Pénz-piac-vállalkozás: Iszapbirkózás az inflációs nyomással

2006. április 19., szerda, Archívum 2003–2007

A sorozatos enyhítés tavalyi irányzatával ellentétben további kamatemelések lehetőségére figyelmeztetett a Román Nemzeti Bank elnöke. Mugur Is?rescu szerint a tavalyi fellélegzés után az infláció idén bizonyára meg fogja haladni a bank célját.
Az infláció tavaly csökkent először egy számjegyûre az öt évvel ezelőtti több mint 40 százalékról. Az évi átlagos infláció 9 százalékos volt a 2004-es 11,9 százalék, a 2003-as 18,3 százalék, a 2002-es 22,5 százalék, a 2001-es 34,5 százalék és s 2000-es 45,7 százalék után.
A bankelnök nem tervezi a lej leértékelését. Tavaly nagy volt a nyomás a leértékelés iránt, és a pénz- és tőkepiaci liberalizálás miatt várt portfóliótőke-beáramlás megelőzésére a jegybank kamatcsökkentésekkel, bő likviditás kint hagyásával, közvetlen piaci beavatkozással igyekezett is fékezni a lej felértékelődését. Az utóbbi hetekben azonban, nem utolsósorban a Nemzetközi Valutaalap inflációs figyelmeztetéseire is tekintettel, megfordult az irányzat. A központi bank március közepén 8,5 százalékra emelte az irányadó, úgynevezett pénzügy-politikai kamatát az addig 7,5 százalékról, habár a bankközi piacon közvetlenebbül mértékadó referenciarátát még 7,5 százalékon hagyta. Egyszersmind tovább növelte a hitelintézetek devizakötelezettségeivel szembeni kötelező tartalék­rátát: 35 százalékról 40 százalékra, és ígérte, hogy folytatják a ,,túlzott likviditás jelentős sterilizálását? is nyílt piaci mûveletekkel. Mindezt a 2007-ben esedékes EU-tagság előtti dezinfláció sürgős szükségességével indokolták.
Előzőleg a Román Nemzeti Bank az utolsó, szeptemberi csökkentés óta változatlanul, 7,50 százalékon tartotta alapkamatát, a pénzügypolitikai rátát. Az infláció elleni küzdelem jegyében azonban januárban 7,25 százalékról ugyancsak 7,50 százalékra emelte referenciarátáját. A hitelezés bővülésének lassítása végett már decemberben 35 százalékra emelte a devizakötelezettségekkel szembeni kötelező, minimális tartalékolási arányt 30 százalékról.
A döntések jelzik, hogy a központi bank továbbra is két malomkő között őrlődik, de újabban az inflációs malomkő válik fontosabbá. Egyfelől útját igyekszik állni a spekulációs tőke beáramlásának azóta, hogy fokozatosan felszabadítják a lejben jegyzett papírok kereskedelmét a külföldiek számára. A beáramlás drágítja a lejt, amit a bank viszonylag alacsony kamattal ellensúlyoz, az viszont - másfelől - növeli a likviditást, ami inflációs hatású, és ezt akarták visszafogni a tartalékolás növelésével, illetve a kereskedelmi banki kamatok fölfelé terelésével. A jelek szerint most már a kamatemelést sem lehet tovább halogatni. Bérnyomás is érvényesül: az átlagbér emelkedése tavaly többször meghaladta az inflációét.
A kormány 2-3 százalékra kívánja csökkenteni az inflációt 2007-ig, amikor vá­rakozásai szerint csatlakozik az Európai Unióhoz, majd 2010-2012-ben akar csatlakozni az ERM-II árfolyam-mechanizmushoz és 2012-14-ben az euróövezethez.
A korábbi években a Román Nemzeti Bank szapora és meredek kamatcsökkentéseit a jó inflációs kilátásokkal indokolta, majd rövid szünet után tavaly nyáron is folytatta. Utoljára szeptember 21-én csökkentette alapkamatát, a pénzügy-politikai rátát 8,50 százalékról 7,50 százalékra. Előtte augusztus 8-án volt - zuhanásszerû - kamatcsökkentés, 12,50 százalékról 8,50 százalékra. Előtte, tavaly áprilisban 2 százalékpontos enyhítés volt. A lazítást tavaly az is indokolta, hogy - a 2007-re a teljes konvertibilitás elérése jegyében - április 11-én felszabadították a külföldiek számára a rövid lejáratú lejbetétek piacát.
A jegybank 2004. júniusban kezdte kamatcsökkentő ciklusát, 21,15 százalékról indulva. 2003-ban még emelés volt soron, akkor háromszor emeltek, majd 2004. júniusig változatlanul hagyták a szintet. A szeptemberi kamatcsökkentés indoklásában a központi bank szakértői azt is megjegyezték, hogy lassult és elmaradt az előrejelzéstől a gazdasági növekedés, főleg a természeti csapások, az árvizek pusztításai miatt.
Az első kilenc hónapban a hazai GDP 3,6 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. 2004-ben az első kilenc hónapban 8,1 százalékos volt az ütem az egy évvel azelőttihez képest. Kormányzati becslés szerint a GDP növekedése a várt hat százalék helyett körülbelül négy és fél százalék lett tavaly. Románia gazdasági növekedése 2004-ben 8,3 százalékos, 2003-ban 4,9 százalékos volt.
(MTI/Reuters)
Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket!

Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.

Szavazás
Ön szerint indokolt a fizetős parkolás kiterjesztése Sepsiszentgyörgyön?









eredmények
szavazatok száma 914
szavazógép