magyar olimpiáról. A kézdi körzetben a matematika olimpiáról két almási tanuló hozott első díjat, az angol nyelvi vetélkedőn pedig - 13 közül - a második helyen végzett az almási csoport.
Délutánjait Tamás igazgató faragással töltötte, hisz munkáit, immáron hagyományos módon, ajándékként adják át a határkerülés alkalmával. A matematika szakos pedagógus most Márton Áron vértanúpüspök arcmásának megformálásán dolgozik. A szárazpataki egyház rendelte. Ezzel a nemes objektummal is gazdagodik a magáról egyre többet hallató Kézdiszárazpatak idegenforgalmi látványossága.
Kisgyörgy Zoltán